Ön tudja még követni a stadionmilliárdok ide-oda pakolgatását?

Fotó: MTI / Bodnár Boglárka

-

2016 valóban a stadionok éve lesz Magyarországon: szeptemberre elkészül az MTK új otthona, áprilisra lebontják a székesfehérvári Sóstói Stadiont, nemrég pedig kihirdették a szombathelyi stadion kivitelezőjét. Megnéztük, mennyit költött az állam stadionépítésre a Nemzeti Stadionépítési Programban és azon túl, valamint hogy miképp változtak a támogatások egy tollvonással, nem is egyszer.


- Háromezren biztosan vagyunk.
- Ja, ha beleszámoljuk a panelházat is.

Azt találgatják a Fáy utcában, hányan jöhettek ki a Vasas–Videoton-meccsre. Nem sokan. A hivatalos adatok szerint a legutóbbi, 26. fordulóban a helyszínen 11 614-en voltak kíváncsiak az NB I-es csapatok meccseire. Ez azt jelenti, hogy átlagosan kétezren sem szurkoltak a stadionokban. A legtöbben a Fradi meccseire mennek ki, míg a legkevesebben az MTK-éra. Volt olyan hét, hogy az MTK és a Haladás mérkőzésére mindössze 348-an vettek jegyet, ez minden idők negatív rekordja.



„Én legalább láttam focit” – mondja Simkó János, aki 1958 óta szurkol a Vasasnak. „Nem volt ennyi hely, egy gombostűt se lehetett leejteni, olyan jó meccseket láttam. Voltunk itt 16 ezren is” – emlékszik vissza. „24 ezren!” – licitál rá gyorsan a szomszédja, bokáig szotyihéjban.

Tény, hogy a legtöbben, 30 ezren 1972-ben mentek ki a Fáy utcába, a Vasas akkor a Diósgyőr ellen játszott, az eredmény 0-0 lett. Mégis szerintük a legjobb mérkőzés az az 1977-es volt, amikor hatodjára lett bajnok a csapat. „Mészáros, Török, Komjáti, Hegedűs, Kántor, Gass, Zombori, Müller, Várady, Kovács, Izsó” – sorolják még most is fejből az összeállítást. A Vasas azóta sem nyert bajnokságot.



Azért, hogy elfogytak a szurkolók a stadionokból, a kábeltévéket okolják, „ma már ki se kell menni, ha valaki jó meccset akar látni, elég leülni a tévé elé”. Simkó János szerint „ez olyan tragédia, mint a mohácsi vész”. Szomszédja csendben bólogat.

„Szedd össze magad!” – tombol a lelátó. „Zengjen-zúgjon a hajrá Vasas, hajrá Angyalföld!” A labda méterekkel a kapu fölött repül el, mire egy emberként pattannak fel a műanyag székekről a szurkolók: „Mit csináltok edzésen, kártyáztok?!” Simkó János csendben jegyzi meg, hogy „azoknak, akik ezért ide kijönnek, adnék egy rántott szeletet, hálából”.


Az állam rántott szeletet ugyan nem ad a szurkolóknak, közpénzzel azonban jócskán segíti a stadionokat, egyebek között a Nemzeti Stadionfejlesztési Programon keresztül. Így jut pénz a Vasas Illovszky Rudolf Stadionjának felújítására is: 2 milliárd forintból 6 ezer férőhelyes aréna épül, hasonló az MTK stadionjához, utóbbi 5 ezer férőhelyes lesz, 800 millió forintért. Simkó János azonban csak legyint: „Felcsúton lassan a miniszterelnök konyhájába is kisvasút megy, ez a stadion meg olyan, mint a cipő, amit nem pucoltak, fényét vesztette.”


