Olyan is van, hogy a bevándorlók a szebb jövőt hozzák el

Fotó: Getty Images / Andrew Burton

-

Van egy hatalmas terület az USA-ban, ahonnan lassan elfogynak az emberek. A Rozsdaövezet egykori ékkövei, mint mondjuk Detroit vagy Cleveland, egyre inkább szellemvárosok. Az itteniek viszont nem adják át magukat a kétségbeesésnek: pár éve új irányt vettek, és úgy döntöttek, hogy menekültekkel és egyéb migránsokkal töltik fel a soraikat. A probléma helyett a lehetőséget látták meg a bevándorlásban, és igazuk lett. Mit tanulhatunk tőlük? Erről mesélnek a VS-nek az évről évre egyre sikeresebb rendszer működtetői.


Miért ne népesíthetnék be Detroitot a szíriai menekültek? Az amerikai szellemvárosban ma 70 ezer elhagyott épület van, miközben a szíriai háború elől eddig négymillió ember menekült el. Miért ne olthatná ki egyik demográfiai katasztrófa a másikat? Ezzel a gondolattal játszott el nemrégen a New York Times véleményrovatában egy stanfordi egyetemi professzor és egy magas rangú New York-i lakásügyi hivatalnok.

És hogy miből gondolták a szerzők, hogy a háború elől futó, traumatizált szír menekültek, akik éppen a frászt hozzák Európára, hasznára lehetnének Detroitnak? Mi több, akár újra is éleszthetnék a haldokló várost? Főként abból, hogy ezek a menekültek minden jel szerint nem adják át magukat az önsajnálatnak, a gyásznak vagy a kétségbeesésnek. A zsúfolt jordániai Zaatari menekülttáborban például a kilátástalan körülmények ellenére üzletek ezreit nyitották meg a szíriaiak. Ez a fajta vállalkozó szellem úgy kell egy halódó városnak, mint egy falat kenyér.

Bár az ötlet elsőre eléggé elrugaszkodottnak tűnik, valójában nem az. Detroit nem most találkozna először menekültekkel: 1983-2004 között a Migration Policy adatai szerint több mint 21 ezer menekültet telepítettek le itt, és most is évente 2500 menekült talál otthonra a városban. És bár ők főként irakiak, sokat számít, hogy az egész USA-ban itt élnek a legnagyobb arányban arab származásúak, úgyhogy itt nem olyan nehéz muszlim bevándorlónak lenni. A helyben lakó szíriai származásúak boldogan segítenék a honfitársaikat. A menekültek letelepítésével foglalkozó legnagyobb helyi civil szervezet, az USCRI Detroit pedig lobbizni is próbál azért, hogy engedjék már be az USA-ba a szíriai menekülteket – mondta a VS-nek a szervezet vezetője, Tawfik Alazem. (Arról, hogy ennek mi az akadálya, lásd alábbi keretesünket.)


A Rozsdaövezetben rengeteg a lakatlan épület


Hosszas vonakodás után augusztus végén jelentette be az amerikai State Department, hogy 2016-ban 5-8000 szíriai menekültet fogad majd be. 2011 óta összesen kevesebb, mint ezer szíriai menekült jutott be az országba, pedig az USA évente körülbelül 70 ezer menekültet telepít le a határain belül. Az amerikai történelmi hagyományok és a logika is azt diktálnák, hogy a világ legnagyobb válsággócából érkezzen ennek a 70 ezer embernek a nagy része – csak éppen az amerikaiak félnek, hogy arab terroristák szivárognak be az országba. A jövőre érkező legfeljebb 8000 ember fájdalmasan kevés: Szíriából eddig 4 millió ember menekült el – jó részük Törökország, Libanon és Jordánia óriási menekülttáboraiban tengődik, és tíz- vagy százezrek tartanak az EU határai felé.

A saját bezárkózása elég kínos az Egyesült Államoknak, Barack Obama elnökön nagy a nyomás, amit nem enyhít az sem, hogy az USA óriási összegeket áldozott például a törökországi menekülttáborok fenntartására. Ahhoz azonban, hogy az USA példát mutathasson a világnak segítőkészségből, ez nagyon kevés. Sőt, Obamának végül Angela Merkelnek kellett gratulálnia, amiért Németország úgy döntött, befogad mindenkit, aki a szíriai háború elől menekül.


