Orbán akarja, de nekünk mi hasznunk lenne a nullás költségvetésből?

Fotó: MTI / Kovács Tamás

-

Nullszaldós költségvetést akar a kormány már jövőre, ami 700 milliárd forintos spórolást tenne szükségessé. Nem kis összegről van szó, amiből négyszer kijönne a hármas metró felújítása. A kérdés az, miért van erre szükségünk?


Nem mindennapi bravúr lenne Európában a nullszaldós, vagyis hiány nélküli költségvetés, amelyre Varga Mihály tett ígéretet. Ilyen kedvező mérleggel jobbára két ország dicsekedhet a kontinensen: egyfelől a költségvetési szigort megtestesítő németek, akiket emiatt épp bírál az Európai Bizottság, másfelől pedig a görögök, akiknél igen komoly megszorítás és gazdasági visszaesés az ára annak, hogy az államháztartás elsődleges egyenlege 1,1 százalékos lett el tavaly.

A hiány eltüntetése Magyarországon is követelne szigort, vagyis a kiadások még komolyabb visszafogását, így a kezdeményezés akár vissza is üthet, ha megvalósítják 2017-ben, a parlamenti választások előtti évben – véli Dunai Gábor, az OTP Bank makroelemzője.

Az is fontos szempont lehet, hogy a költségvetés nagy alrendszerei – az egészségügyi ellátás vagy éppen az oktatás – komoly hiánnyal küzdenek, vélhetően fel lehetne használni azt az összeget, amelyet a nullás költségvetéssel megtakarítanának. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke hasonló problémát vetett fel az MTI-nek nyilatkozva. Kiemelte, örök vita folyik arról, hogy a hiányszámok csökkentése „növekedési áldozattal” jár-e, vagyis negatívan hat-e az, ha emiatt nem lehet annyit fordítani gazdaságfejlesztésre, mint amennyi kívánatos lenne. Nem kis tételről van ugyanis szó: ha a tavalyi, 2 százalék körüli hiány teljes lefaragását vesszük, az 1200 milliárd forintos spórolást jelentene. Ennek a felével amúgy is számol a kormány, vagyis 700 milliárd forint körüli kiigazításra lenne még szükség – közölte hétfőn Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára.



Szükség van rá?

Dunai Gábor szerint az államháztartási hiány nullára csökkentésének a terve inkább politikai üzenet, és azt sem lehet biztosra venni, hogy komolyan gondolja-e egyáltalán a megvalósítást a kormány. Erre utal egyébként a nemzetgazdasági miniszter egy későbbi nyilatkozata, amelyben már így finomította a tervet: „nagyon bízom benne, hogy úgy tudunk nekifutni a költségvetés tervezésének, hogy közelebb jutunk egy hiány nélküli költségvetéshez”.

A hiány további mérséklésére egyébként semmilyen kötelezettségünk nincsen, jelenleg minden EU-s és hazai szabályt teljesítünk. Tavaly ráadásul igen könnyedén: arról még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt január elején, hogy úgy is 2 százalék körüli szintre süllyedhetett a hiány, hogy a kormány olyan hatalmas kiadásokat vállalt fel, mint a BKV, a MÁV vagy az MTVA adóssága.

Idén még kevesebb lehet a hiány az OTP Bank elemzői szerint: a jelenlegi büdzsével számolva 2016-ban és 2017-ben is másfél százalék körül alakulhat a deficit, amiben már benne van a családok otthonteremtési kedvezményének (csok) potenciális hatása is. Becslésük szerint a csokra idén legfeljebb a GDP fél százalékát, vagyis 150 milliárd forintot fizethetnek ki az államkasszából. Ez nem sokkal haladja meg azt a 120 milliárd forint körüli összeget, amennyibe tavaly az említett három állami cég adósságának az átvállalása került.