-


Felkerülni a hazai futball térképére

A kormány 2010-ben megígérte, hogy a sport nemzetgazdasági húzóágazat lesz. 2013 végén hirdették meg a Nemzeti Stadionfejlesztési Programot, ezen belül 26 stadion fejlesztésére különítettek el először több mint 21 milliárd forintot, majd ezt megemelték valamivel több mint 26 milliárdra. A pénzt nem egyszerre tervezték elkölteni: a legtöbbet, 12 milliárd forintot 2014-re tervezték be, a maradékot pedig 2015-ben és 2016-ban fizetnék ki. Állami támogatást 10 NB I-es, 13 NB II-es és 3 NB III-as csapat kap.

Utóbbiba tartozik például a Kozármisleny is. A Párbeszéd Magyarországért képviselője, Szabó Tímea kérdezte az ügyben Fónagy János államtitkárt, hogy „Milyen érvek szólnak a Kozármislenynél épülő stadion mellett?” A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára erre azt felelte, hogy

  • „Kozármisleny sportszerető város.”
  • „A településen a szabadidő eltöltésére műfüves labdarúgópálya, sportcsarnok, fitneszcentrum és lovaglási lehetőség jelenleg is rendelkezésre áll.”
  • „A városban élők sportszeretete az, ami a kormányzati szándékokat és a helyi törekvéseket összekapcsolta, és feltette a várost a hazai futball térképére.”

Az államtitkár azt írta még, hogy a kozármislenyi futballisták 7 éven át játszottak az NB II-ben, ezalatt kétszer másodikok voltak, és az NB III-ban az első évben szintén másodikok lettek.


A kormány ezekre az eredményekre tekintettel nyújtott támogatást a városnak.

A város 440 millió forintot kap az új stadion megépítésére. Ezzel együtt két év alatt több mint egymilliárd forintos soron kívüli támogatást adott a kormány a kozármislenyi önkormányzatnak – mondta Hoppál Péter, a térség fideszes országgyűlési képviselője.

A stadionépítésről az Emmi 2013-as rendelete gondoskodott. Ebben szerepel, hogy a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében mennyi pénz jusson a költségvetésből a stadionok fejlesztésére, egészen pontosan „a nézőtéri komfort, a játéktér minősége, a sportbiztonság és a sporttechnológia megújítására”. A rendeletben megnevezik, hogy mely stadionoknak mennyi pénz jár 2014-től 2016-ig.



A legtöbbet, 5 milliárd forintot a Honvéd kapja, de nem ez lesz a legnagyobb, programon belül épülő stadion. A Bozsik Stadionnál jóval nagyobb lesz például a Győri ETO és a Szusza Ferenc Stadion. Előbbi 14 ezer, utóbbi 12 ezer látogató befogadására alkalmas. A Nemzeti Stadionfejlesztési Programhoz tartozó stadionokról elmondható, hogy átlagosan ötezer szurkoló fér majd el bennük.

A kormány a 26 stadionból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette a balmazújvárosi, a pápai, a siófoki, a soproni, a szolnoki, a zalaegerszegi, a kaposvári, a békéscsabai, a kisvárdai, a dunaújvárosi, a paksi és három budapesti stadion, a Hidegkuti Nándor, a Bozsik és az Illovszky Rudolf Stadion fejlesztését. Ez azt jelenti, hogy a beruházásokkal kapcsolatos hatósági ügyek is kiemelt jelentőségűnek számítanak, így gyorsabb lehet az építkezés.

Az MTK stadionja, a Hidegkuti Nándor Stadion később egy tollvonással kikerült a Nemzeti Stadionfejlesztési Programból, hiába írta alá az erről szóló szerződést Orbán Viktor miniszterelnök és Deutsch Tamás 2013 novemberében, a klub 125. születésnapján. A munka emiatt nem állt le, lesz új stadion, csak más lesz érte a felelős.


DVTK stadion, felújítás


A 2013-as rendeletben előirányzott összegek is többször is változtak azóta. Először 2015 júniusában vont el a kormány 2 milliárd 560 millió forintot négy csapattól: a Honvédtól 400, a Vasastól és a Pécstől 500, a Győrtől 560, a Gyirmóttól 600 millió forintot, és egyúttal 200 millióval megtámogatta Tállai András államtitkár csapatát, a Mezőkövesdet.

