Odamondogatott egymásnak Csányi és a nála is fontosabb bankár

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Miközben a világ döbbenten nézi, miként szeli át Magyarországot a a menekültek áradata, a gazdaságban sem simulnak ki a törésvonalak. A közgazdász vándorgyűlésen csúnyán egymásnak esett az OTP-vezér és az MNB alelnöke. A héten a menekülthullám gazdasági hatásai is érezhetővé váltak: a hiénák megszedik magukat, a többiek hoppon maradnak.


Két nap eltéréssel hangzott el két előadás a szokásos kora őszi közgazdasági vándorgyűlésen, mégis parázslott a levegő, miközben két bankár egymásnak üzengetett. A legnagyobb hazai bank, az OTP nagy hatalommal bíró elnök-vezérigazgatója és a Magyar Nemzeti Bank alelnöke név nélkül bár, de egymásnak is címezte bírálatát, amiért a magyar gazdaság növekedése elmarad a benne rejlő lehetőségektől.


Csányi Sándor a miskolci tanácskozás első napján azt állította, hogy a magyar bankoknál 10 ezer milliárd forint (az egész magyar gazdaság éves termelésének az egyharmada!) csak arra vár, hogy valaki hitelként felvegye azt. Hogy ez a pénz mégsem talál gazdára, annak Csányi szerint a pénzügyi vezetés, a szigorú szabályozás az oka.


Ez a kis kaland, amit a takarékszövetkezetekkel és brókercégekkel a magyar gazdaság átélt, (...) körülbelül 500 milliárdjába került a magyar bankszektornak

– utalt az OTP első embere arra, hogy a kormány és a jegybank mekkora terhet rótt a pénzintézetekre, miközben már a devizahitelek kivezetése is 3 ezer milliárd forintos veszteséget okozott.


A válaszra csak két napot kellett várni. A vándorgyűlés zárónapján az MNB alelnöke keményen rápirított azokra a bankokra, amelyek túlságosan szigorú feltételeikkel kizárják a vállalatokat a hitelfelvétel lehetőségéből.


A duma az nem kell

– közölte nyersen Nagy Márton, mert minden bank azt mondja, hogy fontos számukra ez az ország, de a számokból ez nem látszik. A pénzügyi felügyeletet ellátó jegybank alelnöke szankciókat is kilátásba helyezett, ha a pénzintézetek nem rendezik át belső forrásaikat, és nem fordítanak több pénzt a hitelnyújtásra.


Ezen a ponton azonban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a bankok segítségére sietett, jóllehet maga is úgy látja: akadályok gördülhetnek a magyar gazdaság további növekedése elé.


A Növekedés, egyensúly, Hawaii címet mégsem adhattam az előadásomnak

– mondta a miniszter, mert egyes fejlemények arra intenek, hogy rosszabb időkre is fel kell készülni. Ilyen fejlemény a kínai gazdaság lassulása, amelynek hullámai az elmúlt hetekben már a magyar piacon is érződtek, valamint az amerikai kamatpolitika. Ha ugyanis az Egyesült Államokban emelik a kamatokat, akkor az befektetőket vonz el a magyar piacról is. Ez gyengítheti a forintot, növelheti az állam és a gazdasági szereplők kamatterheit, és a kínai piac zsugorodásával a magyar termékek eladása is nehezebbé válik.


Varga Mihály azonban nem a bankok további megsarcolásában látja a megoldást. Utalt rá, hogy a kormány ebben vitatkozott az MNB-vel, és reményét fejezte ki, hogy a bankok kényszerítő eszközök nélkül is teljesítik a hitelezésben tett vállalásaikat, illetve a kormány további felajánlásokat vár a pénzintézetektől.


Banki mozgolódások

Az Erste máris teszi a dolgát – igaz, ehhez lehet, hogy az is kellett, hogy az állam jelezze, kisebbségi tulajdonosként beszáll az osztrák pénzintézet magyarországi cégébe. Az Erste Bank bejelentette, hogy megvásárolja a Citibank magyarországi lakossági és hitelkártya-üzletágait.


Közben a Magyar Nemzeti Bank sem tétlenkedik. Megerősítette, hogy megvásárolná a magyar tőzsdét, vagy növelné jelenlegi, nem egész 7 százalékos részesedését abban. A Budapesti Értéktőzsde többségi – 50,55 százalékos tulajdonosa – a bécsi tőzsdét is működtető osztrák cég, a CEESEG, amelynek a prágai és a ljubljanai tőzsdében is van tulajdona. (Egyébként az osztrák Erste 10 százalékos tulajdonrésszel a CEESEG második legnagyobb tulajdonosa.)

A héten az is kiderült, hogy az MNB jóvoltából új 50 forintos érmékben gyönyörködhetünk, hétfőtől, vagyis szeptember 7-étől pedig az eddigieknél is gyorsabban hozzájuthatunk fizetésünkhöz.


