Orbán: ezentúl nem erőből, hanem figyelemmel kormányzunk

Fotó: MTI/MTVA / Koszticsák Szilárd

-

Kormányzásának öt évét értékelte a miniszterelnök, aki úgy látja, ma már sokkal jobban mennek a dolgok, mint 2010-ben. Orbán többször odaszúrt a baloldalnak, de nyíltan üzent a Jobbiknak is: minden vita ellenére nem kíván kilépni az EU-ból.


Magyarország 2010-ben olyan hajó volt, ami oldalára dőlve billegett egy zátonyon – ezzel a képpel írta le a kormányváltáskor tapasztalt állapotokat Orbán Viktor miniszterelnök, aki a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényén, a budai Várban értékelte a 2010 óta eltelt öt év kormányzati munkáját. Öt év után úgy látja: a fregatt stabil, „a tőkesúly nem szakadt le, bár néhány csavar eltörött, és a tenger is viharos még”.

Nyolc év szocialista kormányzás és a 2008-ban kitört gazdasági válság után Orbán szerint senki egy centet sem tett volna arra, hogy túléljük, de ma már „magabiztosan nézhetünk a jövőbe”. A miniszterelnök hosszan sorolta kormánya eredményeit, azzal a felütéssel: 2010-ben még senki nem gondolta volna, hogy közel nulla lesz az infláció, megőrzik a nyugdíjak reálértékét, radikálisan csökkennek a rezsiköltségek, vagy épp lecserélik Budapest szinte teljes buszparkját.

„Akik korábban gúnyos megjegyzéseket tettek az unortodox módszereinkre, most tisztelettel érdeklődnek a recept után” – mondta Orbán, aki szerint kormányára az első perctől komoly nyomás nehezedett, hiszen tabukat és dogmákat döntöttek. Ez pedig merőben szokatlan egy közép-európai nemzettől, különösen a magyartól, mert „a mi kommunistáink és liberálisaink élen jártak a meghunyászkodásban”. A miniszterelnök szerint őket is meglepte, hogy tavaly ugyan három választást nyertek, de ezzel nem jött el a nyugodtabb időszak, hanem a korábbinál is hevesebb vagdalkozás kezdődött. Orbán ezzel kapcsolatosan egy székely viccet is elsütött: az egyszeri székely őrmester azért örült, hogy bekerítették, mert „legalább bármelyik irányba lehet támadni”.



Nem szereti az EU-t, de nem lépne ki

Orbán szerint ő és párttársai büszke rendszerváltók, a szabad és független Magyarország hívei voltak, és azok is maradnak, a szuverenitás nem lehet alku tárgya. A Jobbik nevének kimondása nélkül üzent „a jobbszél pártjának” is, amely szerinte „a baloldal mélyrepülése okán” tűnik most a vezető ellenzéki erőnek. Bár a kormányfő kész kritizálni az EU-t, és vitát folytatni a brüsszeli bürokratákkal, szerinte el kell utasítani minden olyan törekvést, ami a NATO-ból és az EU-ból való kilépés irányába terelné az országot.

A miniszterelnök ugyanakkor ismét védelmébe vette a bevándorlásellenes politikáját. A Európai Bizottság kvótarendszert tartalmazó javaslata szerinte el akarja venni azt az alapvető jogot, hogy valaki megválassza, kit enged be a hazájába, vagyis a legelemibb önvédelmi eszköztől akarja megfosztani az országokat. Ez ugyanakkor nem ok a kilépésre, hiszen „tagjai vagyunk egy népes családnak, ahol időről időre viták vannak”. Orbán szerint a NATO tagság sem zárja ki, hogy jó gazdasági kapcsolatokat tartsunk fel Oroszországgal.