Ez a csapat fennállása óta 2013-ban jutott fel először a másodosztályból az élvonalba, ezért kell a korábbi pályát felújítani, a szabályok ugyanis előírják a legalább 5 ezer fős lelátót, a külön bejáratú vendégszektort, az ezer vendégenkénti tíz WC-t, az új beléptetőrendszert és a világítás kiépítését.

Az Origo beszámolója szerint a csapat ehhez 190 millió forint társaságiadó-kedvezményt is felhasznált, amelyet az önkormányzat is kiegészített, és Tállai akkori munkahelyén, a Belügyminisztériumban is pályáztak támogatásra, sikerrel, noha a csapat azóta már kiesett az NB I-ből.

2015 végén, december 30-án újabb 1 952 460 000 forintot csoportosítottak át. A vesztes stadionok: Győri ETO, Pécs, Nyíregyháza, Kaposvár, Kecskemét, Pápa. A nyertesek: Bozsik Stadion, Békéscsaba, Kisvárda. És egyúttal a tartalékkeretet is emelték több mint 4 milliárd forinttal.



A Nemzeti Stadionfejlesztési Programon felül is ad pénzt az állam stadionépítésre. Így például a debreceni Nagyerdei Stadion, a Szombathelyi Haladás stadionja, a székesfehérvári és a diósgyőri stadion fejlesztésére is áldoz, de más forrásból. Van olyan 2013-as kormányrendelet, amelyik a diósgyőri stadionnak a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósuló rekonstrukciójáról beszél, holott arra aztán egy fillért sem szántak a programból.

Hasonlóan nehezen értelmezhető az a 2013-as kormányhatározat is, amely a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósuló labdarúgó-sportlétesítményeket lajstromba veszi, és egyben módosítja a diósgyőri, a szombathelyi és a székesfehérvári stadionrekonstrukcióról rendelkező kormányhatározatokat, ismét azt a hatást keltve, hogy ezek a stadionok is a program részét képezik, holott nem.

Ennek ellenére összeszedtük a Nemzeti Stadionfejlesztési Programon kívül eső stadionépítéseket.


01

A Videoton új stadionjába 14 ezernél is több szurkoló fér majd be. A tervek szerint a főlelátó és a főépület marad, a stadion másik 3 oldalát lebontják, és újakat építenek helyette. A székesfehérvári stadion felújítására eredetileg 9 milliárd forintot különítettek el a központi költségvetésben 2013 és 2015 között. Tavaly azonban változtattak az ütemezésen, 2017-re tolták az átadást és 11 milliárdra emelték a költségeket. A bontást már megkezdték.



02

A debreceni Nagyerdei Stadionra a 2011-es, a 2012-es, a 2013-as és a 2014-es költségvetésben összesen 12,5 milliárd forintot különítettek el. Az épületet 2014-ben adták át, több mint 20 ezer szurkolónak van benne hely, ez Magyarország harmadik, illetve az NB I második legnagyobb labdarúgó-stadionja.


03

Az új ferencvárosi labdarúgó-stadion, a Groupama Aréna építéséről egy 2012-es kormányhatározat rendelkezett. 2012-től 2014-ig a költségvetésekben 18,731 milliárd forintot irányoztak elő az építésére. A munkával 14 hónap alatt végeztek, és a végösszeg is alacsonyabb lett, 14,735 milliárd forintba került az új stadion, a költségeket teljes mértékben az állami költségvetés állta. 


04

Miskolc legnagyobb stadionját 2014 októberében kezdték el bontani.


DVTK stadion, Az új Diósgyőri Stadion makett terve


A DVTK arénájának építésére 2013 és 2015 között 4,5 milliárd forintot terveztek, ezt azonban 2015-ben egy újabb kormányhatározatban 8 milliárdra emelték, és 2017-re tolták ki az átadást.


