Ombudsman: sokszorosan jogsértő, amit Miskolc tesz a romákkal

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Miskolcon a hatóságok razziaszerű, megfélemlítő ellenőrzéseket végeztek a zömmel romák lakta részeken, ezzel pedig több jogukat is megsértették – állapította meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Több helyi lakásrendelettel is gond van – ebből egyet a Kúria is megsemmisített már. Nem a telepfelszámolás a baj, hanem az, ha utána nincs semmi. Ez az út nem járható, mert súlyosan sérti a társadalmi szolidaritást – jelentette ki Székely László ombudsman.


Hivatalosan az„ önkormányzati vagyon védelme” miatt vonult ki a Miskolci Önkormányzati Rendészet koordinálásával több hatóság a zömmel romák lakta részekre, de „még a hűtőbe is benéztek” – állt egy, a miskolci romák helyzete miatt benyújtott panaszban. Ezen kívül a lakcímbejelentést, az állattartási szabályok betartását, a szemétszállítási szerződést és a bérleti szerződést is vizsgálták.

A hatóságok 90 százalékban a város 13 szegregátumába jártak visszatérően ellenőrizni, nagyobb csoportokban. Ez diszkriminatív volt – állapította meg Székely László, az alapvető jogok biztosa abban a jelentésben, amelyet a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettessel, Szalayné Sándor Erzsébettel közösen készített. Az érintettek ráadásul ezeket a razziaszerű ellenőrzéseket félelemkeltőnek, zaklatónak élték meg.


Miskolcon olyan jogszabályi felhatalmazás nélküli, megfélemlítő hatású, razziaszerű közös hatósági ellenőrzést alakítottak ki, ami sérti a tisztességes eljáráshoz, a magánszférához és a jogorvoslathoz való jogot, valamint az egyenlő bánásmód követelményét is.

Dokumentumhegyek, 85 oldalas jelentés a vége


Miután nagyon sok hatóság embere volt egyszerre jelen, az érintettek nem is tudták, hogy pontosan kihez lehetne panasszal fordulni.

A 13, zömmel romák lakta részen a 2011-es népszámlálási adatok szerint nagyjából 5 ezer ember élt, számuk azóta jelentősen változott – mondta a VS.hu kérdésére Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes.


A szegénységet és a kirekesztettséget szakpolitikai eszközökkel lehet kezelni, az ilyen ellenőrzések nem alkotmányosak

– mondta Szalayné.

A Hivatal 4 civil szervezet 5 beadványa alapján egy évig vizsgálta a miskolci helyzetet. A razziákon kívül a beadványozók kifogásolták például azt a rendeletet is, amely alapján 1,5 -2 millió forintot kapnak azok a családok, akik a elköltöznek a városból. Ezt amúgy nemcsak a beadványozók kifogásolták, hanem az illetékes kormányhivatal is. Végül a Kúria meg is semmisítette azt. Ettől menet közben még vizsgálták a szabályt.

„Jogszabálysértő a rendeletnek az a része is, hogy csak az alacsony komfortfokozatú lakásban élőkre vonatkozott” - mondta a Kúria döntését Szalayné Sándor Erzsébet.

A romákat a közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet alapján „vegzálták”, Szalayné szerint az, hogy egy eleve kiszolgáltatott réteg magánszférájába avatkoznak be, alapjogi szempontból aggályos.


Szalayné Sándor Erzsébet


A jelentésben külön felhívják a figyelmet a gyerekek helyzetére, hiszen az ő lakhatási feltételeik is ellehetetlenülnek, a lakcímnélküliséggel jogi értelemben hajléktalanná válnak. A biztoshelyettes szerint a Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. gyakorlata a gyermekvédelmi kötelezettségeket befolyásolta, veszélyeztette.

Az ombudsman és helyettese szerint elfogadhatatlanok azok a rendeletek is, amelyekkel a Miskolc környéki települések távol akarták tartani maguktól a kiköltözésre kényszerülő miskolci romákat: például nem adtak volna nekik olyan juttatásokat, bérlakást vagy közmunkát, ami a már ott lakóknak jár. Ezért felszólították Sátoraljaújhely és Szerencs önkormányzatát, hogy a vonatkozó rendelkezéseket helyezze hatályon kívül.


