Orbán elemezte a Simicska-konfliktust, és ismét mozgalmár lesz

Fotó: MTI/MTVA / Sóki Tamás

-

A kormányfő szerint a jobboldal elveszítette médiáját, mert nem engedett a nagybirtokosi érdekeknek. Ezért Orbán pártelnökként erősít.


„A polgári berendezkedés megteremtésének időszakát éljük” – mondta Orbán Viktor kormányfő az Echo TV Mélymagyar című műsorában. Ebben arról is beszélt, hogy „tájékozódási zavar” van a jobboldalon, mert elveszítették a médiájuk egy részét, és szerinte e zavar mindaddig fennmarad, amíg nem jön létre egy új jobboldali nyilvánosság.

A miniszterelnök, Fidesz-elnök szerint 2010–14 között forradalom zajlott, amely tavaly győzött, a győztes forradalom után pedig egy új, polgári berendezkedést kell megvalósítani, ami jelenleg is tart. Ennek középpontjában a polgár eszménye, továbbá a munka, a család, az otthon, a rend és a nemzeti függetlenség áll, és ezekben „minden évben teszünk egy lépést előre” – mondta.

Fontosnak nevezte „a győztesek társadalmi koalíciójának” egyben tartását, jelezte azonban – utalva az ellenzéki sikert hozó veszprémi és tapolcai időközi parlamenti választásra –, hogy „ebben nem vagyunk mindig sikeresek”.

Mint fogalmazott, időnként elveszítik a hangot, amelyen beszélni tudnak az emberekkel. Ennek egyik oka szerinte, hogy már öt éve kormányoznak, és nem viselkednek mozgalomként. „Én is gyakrabban vagyok miniszterelnök, mint pártelnök, holott (...) nemcsak a kormányt kell elvezetni, hanem irányt kell szabni a saját politikai közösségünknek” – fejtette ki. Hangsúlyozta: a kormányzati eredmények maguktól nem hoznak politikai támogatást, „el kell végezni egy igazi mozgalmi, közösségi, politikai munkát is”. Ezt „az elmúlt évben nem végeztük olyan jól és intenzíven, mint ahogy kellett volna” – jegyezte meg.

Orbán Viktor emellett „tájékozódási zavarról” beszélt, amelynek okát abban látja, hogy elveszítették egy fontos támaszukat, a médiájuk egy részét, amely segített eligazodni a jobboldaliaknak. A média elvesztését azzal magyarázta, hogy konfliktus alakult ki a kormány és a meghatározó méretű jobboldali média tulajdonosai között. Utóbbiak egyben nagybirtokosok is, márpedig a kabinet úgy döntött, a korábbi nagybirtokrendszerből kis- és közepes birtokrendszert hoz létre – vázolta az okot, amely szerinte e feloldhatatlan konfliktus mögött áll.

A zavar pedig mindaddig fennmarad, amíg a jobboldali világ – a kevés megmaradt mellé – nem hoz létre új írott és elektronikus médiumokat, nem mozdítja meg szellemi tehetségét, pénzét, szervezőképességét annak a nyilvánosságnak a megteremtéséhez, ahonnan ismét mértékadó információkhoz juthatna – fejtette ki. A pártelnök-miniszterelnök jelezte, ez nem lehet a kormány feladata, ezért biztatta híveiket, fektessenek ebbe energiát. Példának hozta, hogy Liszkay Gábor megvette a Napi Gazdaságot.

Összegzése szerint a polgári berendezkedésnek fontos mozzanata lesz, hogy „megtudjuk, van-e bennünk annyi erő, hogy létrehozzuk” ezt a nyilvánosságot.

Arra a – Simicska Lajos nagyvállalkozóra utaló – kérdésre, hogy milyen érzés, ha 30 év barátság után leügynöközik az embert, Orbán Viktor azt felelte: van ennél jobb érzés is, és nem is lehet túllépni rajta, de neki az ilyen típusú ügyek személyes vonatkozásait le kell választania az ország ügyeiről.

Megerősítette egyúttal azt az álláspontját az ügynökaktákkal kapcsolatban, miszerint azt kell lehetővé tenni, hogy mindenki megkaphassa az önmagáról szóló dokumentumokat úgy, hogy abban a neveket nem takarják ki, és majd a sértettek eldöntik, mi az igazság, mi az ő érdekük.

A halálbüntetésről Orbán Viktor azt mondta: korainak tartja megválaszolni a kérdést, hogy be kell-e vezetni a halálbüntetést, vagy sem, de fontosnak tartja, hogy beszéljenek róla. Az éles brüsszeli reakciókat úgy értékelte, „demokráciavita állt elő”, szerinte ugyanis „megint ott tartunk”, hogy Brüsszelben egyesek a vitát nem akarják engedni. „És azt ki mondta, hogy egyébként az EU-ban ma emberek által megírt szabályok nem fognak később megváltozni, különösen akkor, ha az európai emberek szeretnék azokat megváltoztatni? (...) Ki mondta, hogy a többi ország polgárainak többsége nem ugyanazt gondolja esetleg, mint mi, magyarok, hogy ezt bizony napirenden kellene tartani?” – tette fel kérdéseit.

A bevándorlással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában a lakosságszám arányában a legtöbb bevándorló Svédországba érkezik, második helyen viszont Magyarországra, vagyis „Magyarország sokkal rosszabb helyzetben van, mint bármelyik nyugat-európai ország”.

Szerinte Magyarországnak joga van képviselnie a saját érdekeit. A bevándorlók „addig nem maradnak itt, amíg tovább tudnak menni”, ám előbb-utóbb – az osztrákok, a németek és mások döntései nyomán –, amikor nem tudnak majd továbbmenni, itt maradnak – mondta. A témában hamarosan kezdődő nemzeti konzultációról a kormányfő azt mondta, „nem kell törődnünk nekünk itt most jogszabályokkal”, jogi kérdésekkel majd a konzultáció utáni jogalkotáskor kell törődni, de most – ismételte meg – „az okoskodó jogászi béklyókból ki kell magunkat szabadítani”.

„A mi közösségünk nem akar bevándorlókat látni Magyarországon” – jelentette ki, elutasítva azt az európai elképzelést, amely szerint a kontinens menekülteket fogadna be, majd „szétterítené” őket a tagállamok között.

Magyarországnak bevándorlásügyben saját szabályrendszert kell kialakítania, amely „sok tekintetben eltér majd a mostani európai szabályozástól” – foglalt állást, jelezve, hogy szerinte – bár nagy harc lesz – van esély a magyar szabályozás uniós elfogadtatására.

A kormányfő azt is mondta: meg kell segíteni azokat az államokat, ahonnan a bevándorlók érkeznek, hogy ott lehessen emberhez méltó életük.

A brókerügyekkel kapcsolatban arról beszélt: a fair bankok korszakának megteremtése és a takarékszövetkezeti rendszer megmentése után most az egyéb pénzügyi befektetési formák, például a brókercégek újraszabályozása következik, és „még egy-két év, és a teljes magyar pénzügyi rendszer kitisztul”.