Orbán bölcs akart maradni, ezért hallgatott a menekültügyben

Fotó: MTI / Beliczay László

-

Közös uniós álláspont hiányában Orbán nem akart olyan helyzetbe kerülni, hogy egyik nap mást mond, mint a következőben. Környezete szerint ezért nem szólalt meg csütörtökig a miniszterelnök a menekültügyben. A kormány az EU-ra tolja a felelősséget.


Az Orbán-kormányról az a kép alakult ki, hogy magabiztosan kezeli a válsághelyzeteket. Rendkívüli árvizek, vagy a vörösiszap-katasztrófa idején többször is előfordult, hogy Orbán Viktor gumicsizmában a helyszínre látogatott, illetve kamerák kereszttüzében irányította a válságstábot.

A mostani menekültkrízis idején viszont ennek nyoma sincs. A rendőrök hétfőn még továbbengedték a nyugat felé tartó, menekültekkel teli vonatokat, kedden lezárták a Keleti pályaudvart. Szerdán már a főváros több pontján tüntettek a menekültek. A kormányzat nem jelölt ki senkit a krízis kezelésére, aki rendszeresen tájékoztatná a közvéleményt.

A miniszterelnök a legtöbb uniós vezetőtől eltérően sokáig nem szólalt meg az ügyben, majd egy véleménycikkben fejtette ki az álláspontját, a gyakorlati kérdéseket nem említve, illetve a Facebookon is csak az ügyben mutatott irányt, hogy melyik lapot érdemes olvasni.


Új idők - Magyar Idők.

Posted by Orbán Viktor on Wednesday, September 2, 2015

Az EU-ra tolja a kormány

A kormány az Európai Uniót hibáztatja a kialakult helyzetért. A Fidesz egyik befolyásos politikusa szerint a magyar hatóságok képtelenek egy olyan szituációban uralni a helyzetet, amikor az EU vezetői egymásnak ellentmondó kijelentéseket tesznek. Ezzel arra utalt, hogy Angela Merkel egyik nap arról beszélt, Németország minden szír menekültet befogad, a következő nap azt közölte: Magyarországnak regisztrálnia kell a menedékkérőket, csak az érvényes papírral rendelkezőket engedheti tovább.

Merkelnek a szírek befogadásáról szóló mondatait percekkel később a menekültek olvasták az okostelefonjaikon, és nem értették, a magyar hatóságok miért nem engedik őket tovább. „Az afgán eldobja a papírjait, és szírnek mondja magát, Törökországban beindul az útlevél-hamisítás” – mondta a fideszes politikus. Szerinte ez olyan kihívás, amelyet a magyar kormány egyedül nem tud megoldani. “Ez nem teszetoszaság, tűzoltás folyik” – fogalmazott.

Ezt üzenték a kormánytagok nyilvános megszólalásai is. Hétfőn Giró-Szász András kommunikációs államtitkár arra kérte Németországot: tisztázzák a helyzetet, tegyék világossá az álláspontjukat. Lázár János kedden az Országgyűlés nemzetbiztonsági és rendészeti bizottsága előtt úgy fogalmazott: az EU csődöt mondott a menekülthelyzet kezelésében, maga jelenti a problémát, képtelen megvédeni saját határait. Szerdán a Miniszterelnökség ismét a németeket kérte, hogy a helyszínen tájékoztassa a menekülteket, és tisztázzák az álláspontjukat.

Hiába vannak tele az újságok a pályaudvarok környékén összezsúfolódott menekülteket, földön fekvő kisgyereket ábrázoló képekkel, a kormány úgy véli, ennél többet nem tehetnek. „Calais-ban sem emberségesebbek a rendőrök” – mondta a fideszes.


Orbán egyelőre hallgat

„Bölcs döntés volt, hogy a miniszterelnök nem kommunikált ebben a helyzetben” – fogalmazott egy, a miniszterelnök szűkebb környezetéhez tartozó forrás. A politikus szerint Orbán így el tudta kerülni, hogy felelőtlen kijelentéseket tegyen, inkább a háttérben dolgozott, a menekültügyről pedig a tusnádfürdői beszédében kifejtette a véleményét. Ott a kormányfő megismételte, hogy a magyar kormány nem akar bevándorlókat befogadni, majd keményen bírálta az európai baloldalt, amely szerinte lehetőséget lát a bevándorlásban.

A fideszes politikus szerint Orbán a jelenlegi helyzetben annyit tud tenni, hogy csütörtökön Brüsszelbe utazik. A látogatás célja, hogy minél hamarabb olyan közös uniós álláspont alakuljon ki, amely a magyar szempontokat is figyelembe veszi. Orbánnak négy találkozója is lesz: egyeztet Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével, Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével és Joseph Daullal, az Európai Néppárt elnökével.

A tárgyalásokon Orbán várhatóan azt képviseli majd, hogy az EU először a határokon tegyen rendet, erősítse meg az uniós határőrizetet, adja meg a szükséges pénzügyi forrásokat az érintett országoknak. Kérdés, hogy az uniós tárgyalások mennyire vezetnek eredményre, képes lesz-e az EU egységes álláspontot kialakítani. Az unión belüli feszültségek leküzdése után pedig belpolitikai sikert tud-e kovácsolni a kormány a menekültkrízisből is, mint ahogy azt tette az árvízi védekezés során.


A néppárt már átbeszélte

Az uniós tárgyalásoknak irányt adhat, hogy az Európai Parlament (EP) legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt képviselőcsoportja, amelynek a Fidesz EP képviselői is tagjai, szerda reggel ülésezett Brüsszelben. Bár számos kérdésben vita volt, az ülés egyik fideszes résztvevője szerint néhány dologban egyetértettek:

  • Meg kell őrizni a schengeni egyezményt, amely kimondja a belső határok megszüntetését.
  • Változtatni kell azokon a szabályokon, amelyek szerint a menedékkérelmeket abban az országban kell elbírálni, ahol a menedékkérő belép az EU-ba.
  • A menekültek és a bevándorlók között különbséget kell tenni.
  • Meg kell határozni, melyek a biztonságos harmadik országok.
  • Az Európai Bizottság korábbi menekültkvótás javaslatát már meghaladta a valóság.