A nullás vállalás jelentőségét kisebbíti, hogy fokozatosan csökken az államadósság finanszírozásának a költsége. Ha tovább csökkennek a kamatkiadások és a szociális támogatások pedig reálértéken (tehát az inflációt figyelembe véve) változatlan szinten maradnak, akár 0-0,5 százalék közé is süllyedhet a deficit. A másfél százalék körüli hiány leginkább azért valószínű, mivel – akár idén év elején – a kormány kihasználva a kedvező helyzetet bátrabban költekezik vagy szánja el magát a bevételeket csökkentő olyan intézkedésekre, mint például a sertéshús áfájának a januártól érvényes visszavágása.


Banai Péter Benő szerint elérhető közelségbe került a nullás költségvetés


Kinek üzen a kormány?

Az államadósság kamatát a nemzetközi piaci hangulaton és a Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programján (főleg a devizaadósság forintfinanszírozássá alakításán) túl elsősorban a hitelminősítés befolyásolja. Magyarország jelenleg mindhárom nagy minősítőnél a bóvli, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriában van, de mindenki arra számít, hogy akár már a következő hónapokban változhat a helyzet. A felminősítés pedig megnyitná az utat a még kedvezőbb feltételekhez – például az adósság még alacsonyabb kamataihoz. Csak odáig valahogy el kell jutni.

Dunai Gábor is úgy látja, a hitelminősítőknek is üzent a kormány, ám kiemeli: számukra jelenleg nem az államháztartás egyensúlya a fő érv – mivel az stabil –, sokkal inkább az államadósság szintje. Márpedig ez nem csak az EU 60 százalékos engedélyezett szintjét lépi túl, de jóval magasabb, mint a régió hasonló fejlettségű országaiban, például a cseheknél vagy a románoknál (lásd táblázatunkat).

Az államadósság finanszírozásának kamatkiadása nélkül egyébként már most is többletet mutat az államháztartás – hívta fel a figyelmet egy interjúban Banai Péter Benő, az NGM államtitkára. Azt is hozzátette, hogy „az adósságot persze nem lehet egyik évről a másikra leépíteni, de a csökkentéséhez hozzásegít, ha a nullszaldós költségvetést elérjük”.



Az államadósság ugyanis csak a GDP-hez viszonyítva csökkent az elmúlt években, számszerűsítve nem. Orbán Viktor miniszterelnök éppen ezzel indokolta a múlt héten a parlamentben a nullás költségvetés szükségességét. Mint elmondta, a nominális hiány növekedésének a megállításához lenne szükség erre.

Tavaly év végére a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a GDP-hez viszonyítva 75,5 százalékra esett vissza az egy évvel korábban még 76,2 százalékos adósság (a GDP 2,9 százalékos növekedése és gyakorlatilag 0 százalékos infláció mellett). „A deficit nélküli, esetleg többletes költségvetéssel jelentősen gyorsulhatna az államadósság GDP-arányos szintjének csökkenése, és ez a hitelminősítőknek is fontos adalék lehetne – véli Dunai Gábor. – Ha nominálisan nem növeljük tovább az adósságot, az gyorsíthatja az államadósság arányának csökkenését. Ha például 2 százalékos az infláció és 3 százalékos a GDP-növekedés, akkor az egy év alatt önmagában kb. 5 százalékponttal csökkentheti az adósság GDP-arányos szintjét”.


A hitelminősítőknek szólhat az üzenet


Kevesebb EU-támogatás, javuló egyenleg

Az államháztartás központi alrendszerének január havi többlete 92,2 milliárd forint lett, ez megegyezik a február elején közölt előzetes számokkal – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfőn a kormany.hu oldalon.

A részletes tájékoztatás szerint a központi költségvetés 17,6, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 41,2, az elkülönített állami pénzalapok pedig 33,4 milliárd forintos többlettel zártak. Egy évvel korábban az államháztartás központi alrendszerének hiánya 53,8 milliárd forint volt.

A javulást egyrészt az adó- és járulékbevételek növekedése, másrészt az okozta, hogy az uniós támogatásokra kevesebb pénzt kellett kifizetni az államkasszából. Emellett jelentős mértékben elmaradtak a 2015. évi januári kiadásoktól az egyedi és normatív támogatások, a lakásépítési támogatások, az államadósság utáni kamatkiadások is.