Ön venne bármit ettől a nőtől?

Fotó: ANNIE LEIBOVITZ / ANNIE LEIBOVITZ

-

Ez a nő hosszú évtizedek óta elveket és álmokat árul, és egész jól megél belőle egyre népesebb családjával együtt. Hogy lett a ma 90 éves Erzsébet királynőből a brit monarchia legjobb termékmenedzsere?


Egy pillanatra képzelje azt, hogy brit állampolgár, vessen egy pillantást erre a képre, és próbálja meg kimondani, hogy


Vesszen a monarchia!


Nem olyan könnyű, igaz? Hiszen azonnal észrevette a mindig lehengerlő György herceget, és a kis Mia is milyen cukin tartja azt a táskát! (Amelyről – tegyük hozzá – a divatérzékeny alattvalóknak egyből beugrik, mekkora szerencse, hogy egy stílusikon uralkodik felettük.)

Ha ehhez hozzávesszük, hogy a kép Erzsébet 90. születésnapja alkalmából készült, tényleg nehéz nem érezni valami melegséget a szívünk körül. A 90 az már történelem, mégpedig a velünk élő fajtából. És hogy lehet utálni valamit, aminek egy ősz hajú, messziről színes pillecukornak tűnő nagyi az arca? Meg persze György herceg.

A képet a hollywoodi arisztokrácia kedvenc udvari fotósa, Annie Leibovitz készítette. Ha a sorozat másik darabját nézzük, könnyen felvillanhat előttünk a bejáratott hollywoodi sztereotípia, hogy gyerekkel és kutyával mindent el lehet adni.



De ne dőljünk be ennek: a képek szupersztárja maga Erzsébet, aki 64 évnyi uralkodás után, 90 évesen is hozza a számokat: a monarchia intézménye a lakosság háromnegyedének a támogatását élvezi. Amikor a YouGov tavaly szeptemberben Erzsébet uralkodási rekordja alkalmából megkérdezte a népet, az emberek 71 százaléka azt szerette volna, hogy II. Erzsébet maradjon az uralkodó, 62 százalékuk pedig hitt abban, hogy Nagy-Britannia száz év múlva is monarchia lesz. Feltesszük, hogy ezt György herceg mosolyával is indokolták. (A rekorddöntés alkalmából írt cikkünket itt olvashatja.)



Bármennyire biztos pontnak tűnik is a monarchia a britek életében, és bármennyire is megkérdőjelezhetetlen Erzsébet integritása, az intézmény, mint egy jó termék, szinte észrevétlenül, de igazodott az ország, az ízlések és a közhangulat változásaihoz. És ebben az igazodásban Erzsébetnek elévülhetetlen érdemei vannak. Fokozatosan szakított a múlttal, miközben a múlt dicsőségének fényében fürdött.

Ez a túlélési ösztön már nagyon korán dolgozni kezdett benne. Például már 1953-ban belement abba, hogy a televízió élőben közvetítse a koronázását. A ceremónia fizikailag is közelebb hozta egymáshoz a briteket, milliók mentek át ugyanis a szomszédhoz, hogy a tévé elé kuporodjanak.



Erzsébet már akkor valóságshow-ban szerepelt, amikor még a szó sem létezett. 1969-ben ugyanis olyan helyre engedte be a kamerákat, ahol azok még soha nem jártak: a királyi család magánéletébe. A Royal Family című dokumentumfilm pont azt a nézőpontot hozta be a britek nappalijába, mint ma a valóságshow-k: bemutatta Erzsébet, Fülöp, Károly és a család többi tagjának hétköznapjait, az alattvalókban az uralkodóról élő formális kép így kiegészült a feleség és anya képével.

Bár ennek az volt az ára, hogy fel kellett áldozni valamennyit a monarchia letéteményeseit övező misztikumból – a barbecue felett ügyeskedő Fülöp herceg vagy az András hercegnek egy vidéki kisboltban édességet vásároló Erzsébet nem pont a monarchia fennkölt képét idézte fel a nézőkben. De megérte, mert pár lépéssel közelebb kerültek az emberekhez, akik azóta is szűnni nem akaró kíváncsisággal hálálták meg ezt a gesztust. A kíváncsiság pedig mindig jót tesz a keresletnek. Ettől persze Erzsébet annak idején még érezhette azt, hogy nem volt túl jó ötlet beengedni a kamerákat a magánéletükbe – és meg is tiltotta az ismétléseket.


Azzal viszont nagyon is tisztában volt, hogy időről időre meg kell mutatnia magát a briteknek. Mármint nemcsak messziről, hanem karnyújtásnyi közelségből is. Az 1977-es Ezüst Jubileuma idején így született meg a királyi csevegés koreográfiája: a királynő nemcsak közel ment az ujjongó tömeghez, hanem szóba is állt néhány szerencséssel. Ez az újítás olyan telitalálatnak bizonyult a monarchia népszerűsítésében, hogy a mai napig része az uralkodói eszköztárnak – természetesen nem maradhat el Erzsébet 90. születésnapján sem.

Nemcsak magát, hanem az otthonát is közelebb vitte az emberekhez, akik a kilencvenes évektől bejárhatják nyaranta a Buckingham-palotát. Ez a nyitás pedig nemcsak az Erzsébet iránti rajongást erősítette, hanem a brit turisztikai szektort is, újabb érvet adva a monarchiapártiaknak, hogy az államformájuk igenis kifizetődő. És mennyire menő az a család, amelyik a háza tetejére felengedi Brian Mayt?



De semmi nem adja el olyan jól a monarchiát, mint egy tündérmesébe oltott esküvő. Ez nyilvánvaló volt már Károly és Diana egybekelésekor, de a brit királyi családnak ezt sikerült megfejelni Vilmos és Katalin világraszóló, természetesen élőben közvetített menyegzőjével.


A királynő tökélyre fejlesztette a meg nem szólalás művészetét, aminek köszönhetően az alattvalók azt láthatnak bele, amit csak akarnak. Nagyon jól felépített stratégiával és kitűnő termékmenedzseléssel Erzsébetnek sikerült tudatosítania bennük, hogy mit lássanak, és ezzel eladta nekik a monarchiát. A Buckingham-palota 1997-ben indította el az első weboldalát. Tíz évvel később, 2007 decemberében, a királynő első televíziós ünnepi beszédének 50. évfordulóján elindult a monarchia hivatalos YouTube-csatornája. A királynő 2009-ben csatlakozott a Twitterhez, 2010-ben pedig a Facebookhoz, és természetesen ma már az Instagramon is ott van. Az pedig magától értetődő, hogy a köszöntésére külön hashtag született.