Az 50 forintos forgalmi érme emlékváltozata


Népvándorlás feketén, fehéren

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala korábban úgy számolt, hogy a menekülteket Európába szállító embercsempészek évente mintegy 150 millió eurót zsebelnek be. Csakhogy akkor még csak évi 55 ezer letelepedni szándékozóval számoltak, most viszont ennek már a sokszorosáról van szó. A menekültáradat tehát egyeseknek nagyon jó üzlet, amelyet rejtett kamerával teszteltünk is a taxishiénák körében.



A feketegazdaság virulása ezúttal is a legális üzleteknek tesz be. A pályaudvarok és utak blokkolása, a helyenként szívszorító, máskor pedig fenyegető magyarországi jelenetek, amelyek bejárták a világsajtót, elriasztják a nyugalomra és biztonságra vágyó turistákat. A Magyar Utazási Irodák Szövetsége meg is kongatta a vészharangot, mert az elmúlt napokban sorra mondták le rendeléseiket a külföldiek.


Az aggodalmakat nagyon egyszerűen igyekezett eloszlatni a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára, Ruszinkó Ádám. Kiállt a budapesti Bazilika elé, és közölte: Magyarország változatlanul biztonságos turisztikai célpont.

„A közúti közlekedés fennakadásoktól mentes” – mondta ezt, miközben a menekültek már éppen megkezdték a nagy menetelést Budapest belvárosán át Bécs felé, később megbénítva az M1-es autópályát. Majd azért azt is hozzátette, hogy csütörtök óta nem indul közvetlen vonat Nyugat-Európába, így az utazóknak azzal a kellemetlenséggel kell számolniuk, hogy Hegyeshalomnál vagy a szlovák határnál át kell szállniuk egy másik vonatra.


A szegényekre házon belül sem költünk

Magyarország kapott is hideget-meleget, amiért a kormányzat érzéketlennek bizonyult a menekültek kiszolgáltatottságával szemben. Ám a költségvetési számokból az derül ki, hogy az Orbán-kormány a rászorulókkal szemben a hazai viszonyok között sem bőkezű. Az Állami Számvevőszék az első féléves adatok alapján azt állapította meg, hogy a kormány alábecsülte a szociális kiadásokat, és azokra még idén legalább 15-20 milliárd forint többletforrás kell.


Pedig a szegényebb háztartásokat már egy iskolakezdés is megoldhatatlan feladatok elé állíthatja. Ez derült ki abból a számításból, hogy mennyiből hozható ki egy szeptemberi felszerelkezés.

A kormány viszont inkább a rezsicsökkentés sikereire hivatkozik, és ennek keretében az állam tovább terjeszkedik az energiapiacon. Az észak-dunántúli és a dél-alföldi háztartások már egy-két hónapon belül az állami szolgáltatótól kaphatják a gázt, mert a Főgáz inkább szőröstül-bőröstül megvásárolta a GDF Suez Energia Magyarország Zrt.-t, mintsem hogy megvárja a jövő júliust. Az állami cég ehhez hitelt is felvesz.


Amerika viszont az egekbe repít

Miközben Európa a gazdasági válság után a menekültválságot nyögi, Kína pedig kifulladni látszik, az Egyesült Államok köszöni szépen, jól van. Bár a héten az ottani jegybank szerepét betöltő Fed jelentése is tartalmazta, hogy érezhető a kínai vásárlóerő gyengülése, a világ első számú gazdaságának valamennyi régiója növekszik, a többség „mérsékelt”, 2 százalék feletti ütemben, egy pedig „gyengén”.


A legnagyobb amerikai vállalatok mindenesetre száguldó ütemben növekednek. A technológiai szektor két nagyágyúja, a Google és az Apple is elég jó éveken van túl, ez meg is látszik a tőzsdei árfolyamukon. A Business Insider összeállítása szerint, aki kilenc évvel ezelőtt Google-részvényt vásárolt 10 ezer dollárért, az ma 100,8 ezer dollárnak örülhet. Az Apple-részvény esetében a kilenc évvel ezelőtt megvásárolt 10 ezer dolláros csomag ára ma meghaladja a 316 ezer dollárt. És vannak cégek, amelyek még őket is lepipálják.

Az amerikai mozi nagyágyúja, Spielberg viszont új üzlettárs után néz. DreamWorks stúdiója otthagyja a Disney-t. Hollywoodi források szerint a DreamWorks valószínűleg a Universal stúdióval köt forgalmazási megállapodást, ám ezt egyelőre nem ütötték nyélbe. Spielberg volt a Universal idei nagy sikerének, a Jurassic World című dinós filmnek az executive producere.


Jurassic World


A robotikához viszont már nem kell a filmek fantáziavilágába merülnünk, hiszen a robotok már itt vannak, velük élünk. A sosem pihenő tőzsdei robotok például már egyre olcsóbbak, miközben egyre több pénzt termelnek nekünk – derült ki összeállításunkból.