Orbán csak a felszólalásokban aktív

Fotó: MTI / Varga György

-

A miniszterelnök számára a felszólalások jelentik a parlamenti munka egyetlen dimenzióját, amelyben az aktív képviselők közé tartozik – áll a Policy Solutions elemzésében. Orbán Viktor az elmúlt két év során összesen 170 alkalommal szólalt fel az Országgyűlésben.


A felszólalási aktivitással Orbán a 28. helyen áll a képviselők teljes mezőnyében, és miniszterei közül is csak Lázár János előzi meg a kormányfőt. A nagyszámú felszólalás túlnyomó többsége interpellációra, képviselői kérdésre adott válasz, ezeket a miniszterelnök által szabadon választott politikai témában tett napirend előtti felszólalások egészítik ki. A törvények megtárgyalása során azonban Orbán Viktor egyáltalán nem vett részt a parlamenti vitákban 2014 óta.

Orbán Viktor hétfői, rendkívüli felszólalása is mutatja, hogy a napirend előtti felszólalásait gondosan megválogatja a miniszterelnök. Eddig is kevés alkalommal, jellemzően a parlamenti ülésszakok kezdetén élt ezzel a lehetőséggel. Ezekben a beszédekben a jelenlegi ciklus első felében egyértelműen megfigyelhető volt a bevándorlás és a menekültkérdés tematizálása: a kormány menekültügyi intézkedéseit is ezen a fórumon jelentette be az Országgyűlésnek. Bár az ülésszakok közben csak kivételes esetben kért napirend előtt szót a miniszterelnök, de közvetlenül a párizsi terrortámadást követően felszólalt a terrorizmus és a bevándorlás összefüggéséről, az „Európát megtámadták” című beszédében. Orbán Viktor a brüsszeli menekültkvóták elutasítását, és ehhez kapcsolódóan az európai bírósági kereset benyújtását is napirend előtti felszólalásba foglalta. A migráció témájának politikai súlyát jelzi, hogy a kormányfő ezen felül csupán a 2014-es önkormányzati választások eredménye kapcsán tartotta fontosnak, hogy ülésszak közben napirend előtti beszédet mondjon.



Orbán Viktornál a kormányzati feladatok szinte teljesen háttérbe szorítják a parlamenti munkát: a miniszterelnök mindössze a parlamenti szavazások negyedén vett részt 2014 óta. A 25%-os részvételi arány nemcsak a kormánytagok között, hanem a teljes parlamenti rangsorban a legalacsonyabb mutató, vagyis a miniszterelnök a 2014-2018-as ciklus első felének legtöbbet hiányzó parlamenti képviselője. A gyakran távollévő miniszterelnököt azonban kiemelten fegyelmezett fideszes és KDNP-s képviselők segítik: mindkét frakcióra igen szigorú frakciófegyelem és kiemelkedően magas, az összes frakció közül a legnagyobb szavazási részvételi arány jellemző.

Az önálló és a nem önálló indítványok tekintetében szintén kevés aktivitás kötődik a kormányfő nevéhez. Orbán Viktor egyetlen nem önálló indítványt sem nyújtott be két év alatt, és önálló előterjesztésből is mindössze három fűződik a nevéhez, és ezzel holtversenyben a 170-187. helyen szerepel a Képviselőfigyelő összesítésében, Szijjártó Péterhez és Varga Mihályhoz hasonlóan.



A miniszterelnök által kezdeményezett három jogszabály közül az egyik technikai jellegű, a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény volt. A többi kormánypárti frakciótaggal együtt Orbán a nevére vette ugyanakkor a menekültkvótáról szóló uniós határozatot elutasító és a kormányt a határozat ellen bírósági eljárás megkezdésére felhatalmazó törvényjavaslatot. Az Orbán Viktor által 2014 óta benyújtott harmadik egyéni indítvány az egyházi törvényt módosító törvényjavaslat volt, amely szintén a teljes kormánypárti oldal képviselőinek együttes kezdeményezése volt. A kétharmados többséget igénylő rendelkezésre Orbán Viktor is igennel szavazott, ám a javaslat végül elbukott, mivel az ellenzéki képviselők nem szavazták meg, a kormányoldalnak pedig ekkor már éppen nem volt meg a kétharmados parlamenti többsége.