05

A Nemzeti Stadionfejlesztési Programon kívüli stadionberuházások lajstromát gyarapítja a szombathelyi is. Megvalósításának első ütemére, azaz 2013 és 2015 között összesen 9600 millió forintot irányozott elő a központi költségvetés. Eredetileg 8,8 milliárd forintot szántak az új szombathelyi stadionra, de – ahogyan az Átlátszó megtudta – a legalacsonyabb ajánlat is 13,1 milliárd forint volt.


A stadiont végül a Swietelsky-ZÁÉV konzorcium építi Szombathelyen. A kiírás szerint a 8656 ülőhelyes, teljesen fedett lelátójú stadionnal együtt egy 500 nézőt befogadni képes kézilabdapályát és egy gyakorlócsarnokot is magába foglaló sportkomplexum épül a városban.
A ZÁÉV egyébként is nagy nyertese a stadionépítési hullámnak: konzorciumi partnerekkel együtt a szombathelyi sportkomplexumon kívül elnyerte az MTK stadionjának kivitelezését 6,3 milliárd forintért és a ZTE zalaegerszegi stadionjának a befejezési munkálatait 1,148 milliárd forintért. Az Átlátszó.hu számításai szerint a ZÁÉV így négy helyszínen összesen nettó 24,536 milliárd forintnyi stadionos munkát nyert el konzorciumi tagként.


Vastagon fogott a kormány ceruzája

Mindent összeadva csaknem 60 milliárd forintot költ még az állam stadionokra, és ha ehhez hozzáadjuk a Nemzeti Stadionfejlesztési Program több mint 26 milliárdját, a végeredmény több mint 86 milliárd forint lesz – összesen ennyibe kerülnek a stadionok. Ha a Puskás Ferenc Stadiont is belevesszük, még többe: csak ebben az évben 35,8 milliárdot költenek rá, csak a bontása 4 milliárd forintba kerül.

Kerestük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM), hogy megtudjuk, a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében eddig mennyi pénzt utaltak át, és milyen készültségben vannak a stadionok. Azt írták, hogy


a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében eddig 12,5 milliárd forint költségvetési forrást folyósítottak.

Azt nem tudtuk meg, hogy mely intézményeknél milyen stádiumban járnak a beruházások. A minisztérium szerint biztos, hogy a tervezett 26-ból idén 8 stadion készül el, ezek között két fővárosi van, a többi vidéki.

„A labdarúgó-sportlétesítmény fejlesztések több településen még az idén lezárulhatnak, pl. Budapest Szusza Ferenc Stadion, Budapest Hidegkuti Nándor Stadion, Kaposvár, Zalaegerszeg, Mezőkövesd, Siófok, Ajka, Szigetszentmiklós. További létesítmények fejlesztése tervezési szakaszban van, illetve folyamatban van a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás” – írta az NFM.


új bozsik stadion

Az új Bozsik Stadion látványtervei (Forrás: honvedfc.hu)


Azt már lehet tudni, hogy az új Bozsik Stadion látványterveit az MLSZ rendelte meg, akárcsak a diósgyőri és a székesfehérvári stadionét. A feladatra pályázatot írtak ki. A Honvéd esetében három érvényes ajánlat érkezett 193,5 és 227,9 millió forint közötti értékben. Végül a legolcsóbb ajánlattevőt, az Óbuda Építész Stúdió Kft.-t hirdették ki győztesnek, azóta már szerződést is kötöttek vele. A szerződésben nemcsak az MLSZ és az Óbuda Építész Stúdió szerepel, hanem a BMSK Beruházási, Műszaki, Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. is.

Ez utóbbi cég valamennyi, a Nemzeti Stadionfejlesztési Programhoz tartozó beruházás hivatalos közbeszerzési tanácsadója, beruházáslebonyolítója és építési-műszaki ellenőre. A vállalat állami tulajdonú, a tulajdonosi jogokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolja. A zrt. hivatalos honlapja szerint a jövőbeli terveik között szerepel, hogy az eddig különböző állami szervek kezelésében lévő, sportcélú állami ingatlanok mindegyike a BMSK Zrt. kezelésébe kerüljön, ezzel a társaság mintegy speciális vagyonkezelési intézménnyé válna.