A jordániai Zaatari táborban több, mint 120 ezer szíriai él, a környező országokba 4 millióan menekültek


A publicisták tehát nem találták fel a spanyolviaszt. Az ötletet Michigan állam kormányzója, Rick Snyder is támogatja. Snyder tavaly év elején bejelentette, hogy az államban munkát és letelepedést biztosítanak ötvenezer bevándorlónak. Létre is hozta az Új Amerikaiak Michigani Hivatalát (MONA). Azt kérte a Fehér Háztól, hogy bocsásson ki ezért öt év alatt ötvenezer vízumot külföldieknek. Igaz, hivatalos választ máig nem kapott erre Washingtonból, ezért nem is tudta elkezdeni a munkát – tudtuk meg a MONA igazgatóhelyettesétől, Karen Philippitől.

De Michigan állam és a szomszédos Ohio városai nem várnak a kormányra, sőt: igazából évek óta azon vannak, hogy a világ legbefogadóbb városaivá váljanak.

„Mert a Rozsdaövezet egyetlen városa sem volt képes eddig menekültek és bevándorlók betelepítése nélkül megállítani a népességfogyást” – magyarázza Steve Tobocman. Őt azért kerestük meg, mert hat éve ő rakta le az alapjait Detroit mai bevándorlásbarát hozzáállásának, és azóta is irányítja a folyamatot egy helyi szervezeten (Global Detroit) és egy ma már tíz államra kiterjedő hálózaton keresztül (WE Global Network).



Fogadj be másokat, és a haza fényre derül

A szóban forgó Rozsdaövezet nagy kiterjedésű terület az USA északkeleti részén. Ide sorolják többek között Ohio államot és Michigant is. A Rozsdaövezet egykor a virágzó nehézipar hazája volt. Ekkor még Acélövezetnek hívták, és százezrével vándoroltak ide lengyel, osztrák-magyar monarchiabeli és orosz munkások. A huszadik század közepe óta azonban hanyatlik ez a vidék, az emberek elszegényednek, a fiatalok és a jól képzettek elmennek innen, a munkahelyek megszűnnek, a gyárakat bezárják, a lakóépületeket elhagyják. Detroit 2000 és 2012 között lakossága 26 százalékát vesztette el, Cleveland 19 százalékát, Dayton a 15 százalékát. 2013-ban Ohio nagyvárosaiban az üres lakóházak aránya tíz százalékos volt. A városok a költségvetésük egy részét kénytelenek arra költeni, hogy lerombolják a félig összedőlt romokat.

„A Rozsdaövezet elemi érdeke, hogy minél több menekültet és bevándorlót befogadjon. Három okból is. Az első, hogy a lakosság gyorsan öregszik, ezért szüksége van új munkaerőre. A bevándorlók általában fiatalabbak, dolgozni akarnak, nagyobb arányban házasodnak, ritkábban válnak el és több gyermeket vállalnak, mint a bennszülöttek” – mondta Tobocman a VS-nek. „Másodszor, a menekültek letelepítésére jelentős forrásokat biztosít a kormány. Ezek a pénzek máskülönben elkerülnék a városainkat. Harmadszor, a menekültek (és a bevándorlók) sokszínűséget és vállalkozó szellemet hoznak a közösségeinkbe.” Azt is hozzátette, hogy az évek során a helyiek szintén megtapasztalhatták, hogy az újonnan érkezők


Detroit betelepített városrészeiben még javult is a közbiztonság


nem elveszik az itteniek elől a munkát, hanem éppenséggel új munkahelyeket teremtenek.

Úgy négy-hat évvel ezelőtt a Rozsdaövezet több nagyvárosa – Cleveland, Baltimore, Dayton, Philadelphia, Detroit – is sorra programokat indított, hogy külföldi tőkét és bevándorlókat csábítson magához. Több komplett városnegyedben sikerült a trendet megfordítani, és népességnövekedést elérni az elmúlt években. A bevándorlók üres házakat laktak be és vettek meg, üzleteket nyitottak, alkalmazottakat vettek fel. Van, ahol még a közbiztonság is érezhetően javult: Detroitban léteznek olyan negyedek, ahol a friss bevándorlóknak köszönhetően ma már éppolyan egyszerű friss zöldséget vásárolni, mint drogot vagy alkoholt. (A példát az Economist hozta fel egy tavasszal megjelent cikkében.)

