"Ők tehetnek róla, hogy éhezik a gyerekük, oldják is meg"

Fotó: MTI/MTVA / Balázs Attila

-

Június 10-én hirdettek eredményt az idei nyári szociális gyermekétkeztetésben: 3 milliárd forintból 141 ezren kaphatnak meleg ebédet a nyári szünetben is. Ez csepp a tengerben: ma Magyarországon 550 ezer gyermek szorulna támogatásra, de vagy a feltételek nem adottak a településen az „ingyen” ebédhez, vagy a polgármester nem pályázott, mert szégyelli a szegénységet.


Magyarországon hétköznapokon a gyermekek 2, hétvégén 3 százaléka marad reggeli, ebéd vagy vacsora nélkül – olvasható Husz Ildikó és Marozsán Csilla tavalyi tanulmányában, amely az Esély című folyóiratban jelent meg. Ez azt jelenti, hogy 36 és 54 ezer közé tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akik rendszeresen éheznek, azaz minden nap éhesen mennek iskolába vagy fekszenek le aludni. A tanulmányból az is kiderül, hogy több mint 200 ezer olyan gyermek van, aki időnként nem jut megfelelő mennyiségű élelmiszerhez.

Nyáron, a szünetben még rosszabb a helyzet, ennél is többen maradhatnak éhesen, mert zárva vannak az iskolák, és az önkormányzatok nagyobbik része nem pályázott szociális nyári gyermekétkeztetésre. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tanulmányában Husz Ildikó és Marozsán Csilla 87 település polgármesterét kereste meg, hogy nyújtottak-e be pályázatot. Kiderült, hogy a 87-ből mindössze 24 település kért és kapott pénzt az államtól szünidei ebédre, a többiek nem pályáztak, noha halmozottan hátrányos falvakról, városokról van szó, így nekik önerő sem kellett volna a támogatáshoz.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának idén júniusi adatai különösen lesújtóak. Idén 1486 település között 3 milliárd forintot osztottak szét, ami összesen 141 ezer gyermek étkeztetésére elég. Csakhogy több mint félmillióan szorulnának rá. 550 ezren vannak ugyanis, akik tanév közben rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapnak, mert szociális helyzetük ezt indokolja: a családban az egy főre jutó jövedelem havonta nem haladja meg a 39 ezer 900 forintot. Nekik jár a szociális étkeztetés, a nyári szünetben legalább 43, de legfeljebb 53 napon keresztül.


Három település, háromféle megoldás

A Heves megyei Tarnabodon kevesebb mint ezren laknak, a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint itt minden iskolás gyerek halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskolában a szokásos második helyett már az első szünetben kiadják a tízórait, hogy az otthon kimaradt étkezéseket pótolják. Most, a nyári szünetben 117 tanulónak tudnak naponta egyszer meleg ételt adni, amihez 2 millió 800 ezer forintot kaptak az államtól. Tavaly jobban jártak, 138 gyerek nyári étkeztetésére jutott pénz, olyanok is ebédelhettek, akik már elballagtak vagy máshol tanulnak. Enni a játszóházban tudnak a gyerekek, mert ott van a falu melegítőkonyhája.

Tarnabodot a már idézett tanulmány is kiemelte, mint olyan falut, ahol nem jellemző a tartós éhezés, de a hónap végére elfogy a pénz. Ilyenkor jön el az élelmiszer-uzsora ideje, amikor néhány család a bolti ár háromszorosáért vásárolhat a kölcsönadó hűtőjéből élelmiszereket. Ezek az illegális boltok egyszerre sodorják végeláthatatlan adósságspirálba, és egyben mentik meg az éhezéssel veszélyeztetett családokat Tarnabodon.


