Ők csináltak belőlünk sportnagyhatalmat

Fotó: MTI / Kovács Anikó

-

Egy féllábú magyar gazember megőrjíti Párizst, az ultrafutónk kilenc hónapig fut szünnap nélkül, Cseh László toronymagasan a valaha volt legjobb európai úszó – előkerítettük a sarokba hajított magyar sportlegeket.


Cseh László pár hete Netánjában megszerezte a 19. rövidpályás Eb-aranyérmét, ezzel minden idők legeredményesebb európai úszója lett a 25-ös medencében. Különösebb visszhang nélkül átléptünk a hír fölött, pedig a harmincéves klasszis nem az első elképesztő rekordját szállította. Nagy- és kismedencében összesen 31 aranynál és 44 éremnél jár, amivel toronymagasan a valaha volt legjobb úszó Európában, ha az 1926 óta megrendezett Eb-ket vesszük alapul. Talán még ettől is nagyobb bravúr, hogy Cseh a nagy világversenyeken leghosszabb időn át, immár 12 éve folyamatosan érmet nyerő úszó. 2003 óta minden Eb-n, vébén és olimpián nyert érmet, ami hét vb-t, hat Eb-t és három olimpiát jelent, összesen pedig 36 érmet.




Cseh a célban ünnepel


De messze nem Cseh az egyetlen magyar, aki hasonló extrém rekordokkal büszkélkedhet, rengeteg sportlegen üldögélünk a Kárpát-medencében.


A kínaiak? Dehogy!

Ha azt kérdeznénk, milyen nemzetiségű a világ legeredményesebb női és férfi asztaliteniszezője, szinte mindenki kapásból rávágná, hogy kínai. Pedig mindkettő magyar! Mednyánszky Mária tizennyolc világbajnoki aranyérmet nyert 1926 és 1935 között, míg a sportág legeredményesebbje, Barna Viktor 1929 és 1954 között negyven világbajnoki érmet gyűjtött be, eközben huszonkétszer volt a világ legjobbja.



Barna Viktor 25 évig tartó szárnyalását is túllépte a kardvívó Gerevich Aladár, aki a világon egyedül volt képes arra, hogy hat olimpián is aranyérmet nyerjen. Ráadásul ezt úgy vitte véghez 1932 és 1960 között, hogy közben két olimpia elmaradt a világháború miatt. Los Angelesben már 22 évesen a csúcsra ért, hogy aztán ötvenévesen, a hatodik olimpiáján a hetedik aranyérmét is begyűjtse. Bár 45 évesen még egyéniben is világbajnok tudott lenni (összesen kilenc vb-aranya volt), a római olimpia előtt a kora miatt megkérdőjelezték a helyét a csapatban. Erre kihívta az összes feltörekvő fiatalt, és egyenként legyőzte őket. Rekordját nehéz lesz megdönteni, miután minden idők legjobb sportolói között olyat is alig lehet találni, aki öt olimpián tudott nyerni, közülük pedig már csak egy aktív, ő azonban nem jutott ki Rióba. (Valentino Vezzali, az öt olimpián győztes, 41 éves olasz tőrvívó novemberben elbukta a kvalifikációt.)



És bár Kovács Katalin kajakos rekordja nem merült feledésbe, ne is hagyjuk ezt, és rögzítsük: minden idők legeredményesebb női kajakosa ő, 31 világbajnoki aranyéremmel.


110 meccses veretlenség

Létezik olyan magyar huszárvágás is, amelynek felülmúlására szinte semmi esély nincsen, méghozzá Halassy Olivéré. A kétszeres olimpiai bajnok újpesti pólós ugyanis két órán belül előbb vízilabdában, majd 1500 gyorson lett Európa-bajnok 1931-ben Párizsban – méghozzá az épek közt a térde alatt amputált bal lábbal. Nyolcévesen megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, de lecsúszott a lépcsőről, akkor kellett amputálni a lábát. Mikor az említett Eb-bravúrja után visszatért a pólósokhoz, a közönség olyan őrjöngő ünneplésbe kezdett, hogy félbe kellett szakítani a bronzmérkőzést. Napokkal később a párizsi állomáson is felismerték a franciák, és a vállukon vitték a bejárattól a vonatig. Amputált lába ellenére Halassy hosszú éveken át volt a pólóválogatott alapembere (Komjádi Béla az egyik olimpiai arany után „féllábú gazemberként” méltatta), úszóként pedig az Eb-arany mellé 12 országos csúcsot is letett az asztalra.


