Olajfúró tornyokkal nyírhatják ki a horvát tengerpartot

Fotó: MTI / Marjai János

-

Ha valóra válnak a horvát kormány, és az érintett kőolajcégek – köztük a MOL-leány INA – tervei, néhány éven belül kőolajfúró tornyok sora létesülhet az Adrián. A tornyok egy része a parthoz közel épülne meg. A nemzetközi tiltakozás egyelőre késlelteti a végső döntéseket.


Milyen lenne egy remek fotó egy horvátországi nyaralásról a dubrovniki várról, a spliti Diocletianus-palotáról, vagy a pulai amfiteátrumról – egy vadonatúj olajfúró toronnyal a háttérben? Ha megvalósulnak a horvát kormány és az érintett kitermelő cégek tervei, ez könnyen realitássá válhat, akár már 2018-tól.

A jelenlegi elképzelések szerint ugyanis ekkor kezdhetnék meg a működésüket azok a kőolajfúró tornyok, melyek engedélyezéséről most folyik hatalmas vita déli szomszédunkban.

A horvát parlament még 2014 december végén döntött arról, hogy szabad utat enged a kormánynak a koncessziók kiírására. A parlamenti határozatot komoly tiltakozás kísérte a környezetvédelmi szervezetek részéről. Ezek Szövetség a Tiszta Adriáért, valamint SOS az Adriáért néven szerveződtek koalícióba, többek között a Greenpeace és a katolikus egyház támogatásával.



A horvát kormány természetesen azt ígérte, hogy mindenben a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat fogják betartatni a nyertes cégekkel, de a civileket és a médiát ezzel nem sikerült megnyugtatni. A CroatianWeek portál egyik kommentárja szerint a gyanakvást például az is táplálta, hogy még tavaly novemberben Mihael Zmajlovic környezetvédelmi miniszter megígérte, hogy hatástanulmányokat készíttetnek a kitermelésről, de egy héttel később már a koncessziót nyert cégek nevét is nyilvánosságra hozták, vagy amikor Zoran Milanovics kormányfő népszavazást ígért az ügyben, később azonban visszatáncolt ettől – a környezetvédelmi szervezetek szerint az olajlobbi nyomására.



Mint a Greenpeace ismertetőjéből kiderül, a kormány tervei szerint az adriai horvát partszakasz 90 százalékán végezhetnek kutatásokat. Eddig az adriai horvát partszakasz mintegy negyedére adtak ki engedélyt. A nyertesek között van az osztrák ÖMV és az amerikai Marathon Oil kettőse, az olasz Eni és Medoilgas, valamint a MOL tulajdonában álló horvát energiacég, az INA. A tervek szerint a nyertesek hat évig végezhetnek feltárásokat, és ha ezek eredményesek, akkor akár harminc éven keresztül is folyhat a kitermelés.

Az első eredmények alapján az Adria középső-, és déli területein lehet jelentősebb mennyiségű olaj a felszín alatt, valószínűleg nem véletlen, hogy a két érintett horvát megye, Dubrovnik-Neretva és Sibenik-Knin már csatlakozott a tiltakozáshoz. A civilek persze azt szeretnék, ha mind a hét horvát tengerparti megye kiállna a tervekkel szemben.

A környezetvédők szerint már a kutatások is komolyan veszélyeztetik az Adria élővilágát, ezek során ugyanis 250-300 decibeles hanghullámokkal „lövik” a tengerfeneket, és már ez is nagyon ártalmas például a delfinállományra nézve.


Képünk illusztráció


A Greenpeace Horvátországon kívül Olaszországban, Szlovéniában, Magyarországon, Szlovákiában, és Ausztriában is indított már kampányt a tervek ellen, ennek keretében többek tiltakozók „lepték meg” az ÖMV bécsi székháza előtt július 1-én az első munkanapján irodájába érkező új vezérigazgatót, júniusban pedig egy zágrábi környezetvédelmi konferencián kínálták nyersolajban felszolgált szardíniával a résztvevőket, köztük a horvát kormány megjelent tagjait is.

A tiltakozók szerint a tervek komoly gazdasági károkat okozhatnak, mert hiába példálózik a kormány azzal, hogy a termelés felfutása esetén akár évi 2,5 milliárd dollár költségvetési bevétel is keletkezhet a koncessziókból, ha ez komolyan veszélyeztetné az ennek többszörösét hozó turizmust.

Egyelőre annyit sikerült elérni, hogy a végleges szerződések aláírását az eredeti határidőről, április 2-ról sikerült bizonytalan időre elhalasztani. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy a szlovén, és az olasz kormány is jelezte már, szeretne hatástanulmányokat látni. A horvát RTL megbízására a Promocija Plus közvélemény-kutató készített felmérést, eszerint most a megkérdezettek 74 százaléka ellenzi a kőolaj-kitermelést.