Olyan ismerős, ki ez a pucér csaj a martinis pohárban?

Fotó: Flickr / lar3

-

A pop art utolsó még ma is élő és alkotó képviselője Szegedre hozta képeit. Ő az, akinek még Andy Warhollal is volt közös kiállítása, és aki a Snickers papírjából, Chiquita banánból és kukoricaszárból csomagolja ki meztelen lányait, képeinek szereplői szivarokon lovagolnak és martinis pohárban ücsörögnek. Ki is az a Mel Ramos?


Szeptember 13-ig látható a szegedi REÖK-ben az amerikai művész, Mel Ramos önálló kiállítása. A megnyitóra maga az alkotó is eljött: Peter Bogner, a kiállítás osztrák kurátora elmesélte, hogy a kaliforniai Ramos Szegeden ünnepelte 80. születésnapját, tiszteletére nemcsak egy Tisza melletti csárda kínálatát, hanem pin up lányokat is felvonultattak.


A csinos nők társasága nem véletlen: Ramos neve mára egybeforrt a tökéletes testű, fogsorú és arcú, szexin pózoló lányok látványával (nem a Hugh Hefner-i értelemben). A sacramentói születésű, portugál felmenőkkel rendelkező művész a pucér, amerikai szépségeiről híres: a lányokról a képein, akik ugyanolyan könnyedén heverednek le egy hájas rozmár hátára, mint amilyen nemes egyszerűséggel pózolnak egy hot dogban vagy fánkok között.



Ezek a nők olyan csábítóan és fesztelenül pózolnak akár még egy pohár sörben is, mint a negyvenes évek címlaplányai az amerikai légierő ifjú pilótáinak bombázóin. De Mel Ramos női már nem a második világháborús katonák reménysugarai a fronton, hanem a tömegfogyasztást és a szórakoztatóipart kritizáló pop art eszközei.


Mel Ramos a szegedi megnyitón


Mel Ramos Andy Warhol és Roy Lichtenstein kortársa volt, 1963-ban még közös kiállítást is csinált Warhollal. Imádta a képregényeket, hírnevét is képregényfigurák megrajzolásával szerezte. A szegedi tárlaton is láthatunk néhány múlt századi Batmant és Wonder Womant.


De az amerikai hősök mellett hamar rátalált a hétköznapi nőkre is, Peter Bogner szerint Ramos korai munkáiban leginkább a feleségét rajzolta meg. Aztán ahogy teltek az évek, úgy egyre többféle nő, barnák és szőkék (de azért leginkább szőkék) kerültek Ramos vásznaira a Charlie angyalait megszégyenítő hajhullámokkal és dögösséggel.

Ramos sosem volt annyira kísérletező kedvű, mint Andy Warhol (aki ugye a híres reprodukált képei mellett legalább hatvan avantgárd filmet is forgatott), a pop artnak viszont ő adott öntudatos és büszke nőket, ezzel biztosítva helyét az irányzat többi zsenije között – mondja Bogner.



Dunkin’ Donut Doll és Doggie Dinah

Ezekben a magabiztos nőkben első látásra a birtokolt tárgyaktól csordul túl a libidó. De valójában a hölgyek nem birtokolják a Snickerst vagy a Coca-Colát, hanem teljes mértékben elválaszthatatlanok lesznek a tárgyaiktól; minél tovább nézzük a nőket, annál inkább megszűnik az alá-fölé rendelés az ember és az objektum között.


Mel Ramos látszólag egyéniséggel ruházta fel a lányokat, különbözik az arcuk, a hajuk, a mellbimbóméretük, és a melleik is máshogy állnak. Sőt, mindegyiknek saját neve is van. Dunkin’ Donut Doll, Caramia Caramello, a híres Doublemint ikrek, Doggie Dinah vagy Lola Cola és Toblerone Tess.

Mégis pont ezekkel a nevekkel semmisíti meg alanyait a művész, hiszen a lányok már személyazonosságukban sem tudják levakarni a kötődésüket egy üveg Martinihez vagy egy csomag rágóhoz.



Ramos, Andy Warhol Campbell-féle leveskonzervjeihez hasonlóan, a tömegfogyasztás világszerte ismert márkáit, termékeit használja fel a képein (az osztrák kurátor nem tud róla, hogy bármikor is kapott volna ezekért pénzt a cégektől), csak ő a tökéletes testet is a tárgyak mellé teszi.


Ezzel az ő alkotásai válnak a legnagyszerűbb szexista reklámokká, amelyeket valaha is láttunk. Ramos nem kertel, hanem ismételgeti a mára jól megtanult frázist: szexszel, mellekkel, fenékkel, gyönyörű nőkkel mindent el lehet adni. (Még a művészetet is – Ramos egyik legdrágábban elkelt alkotása 800 ezer dollár, azaz több mint 225 millió forint volt.)


Mel Ramos alkotásaiból nyílt kiállítás Szegeden


Ramos szemléletének az az érdekessége, hogy a művész még a kétezres évek elején sem gondolta azt, hogy efelett a képzőművészeti irányzat felett eljárt volna az idő, és bár a pop art többi képviselője már gyakorlatilag kihalt mellőle, ő a klasszikusokhoz ragaszkodva vitte tovább az irányzat alapvetését. A popkultúra rendre visszatérő motívumai ugyanúgy megtalálhatók a legutóbbi munkáiban, mint azokban, amelyeket a hetvenes években készített.


Ugyan a kulcslyukban pózoló Marilyn Monroe még mindig fogyasztási termék nála (ugyanitt: mikor megy már ki a divatból Miss Monroe?), de azért az ezredforduló környékén behozott egy kis újítást is. Ramos a legendás képeit újrafestette, és a pin up lányok arcát kicserélte híres színésznők arcképeire. A csupasz testekre Uma Thurman, Nicole Kidman vagy Scarlett Johansson feje került. Nyilván ezzel ugyanúgy a sztárkultusz, az amerikai filmipar kritikáját fogalmazza meg Ramos, mint ahogy ezt Warhol tette a sokszorosított Elvisszel.


Mel Ramos kiállítás, Crocker Art Museum


Elképzelhető, hogy valóban Ramos a pop art utolsó mohikánja. Munkáiban azonban megcsillan valami, ami még hosszú évekig fenntarthatja a nézők rajongását. Ez pedig a giccs – itt most ellentmondok Bognernek, aki szerint nem giccsesek Ramos képei. Nehéz azonban mai fejjel ezt gondolni, miközben a neonfénnyel erotikusan felborzolt hajú lányok vízilovon lovagolnak.


Aztán van itt még valami. A kólás pohárban álldogáló lány arca először csak ismerősnek tűnik, az első pillanatban még nem tudjuk biztosan, csak remélni merjük, hogy ő Drew Barrymore. Ezeknek a valakire nagyon emlékeztető arcoknak a természete pont olyan, mint annak a tehetségesebb naiv művésznek az alkotásai a prágai Károly hídon, aki a filmsztárokról készült festményeit igyekszik a turisták nyakába varrni. De miért is ne tenné, hiszen a pénzköltésre (fogyasztásra) vágyó turista – bárhonnan is jöjjön – tökéletesen tisztában van vele, hogy ki az az Angelina Jolie, és hát olyan szép nő, hogy a hülyének is megéri megvenni.


Mel Ramos alkotásaiból nyílt kiállítás Szegeden


Kövesd a VS.hu kultúrrovatát a Facebookon is!