„A menekültek rengeteg dologhoz értenek. A detroiti menekültek között vannak orvosok, ápolónők, kiskereskedők, gazdálkodók, kőművesek, szabók és grafikusok is. A menekültek minden erejükkel azon dolgoznak, hogy el tudják tartani a családjukat. Szorgalmas, lelkes és hűséges alkalmazottak lesznek belőlük. Ha alkalmazod őket, a helyi gazdaságot is segítesz fellendíteni: a menekültek itt helyben költik el a pénzt, itt laknak, és itt fizetnek adót. Keményen dolgoznak neked, közben keményen dolgoznak magukért” – írja a honlapján a USCRI Detroit menekülteket segítő szervezet. Elég ügyesen lobbizhat a munkaadóknál, mert a menekültek háromnegyedének fél éven belül állást tud találni a városban. A szervezet 4300 menekült letelepítését segítette 2007 óta – mondta a vezetője, Tawfik Alazem.


bevándorlók Amerikában, Rozsdaövezet


Nem csak megszabadulni lehet valakitől gyorsított eljrárásban

Michigan államban kidolgoztak egy rendszert, amelynek segítségével a menekültek külföldön szerzett képesítéseit gyorsított eljárásban ismerik el – legyen szó orvosi szakvizsgáról vagy informatikusi képesítésekről. Arra is költenek, hogy az elfogadást és a befogadást népszerűsítsék az őslakosok körében. A kulturális feszültségeket a már ott élő arabok szervezetei is próbálják csökkenteni. Az iskolák és a hivatalok fel vannak készítve a muszlim vallásúak amúgy tájidegen szokásainak tiszteletben tartására.

A bevándorlóbarát politika úttörője azonban nem Detroit, hanem a nála jóval kisebb, a lakosság száma alapján körülbelül Győr méretű ohiói város, Dayton. Itt 2011-ben indítottak be egy Welcome Dayton nevű komplex programot, hogy minél több bevándorlót vonzzanak a városba. Azóta csodájára járnak az eredményeiknek az egész Rozsdaövezetben. Miközben 2009 és 2013 között a város bennszülött lakossága 8,6 százalékkal csökkent, a külföldi születésű népesség 58,8 százalékkal nőtt. Mindezzel éppen egy hónapja büszkélkedett el Nan Whaley daytoni polgármester. „A bevándorlók új életet lehelnek a városnegyedeinkbe, új üzleteket alapítanak és adót fizetnek. Boldogan köszöntjük az új lakóinkat, akik segítenek minket erős, fenntartható és versenyképes várossá válni” – mondta.


bevándorlók Amerikában, Rozsdaövezet

Közösségi kert Daytonban


Művelik kertjeinket

A Welcome Dayton egyik vezetője, Aaron K. Sorrell részletesen beszélt egy konferencián július elején arról, hogy hogyan ért el a város pár év alatt ilyen látványos eredményeket. Például úgy, hogy a leromlott, régóta elhagyott épületeket lerombolta és a helyükön vagy parkokat, vagy közösségi zöldségtermesztésre alkalmas kerteket alakított ki. Más házakat gyakorlatilag a direkt marketing eszközeit felhasználva török bevándorló családoknak adott el, akik felújították és belakták őket, új életet hozva az egyik belső városrészbe. Mintegy háromszáz családról van szó, akik dollármilliókban mérhető mértékben járultak hozzá a helyi gazdaság fellendítéséhez. A házvásárlásokhoz kedvezményes hitelt biztosított a város.

Emellett az iskolák és a helyi lakosok bevonásával igyekezett úrrá lenni a nyelvi és kulturális problémákon. Nyelvtanfolyamokat indított az újonnan érkezőknek, de még a hivatalnokoknak is, és tolmácsok garmadáját alkalmazta. A beilleszkedés gyorsítása érdekében bevetettek önkéntes mentorokat, akik segítenek minden ügyet elintézni; ha kell, korrepetálnak angolból vagy segítenek gyakorolni az autóvezetést.

És mindezért cserébe mit adtak a bevándorlók Daytonnak? A program kezdete óta a háztartásaik 115 millió dollárt költöttek el helyben, és 15 millió dollárnyi adót fizettek be.


bevándorlók Amerikában, Rozsdaövezet