A VS.hu videoriportja a számozott utcákból


Ajánláslista - Miskolcnak és a minisztériumoknak

  • Az önkormányzat képviselő-testülete haladéktalanul szüntesse meg a razziaszerű ellenőrzéseket
  • gondoskodjon arról, hogy minden önkormányzati intézmény vagy szerv törvényesen járjon el
  • működjön hatékonyan együtt a szegregátumokban dolgozó Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, az önkormányzat szakmai háttérintézményeivel, biztosítsa az érintett intézmények és szervezetek összehangolt segítségnyújtását a szegregátumokban folyó kilakoltatások megelőzése érdekében
  • a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való és a szociális biztonsághoz fűződő jogát érvényesítse
  • dolgozzon ki intézkedési tervet az otthon nélkül maradó, hajléktalanná váló családok elhelyezésére, lakhatási feltételeik rendezésére
  • az önkormányzat háttérintézményeivel közösen, Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve vegyen részt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szakmai támogatásával készülő kifejezetten a városban kialakult telepek felszámolására, újratermelődésük megakadályozására vonatkozó, komplex program és feladatsor kidolgozásában - utóbbi az Emminek is „lecke”, ehhez pénz is kell
  • az önkormányzat helyezze hatályon kívül az együttélés szabályairól szóló rendeletét és módosítsa lakásrendeletét.
Balog Zoltán miniszternek (Emmi) ajánlották, hogy
  • vizsgálja meg a szegregátumokban élők helyzetét, figyelemmel arra, hogy a probléma súlyos és egyre nagyobb

  • teremtse meg az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi feladatok személyi feltételeit.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek pedig azt, hogy a kormányhivatalokon keresztül ellenőrizze, máshol is van-e olyan típusú ellenőrzés, mint Miskolcon, és ha van, szüntesse meg.


Miskolc; számozott utcák; riport; házbelsõ; lakók

-


Szalayné szerint a jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a szegregátumokban élők lakhatási feltételei ellehetetlenültek. A szociális bérlakások száma csökken, a moratórium dacára egyre több hátrányos helyzetű családot lakoltatnak ki. A gyerekek jogaira nagyon oda kell figyelni, ehhez a különböző intézményeknek kommunikálniuk kell egymással – hangsúlyozta a biztoshelyettes, kijelentve, hogy


a miskolci szegregátum felszámolására, tartós kezelésére sem a közös hatósági ellenőrzés, sem a kilakoltatás nem alkalmas, rövid és hosszú távon sem.

Kilátástalan helyzet

Márciusban egyébként a miskolci önkormányzat elfogadott egy újabb rendeletet, ami a számozott utcákban élők helyzetén ront: a stadionfejlesztés miatt kisajátítanak illetve lebontanak sok házat a számozott utcákban. (Ezt már nem vizsgálata az ombudsman.) Ráadásul akinek lejár a bérleti szerződése, azzal nem is kötnek újat. A helyzetet kilátástalannak tartották az ott élők, az egyik nő azt mondta, az ura felakasztotta magát, mert nem tudta elviselni a bizonytalanságot.

Már több mint ötven lakás áll üresen a miskolci számozott utcák házaiban. A kiköltöztetett családok egy része Kanadában keresi a boldogulást, mások rokonokhoz, hajléktalan vagy munkásszállóra költöztek, néhányan Lyukóvölgy szegénynegyedében kaptak lakást. Szociális bérlakásra eddig csak három család pályázott a szigorú feltételek miatt. A felszámolás kapcsán a 15 ezer forintos közjegyzői munkadíjat mindenkinek meg kell fizetni. Videóriportunk itt.

Az önkormányzat 2014 nyarán fogadta el a sok tiltakozást kiváltó telepfelszámolási programot. Az akkor készült helyszíni riportunkat itt olvashatja.

számozott utcák, miskolc


Szalayné Sándor Erzsébet a VS.hu kérdésére azt mondta, nem önmagában a telepfelszámolással van gond, de az csak akkor lehet alkotmányos, ha gondoskodnak az érintett személyekről, különösen a gyerekekről. Azt az ombudsmani hivatal nem írhatja elő, hogy az önkormányzat milyen megoldást válasszon, hiszen ez attól is függ, milyen eszközei vannak a helyzet kezelésére. De valamilyen segítséget kell adni - hangsúlyozta.

Székely László ombudsman szerint egyértelmű, hogy Miskolc nem képes egyedül megbirkózni a problémával, de ami ott folyik, az


a társadalmi szolidaritás súlyos megsértése. Ez az út járhatatlan.