Fél a retorzióktól, aki közérdekű bejelentést tesz

Fotó: MTI/MTVA / Czeglédi Zsolt

-

A 70 százaléka azoknak, akik közérdekű bejelentést tesznek, kérték anonimitásuk megőrzését – mondta Székely László, az alapvető jogok biztosa szerdán az ombudsmani hivatalban egy korrupcióról rendezett konferencián.


Székely László elmondta: féltek attól, hogy a hivatalra zúdulnak a bejelentések, de az adatok cáfolják azt a sztereotípiát, hogy a magyar egy feljelentő nép. Tavaly és az idei első negyedévben összesen 410 közérdekű bejelentés érkezett. Az esetek 70 százalékában azonban a bejelentő kérte anonimitásának megőrzését. Az ombudsman szerint ez magas arány: azt jelzi, hogy az emberek félnek a retorziótól.


Gulyás Attila, a közérdekű bejelentővédelmi és ügyfélkapcsolati főosztály vezetője előadásában elmondta: ha a bejelentő kéri, akkor a hivatal megőrzi személyes adatait és nem adja ki más szervnek. Az ügyeket egyébként az illetékes hatóságok vizsgálják ki. A bejelentések által érintett hatóságok között van például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, önkormányzatok, kormányhivatalok, polgármesteri hivatalok. A beadványok a többi között adófizetési kötelezettség megsértésével, környezetvédelemmel – például illegális hulladék lerakásával –, vagy éppen a közlekedés rendjével kapcsolatosak. A beadványok 40 százaléka volt magalapozott. Eddig 42 esetben kérték a bejelentők az elbírálás felülvizsgálatát.


Ne kelljen emberfeletti erőfeszítés, hogy szóvá tehessük a rossz gyakorlatot

Pallai Katalin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója előadásában arra hívta fel a figyelmet: a szabályalkotáshoz nem elég a hatalom és a szakértelem, a valóság figyelembevétele nélkül nem lehet hatékony szabályokat alkotni. A szabályok érvényesülését pedig alapvetően befolyásolják azok az emberek és intézmények, amelyekre a szabályok vonatkoznak, akiknek azt alkalmazni kell.

Ha a szabályok és a valóság között ellentmondás van, ha az emberek nem azonosulnak a szabályokkal, az a hatékonyság rovására megy. Ezért a szabályoknak olyan értékeket kell hordozniuk, amelyeket követnek az emberek, az intézmények, ilyenek például a demokratikus értékek – mondta Pallai Katalin.

Továbbá fontosnak nevezte azt is, hogy ne legyen szükség emberfeletti erőfeszítésre ahhoz, hogy a nem hatalmi helyzetben lévő ember szóvá tehesse a rossz gyakorlatot, értelmetlen szabályokat. Ha pedig a fellépésének van alapja, akkor optimális esetben egyre többen felkarolják, „üggyé” válik, bekerül a köztudatba, és idővel a vezetők, ha meg akarják őrizni legitimitásukat, kénytelenek lesznek foglalkozni a kérdéssel. Ehhez sok-sok értelmes, szakszerű és hatalmi szóval nem korlátozott párbeszédre van szükség – mondta Pallai Katalin.

Báger Gusztáv egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalom jóléte és mentalitása, továbbá a demokrácia állapota alapvetően határozza meg egy országban a korrupció mértékét.


A Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztály szerint van mit tenniük

Ifi-Valde Orsolya, a Belügyminisztérium keretében működő Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának munkatársa ismertette a tavaly októberben létrejött szervezeti egység feladatait, amelyek közé tartozik a stratégiai tervezés, a kockázatelemzés, a szemléletformálás és végső soron a közszféra átláthatóságának javítása. Van mit tenni - mondta a szakember, aki nagy jelentőséget tulajdonít az állami, civil és nemzetközi szervezetek közötti tartalmas együttműködésnek.

A védelmi szolgálat munkatársa kitért arra is, hogy egy nagyszabású korrupcióellenes kampány készül, amely az állampolgárok és a gazdasági társaságok szemléletét kívánja alakítani. A kampány szlogenje: „tisztességesen veled”.


Szükség van a bejelentőt ért sérelmek orvoslására

Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet munkatársa arról beszélt: a szabályozás nem védi eléggé azt, aki közérdekű bejelentést tesz, a civil szervezet a hozzá fordulóknak általában nem javasolja, hogy közérdekű bejelentéssel éljenek, ugyanis jelenleg nincs a magyar szabályozásban olyan szerv, amely a bejelentőt ért sérelmeket, retorziókat orvosolná. Elvileg ilyen megtorlás nem fordulhatna elő, ám ha mégis, annak semmi hátrányos következménye nincs arra nézve, aki a retorziót alkalmazta.

A TASZ munkatársa szerint az is a szabályozás hiányosságai közé tartozik, hogy nem védik, ha valaki a nyilvánossághoz, például újságíróhoz fordul, továbbá a bejelentő nem kap felmentést a titoktartási kötelezettsége alól.

Hozzátette, még nagyobb probléma, hogy nem megoldott, mi történik akkor, ha egy adott szerv vezetője érintett, és általában a magyar jogrend nem biztosítja az érdemi fellépés lehetőségét a hatalmi rendszer csúcsán állók jogsértései ellen. Ilyen érdemi fellépésére persze független ügyészség nélkül nincs is remény – jegyezte meg a TASZ munkatársa.