A Borsod megyei Felsődobszán a családok kikérik maguknak, hogy ne lenne mit enniük

– mondta a VS.hu-nak Luterán András polgármester. Mégis, délben, amikor Abaújszántóról megérkezik az ebéd, már sorban állnak az emberek az utcán, a közösségi ház előtt. A faluban majdnem minden gyerek, az iskolások 90 százaléka kap nyáron is ebédet, amelyet egy abaújszántói vállalkozó főz meg, dobozol és visz Felsődobszára.

Az iskolát működtető Magyar Evangéliumi Testvérközösség is adott be ajánlatot a nyári szociális étkeztetésre, ez azonban a polgármester szerint kedvezőtlenebb és drágább is volt. Azt tudták volna ugyanis vállalni, hogy a gyerekek az iskolában ehetik meg az ebédet, de ha csomagolni kellett volna, azt az önkormányzatnak kellett volna állnia. Márpedig Felsődobszán korábban kudarcba fulladt a nyári iskolai ebédeltetés, sokan inkább otthon maradtak. „Nem vették a fáradságot, nem mosakodtak meg és öltöztek fel” – mondta Luterán András.

Hogy ne kelljen a megmaradt ételt kidobni, az állami támogatást pedig visszafizetni, a polgármester kitalálta, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, ismertebb nevén a Nébih által is elfogadott dobozokban osztják ki az ebédet. A probléma ezzel megoldódott Felsődobszán. A napi fejenként adható 440 forintba belefér a főzés, a dobozolás és a szállítás. 88 gyerek ehet 53 napon keresztül, amihez az állam 2 millió 52 ezer forinttal járult hozzá.

A Baranya megyei Sásdon nem bíbelődnek „speciális dobozokkal”, a rászoruló családok egyszerű ételhordóban is elvihetik az ebédet az iskola konyhájából. Ehhez az önkormányzatnak is a zsebébe kellett nyúlnia, 48 gyermek ebédjéről kell gondoskodni, és az állam csak 10 tanuló étkezését fizeti. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 1 millió forintba kerül a nyári étkeztetés, ebből 800 ezret áll az állam, 200 ezret az önkormányzat. A polgármester, Rabb Győzőné azt mondta, azoknak a gyerekeknek, akiknek nyáron is jár ebéd,


zömmel közmunkások a szülei, ha nem kapnának segítséget, délben nem lenne mit enniük.

A főzéshez szükséges alapanyagokat a helyi zöldségestől és a hentestől szerzik be, az iskola konyhájában főznek, itt lehet enni, vagy innen lehet elvinni az ebédet. A településen a nyári kötelező szabadság és felújítás sem okoz gondot, „péntek délutántól hétfő hajnalig kimeszelünk, ha kell” – jelentette ki a polgármester, aki arra számít, hogy augusztusban a START-munkaprogram keretében megtermelt burgonyát is megfőzhetik majd a gyerekeknek a konyhán.



Az ombudsmannak nem tetszett az állami program

Rabb Győzőné nem volt mindig ilyen optimista. Korábban Sásdon is problémát okozott, hogy nem volt a környéken se vágóhíd, se zöldségtermelés. A szociális nyári étkeztetésre pályázóknak ugyanis egy időben azt is előírták, hogy a településtől legfeljebb milyen távolságra lévő helyi vállalkozótól szerezhetik be az ebédhez szükséges alapanyagokat. Ha nem volt a közelben vállalkozó, akitől húst vagy zöldségeket lehetett volna venni, nem járt az állami támogatás.

Szokatlanul szigorú szabályozás volt ez, különösen, hogy a program indulásától számított első tíz évben akár konzervet is kaphattak a gyerekek. Ezt írta felül egy 2012-es rendelet, amely szerint naponta egyszer kizárólag egészséges, friss alapanyagokból készült ebédet lehet felszolgálni. A Baranya megyei Szágyon például nem is pályáztak azután, hogy tilos volt konzervet osztani ebédidőben.