Sikeresnek lenni nem bűn

A kormányfő arról is beszélt, hogy senki nem állhat a törvények felett, de másokat azért sem szabad támadni, mert sikeresek, sőt, arra biztat mindenkit, hogy érjen él minél többet. Bár Orbán nem mondta ki, de valószínűleg azokra a vállalkozókra (például Mészáros Lőrincre, Tiborcz Istvánra) gondolt, akik az elmúlt években több, nagy értékű közbeszerzésen is győztek, és akiket az ellenzék emiatt folyamatosan korrupcióval vádol.

„Az irigység kultúrája kommunista örökség” – fogalmazott Orbán. Szerinte a szélsőséges pártok sokszor erre építenek. A helyzet nem egyszerű a miniszterelnök szerint, mert meg kell találni a helyes egyensúlyt. Ezt azt jelenti, hogy senki ne éljen vissza a helyzetével, de azt sem szabad hagyni, hogy irigység kultúrája uralkodjon. Ezért zéró toleranciát hirdetett a visszaéléssel és az alaptalan vádakkal szemben is. A kormányfő arról is arról beszélt, hogy emberek bizalmának megőrzéséért küzdeni kell, és ez bonyolult művelet.

Ezt követően áttért arra, hogy lezártak egy korszakot, befejezték a rendszerváltást. Szerinte eljött az ideje, hogy megvalósítsák a polgári berendezkedést. Egy anekdotát mesélt arról, hogy ez mit is jelent. A történet szerint egy vezető politikus meglátogat egy öreg nénit, megkérdezi tőle kamerák előtt, támogatja-e az atomprogramját. Mire a néni azt feleli: támogatja, de előbb irtsa ki a házából a patkányokat. Szerinte ez azt jelenti, hogy a kormánynak az emberek mindennapi gondjait kell megoldani.


Erő helyett figyelem

„Követtünk el számos hibát, bakot is lőttünk” - mondta Orbán, aki az internetadó ötletét említette ilyen hibaként. Erényként emelte ki ugyanakkor, hogy nem ragaszkodtak a hibás ötlethez, és szerinte fontos, hogy a hibázás lehetősége ne rettentse el őket a cselekvéstől. A legnagyobb hiba amit egy kormány elkövethet, ha belefeledkezik a kormányzásba, és elfeledkezik az emberekről. Szerinte pont ezért voltak nemzeti konzultációk, hogy megtudják mit gondolnak az emberekre különböző kérdésekről. A polgári berendezkedés lényege az emberközeliség. Ez nem messzi, elvont ideákról szól, hanem az emberek hétköznapi gondjaira keresi a választ.

A kormányfő szerint a kormányzás új hangsúlya az életminőség javítása, a polgári életminőség megteremtése. A gazdaság teljesítő képessége miatt szerinte egyre inkább elérhetővé válik. „Célba vehetjük azt az életet, ami korábban álom volt” – fogalmazott. Azt is hozzátette, hogy néhány évig még biztosan nem fogunk annyit keresni, mint a németek, franciák. A jövőre vonatkozó ambíciók nagyok, ezek között említette Orbán a teljes foglalkoztatást, a több munkahelyet, a kevesebb adó, a nagyobb rendet, a büszkeséget, az önmagunkért való kiállást. Az elmúlt öt évben a kormányzat kulcsszava az erő volt. Ma már a kormányzás kulcsa a figyelem, az odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre - mondta a miniszterelnök.

Orbán beszéde előtt felszólalt Boross Péter volt kormányfő és belügyminiszter, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Matolcsy szavaira reagálva Orbán kijelentette: minden adórendszert lehet kritizálni, de ha valaki belátható időn belül megváltoztatja a mai adórendszer az alapvetéseit, akkor sikertelenné teszi a magyar gazdaságot, ami feleslegessé teszi a megtermelt jövedelmek elosztásáról szóló vitákat, mivel nem lesznek jövedelmek. A közmunkára utalva azt mondta: akkor tudta, hogy győzelmet arattak, mikor egy faluban a helyi romák nem segélyért tüntettek a községháza előtt, hanem munkáért.