Halassy Olivér; vízilabda

Halassy Olivér (balra) és Komjádi Béla útban a Los Angeles-i olimpiára


Halassy a center Németh Jamesszel ellenállhatatlan párost alkotott, zsinórban tíz magyar bajnoki aranyérmet szereztek az Újpesttel, a válogatottal pedig felállítottak egy páratlan veretlenségi rekordot: 1928 nyarától kezdve 11 éven és 110 mérkőzésen át nem kaptak ki, közben megnyertek két olimpiát és három Európa-bajnokságot. A futball leghosszabb veretlenségi sorozata 35 meccses, a brazilok és a spanyolok jutottak el idáig, 1993 és 1996, illetve 2007 és 2009 között (az Aranycsapat 31-ig jutott 1950 és 1954 között).


Végigfutott Magyarországon

Talán Halassy elképesztő pályafutásánál is jobban elfelejtettük, hogy volt olyan év, amikor a férfiak közt magyar lett az év sportolója a világon. Pedig az atléta Iharos Sándor az 1954-es és 1955-ös tündöklésével a mai napig az egyetlen magyar, aki képes volt erre. Abban a két évben hét világcsúcsot futott 14 hónapon belül, 1956-ra pedig már 1500 métertől 10 000 méterig minden számban övé volt a világ legjobb eredménye. Az olimpiára azonban nem utazott ki a forradalom miatt, ráadásul a játékok után az edzőjét is elveszítette, a legendás Iglói Mihály nem tért haza Melbourne-ből. A csapások megtörték pályafutását, így 12 világcsúcsa ellenére nem tudott tétversenyen eredményes lenni. Helyette a futótársa, Rózsavölgyi István (Iglói másik tanítványa) jutott el a dobogóig: a hétszeres világcsúcstartó 1960-as római bronzérme (1500-on) a mai napig az egyetlen magyar futóérem az olimpiákon.


Így futott Iharos


Manapság a futóink helyett inkább az ultrafutóink érnek el kimagasló eredményeket, elég a hússzoros Ironman-világbajnok, legutóbb a világ legkeményebb versenyén harmadik Szőnyi Ferencre gondolni. Nem meglepő, hogy egy kevésbé ismert világrekord tőlük is bekerült a gyűjteményünkbe, Sipos István 2000-ben, 41 éves korában állította fel a pihenőnap nélküli futás világcsúcsát. Ekkor 264 napig futott, és 20 204 km-t tett meg, közben érintette Magyarország összes települését. Sipos emellett a 2000 és az 5000 kilométer, illetve az 1300 és a 3100 mérföld világrekordját is megdöntötte még 2000 előtt, a legendás Spartathlont – 246 kilométeres verseny Athén és Spárta közt – négyszer teljesítette.


Minden idők legjobbja

Szintén a jelenkor kevesebbet visszhangzott szenzációja Polgár Judit egyeduralma. A kétszeres női sakkolimpiai bajnok a sportvilágban egyedülálló módon 26 éven keresztül vezette a női világranglistát. Még 12 éves korában, 1989-ben került a trónra, ahonnan csak 2014-es visszavonulása után tudták letaszítani, de még idén márciusig az élen állt – ráadásul, noha azóta nem játszott mérkőzést, az augusztusi világranglistán a riválisai pontvesztései miatt ismét az első helyre sorolták. A férfiak ranglistáján is eljutott a nyolcadik helyig.