A szigorúbb jogszabályt az ombudsman is kifogásolta, egyik jelentésében azt írta, a helyi termelők indokolatlan előtérbe helyezése ellehetetleníti a programot. A pályázati feltételeken végül idén enyhítettek, már nem volt előírás, csak ajánlás, hogy a települések a közelből szerezzék be az alapanyagokat.


Szégyenlősek a polgármesterek

Hogy jut-e valakinek nyáron is meleg étel, vagy sem, az csak részben múlik a polgármesterek akaratán és ügyességén. Sok helyen hiába szeretnének a vakáció alatt is ebédet adni az iskolásoknak, nem tudnak, mert nincs óvoda, iskola, így konyha se, ahol főzni tudnának. Ha a szomszéd településen van is konyha, ahonnan hozhatnának ebédet vagy a gyerekeknek lenne hol ebédelniük, erre a napi fejenkénti 440 forint nem elég. Máshol az okoz gondot, hogy nyáron szabadságra mennek a konyhások, így nincs, aki főzzön a gyerekeknek.

Husz Ildikó és Marozsán Csilla olyan polgármesterrel is találkozott, aki azért nem pályázott, mert szégyelli, hogy faluja szegény. Azt mondta, ha kiderülne, hogy a településen rászorulók vannak, az rontaná a jó hírüket. Egy másik polgármester pedig úgy vélekedett: „ők tehetnek róla, hogy éhezik a gyerekük, oldják is meg".


Megoldás lenne, a pénz kérdéses

A kutatók ebbe nem nyugszanak bele, azt javasolják, hogy minden rászoruló gyermek legalább naponta egyszer kapjon főtt ételt, és ne csak iskolaidőben, hanem egész évben járjon a segítség. Szerintük erre az önkormányzatoknak nem pályázniuk kellene, hanem a települések normatíva alapján kapnák automatikusan a támogatást. Ehhez azonban a jelenlegi 3 milliárd forint nem elég, legalább 10 milliárd kellene.

Így számol a Gyerekesély Közhasznú Egyesület is. A civilek megnézték, hogy a jövő évi költségvetésben mennyi pénz jut a nyári étkeztetésre, és azt találták, hogy 2016-ban nem különítettek el pénzt erre a célra. Összesen 71,74 milliárd forintot terveztek be gyermekétkeztetésre, de az nem derül ki, hogy ennyi pénzből hány gyereknek jutna étel év közben, és mennyinek a vakáció alatt, és azt sem lehet tudni, hogy mennyit szánnak jövőre szociális nyári étkeztetésre.

Czibere Károly szociális államtitkár a Napi Gazdaságnak pár hete azt mondta, egyelőre egyeztetnek arról, hogy valamennyi rászoruló gyermek étkeztetése megoldott legyen a nyári szünetben is. Azt is vizsgálják, hogy mire lesz elég az idei 3 milliárd forint, és jövőre lesz-e miből emelni a támogatást. Ha lesz, akkor is 1, maximum 2 milliárd forinttal juthatna több pénz a szociális nyári étkeztetésre, semmi esetre sem 7 milliárddal, ahogyan azt a civilek szeretnék.

Magyarország a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia 2015 és 2017 közötti intézkedési tervében azt vállalta, hogy 2016. január 1-ig megvizsgálja, „miként lehet megoldani az iskolai szünetekben és a hétvégéken az étkezés biztosítását a gyermekétkeztetés kiterjesztésével, jogszabályi és finanszírozási garanciáinak megerősítésével”.


Egyre több a rászoruló gyermek, a támogatás alig nőtt

A szociális nyári étkeztetést 2002-ben vezették be, akkor még 2 milliárd forintból 30 ezren kaptak enni. Azóta az állami támogatás összege 1 milliárd forinttal nőtt, a kiosztott adag viszont majdnem megötszöröződött: 3 milliárd forintból 141 ezer gyermek ebédel. A legtöbb állami támogatást idén Hajdúhadház kapta, csaknem 28 millió forintot, amiből 1445 gyereknek 63 ezer 580 adag ételt tudnak főzni.