Polgár Judit

Polgár Judit jelenleg a férfiak szövetségi kapitánya


De a legnépszerűbb sportban, a fociban is bőven találunk alulértékeltnek tűnő magyar legeket. Az elbukott vb-döntők mellett alig kap figyelmet például, hogy az olimpiákon a magyar fociválogatott a legeredményesebb három arany-, valamint egy-egy ezüst- és bronzéremmel. Az egy olimpián szerzett legtöbb gól is a magyaroké: Bene Ferenc Tokióban 1964-ben 12-szer volt eredményes öt mérkőzésen. Bár Puskás Ferenc válogatottsági gólrekordját (84) az iráni Ali Daei megdöntötte, az egy bajnoki idényen belüli gólcsúcsot magyar csatár tartja: Deák Ferenc az 1945–46-os idényben 66-szor talált be a Szentlőrinci AC színeiben. A teljes pályafutását tekintve minden idők hatodik legeredményesebb focistája az angol Dixie Deant előzi meg (60 gól, Everton, 1927–28), ám a harmadik helyen is Deák van, miután a Fradiban 59 gólt ért el az 1948–49-es idényben. És Lionel Messi? A Barca zsenije 2011–12-ben 73 gólt vágott, de abból a bajnokságban „csak” 50-et.


Egy Deák-gól a sokból


Ha már Barcelona. A katalánok történetének legjobbjává egy magyar játékost választottak 1999-ben (akkor még Messi nem bukkant fel, de konkurencia éppen akadt, sokak mellett Cruyff, Maradona, Sztoicskov vagy épp Romario). Kubala László 1950-től 1961-ig 256 találkozón 194 gólig jutott a Barcában, a játékával bevonzott szurkolók miatt bővíteni kellett a stadiont, melyben szobrot is kapott 2009-ben.

Hasonló hatása volt az olasz focira, mégis jóval kevesebbet emlegetjük Weisz Árpád nevét, aki edzőként az olasz futball első taktikai szakkönyvét írta, ő vitte be az olasz ligába a WM-taktikát, számos új edzésmódszert dolgozott ki és négy olasz bajnoki címet nyert. Az elsőt az Interrel 1930-ban, mindössze 34 évesen, ezzel azóta is a legfiatalabb olasz bajnoki címet nyert edző. Sikere nem volt meglepő, miután a 30-as években az olasz élvonal mintegy felét magyar edzők irányították (többek közt Nyers István, Viola József, Tóth-Potya István, Sárosi György, Kovács Lajos vagy Hirzer Ferenc), egy olyan időszakban, amely két vb-aranyat hozott az olaszoknak. Weisz második bajnoki címe is különleges rekorddal járt együtt: a Bolognával lényegében cserék nélkül nyert aranyat 1936-ban, mindössze 14 játékost bevetve. A Bolognával végül három bajnoki címig jutó edző életét tragédia zárta, zsidó származása miatt az egész családjával együtt Auschwitzban hunyt el 1944-ben. Nevét a milánói San Siróban és a bolognai Dall'Ara stadionban is emléktábla őrzi, 2013-ban pedig a Bologna–Inter-kupameccsen a játékosok Weisz feliratú mezekben vonultak ki a rasszista megnyilvánulások ellen tiltakozva.



Az ország dicsősége

Ne feledkezzünk meg a magyar sportot összességében jellemző legekről sem. Az egyik legfontosabb, hogy Magyarország a világon a második legeredményesebb az újkori nyári játékokon részt vett 205 ország között a 169 aranyérmével a népességhez viszonyítva. Mindössze a finnek vannak előttünk, akiknél 18,7 arany jut egymillió emberre, nálunk 16,76, a svédeknél 15.


Az olimpiákhoz kötődő alig ismert tény, hogy 1878-tól kezdve a délvidéki Palicson évről évre nyári játékokat tartottak több száz nemzetközi résztvevővel. A Vermes Lajos által életre keltett viadal az ókori játékok sportágait fokozatosan bővítette a modern sportágakkal, és évekkel megelőzte az első újkori olimpiát; a szakirodalom palicsi olimpiaként vagy előolimpiaként emlegeti. Sokat elmondó adat az is, hogy Európa első atlétikai versenyét a Magyar Atlétikai Club rendezte 1875-ben, ezt ünnepli minden évben a magyar sport napja május 6-án. A MAC egyben Európa legelső olyan szervezete, mely egy klubon belül összefogta a szabadtéri sportokat.


KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!