„Odamennek öltönyös emberek kofferekkel” – a brókerügyek megelőzhetők

Fotó: Getty Images/iStockphoto / kmlmtz66

-

Magyarországon is van olyan, aki üzleti alapon kifejezetten a gazdasági bűnözés felderítéséhez és megelőzéséhez nyújt szolgáltatást. A nemzetközi tanácsadó cég, az EY budapesti irodája dolgozott már a német és a svájci bankfelügyeletnek is, de a magyar államigazgatásból gyakorlatilag nem kapott megbízást. Pedig a brókerbotrányok megelőzésére is akadnak eszközök – állítja a VS.hu-nak Biró Ferenc, az EY üzletágvezetője.


Mit gondol, ha mondjuk a Buda-Cashnél megjelentek volna az elmúlt években, akkor észre tudták volna venni a kettős, párhuzamos könyvelést az ügyfelek befektetéseiről?

Ezen sokat gondolkoztam én is. Igen is, meg nem is, attól függ. Ha valaki vezet egy olyan könyvelést, amelynek semmi köze nincs a valósághoz, akkor valószínűleg nem. De ez az ember nem is fog minket megbízni. De ha létező, valós könyvelésben manipulálnak dolgokat, akkor azt már valószínűleg igen. A pletykák alapján egy kicsit úgy tudom elképzelni a Buda-Cash esetét, mint ahogy Bernie Madoff, a volt amerikai bróker és befektetési tanácsadó csinálta, akit utóbb csalásért 150 év börtönre ítéltek. Neki volt egy külön emelete, ahol két ezeréves AS400-as IBM-szerver állt, és azon vitte a saját, valós nyilvántartását. Ugyanakkor volt egy teljesen fiktív nyilvántartás, egy álarc, amit prezentált a hatóságoknak, az embereknek, az amerikai tőzsdefelügyeletnek, a SEC-nek. De az igazi, az egy emelettel lejjebb volt, ahová csak neki volt bejárása meg egy bizalmasának.

Erre rá tudna jönni egy komolyabb informatikai felkészültséggel rendelkező pénzügyi felügyelet? A brókerbotrányok alapján a felügyeletet ellátó Magyar Nemzeti Bank most szigorítani szeretne az ellenőrzésen.

Ma már olyan tudás és technika áll rendelkezésre, ami nagyon nagy mennyiségű adat azonnali elemzését is lehetővé teszi. Az MNB honlapján megjelent javaslatok többek között ezt taglalják, komolyabb IT-támogatottságot igénylő vizsgálati módszereket próbálnak bevezetni. Azt gondolom, hogy ebben rengeteget tudnánk segíteni, mert ezeket mi már most is alkalmazzuk. A visszaélések kockázatait vizsgáljuk. Ennek az angol terminus technikusa a fraud, vagyis bármely olyan szándékos cselekedet, amely a vállalatot megrövidíti, illetve bármely olyan cselekmény, amely etikailag nem elfogadott.

A visszaéléseknek három fő válfaja van. Az egyik a beszámolók meghamisítása – potenciálisan a Buda-Cash és a Quaestor is lehet ilyen ügy –, a másik a korrupció, a harmadik pedig az eszközökkel való visszaélés. Ezek bármelyike különösen nagy kárt tud okozni egy cégnek. Akár reputációban, akár azért, mert a cég lehetőségektől esik el, például a közbeszerzési eljárásokból vagy európai uniós pályázatokból való kizárások miatt, vagy éppen azzal, hogy ténylegesen sok pénz tűnik el a cégből. Ennek a kockázatát próbáljuk meg különböző eszközökkel mérsékelni, illetve menedzselni. Általában egy cég éves bruttó bevételének 5-7 százaléka különböző visszaélések miatt folyik el. Magyarországon ez az arány valószínűleg ennél is magasabb.



Az MNB most arra készül, hogy ha szükségesnek látja, bármikor rácsatlakozhasson a befektetési szolgáltatók informatikai rendszerére, úgy, ahogyan az adóhivatal teszi ezt a kereskedők esetében az online pénztárgépekkel.

A különböző rendszerek online és valós idejű ellenőrzése mindenképpen előremutató és jó ahhoz, hogy a visszaéléseket megelőzzék, visszaszorítsák. Szerintem érdemes már az elején alaposan átgondolni, hogy hova akarok eljutni ellenőrzési szempontból, a következő tíz évet hogyan és milyen módszerekkel szeretném ellenőrizni, ehhez most milyen technikák állnak a rendelkezésemre, és ennek megfelelően lépni, illetve a szabályrendszert ennek megfelelően megalkotni.

A megfontoltság szempontjából olyasmire gondol, hogy a Buda-Cash ügyében például a tulajdonosi körbe tartozó négy regionális bank számláit is befagyasztották? Ezzel magánemberek, cégek, akár hátrányos helyzetű gyerekeket oktató civil szervezetek és számos önkormányzat is nehéz helyzetbe került.

Azt, hogy mi történt ezeknél a cégeknél, mi most kívülről nem láthatjuk. Az MNB mint felügyeleti szervezet az ügyfeleket védi, és nagy valószínűséggel ezekkel a lépéssel óvták meg őket további veszteségektől. Arra gondoltam, hogy a jövőre nézve milyen jogszabályokat és vizsgálati lépéseket hozunk. Hogy a négy bank életébe mennyire avatkoztak bele, az teljesen normális. Az első reakció az MNB részéről, hogy zárol bizonyos számlákat, és megakadályozza a további pénzáramlást. Amíg nem lát tisztán, hogy pontosan mi történt, ez rutin eljárás. Még ha ez nagyon sok kellemetlenséggel jár is az ügyfelek számára, vizsgálati szempontból szükséges.

A Buda-Cash számlaszáma néhány nappal azelőtt változott meg, hogy az MNB első lépése megtörtént volna: nyitottak egy bankszámlát az Ersténél az addigi saját bankcsoporti számla helyett. Ez alatt a pár nap alatt bizonyos pénzek akár külföldre is vándorolhattak.

Ez találgatás. Ameddig követni lehet ezeket a pénzáramlásokat, addig azok a pénzek szerintem visszaszerezhetők. Nemcsak a cég, hanem a hozzá kapcsolódó emberek számláit is zárolhatják. Addig a pontig, amíg a visszaélés ennyire friss és jól nyomon követhető, az eltulajdonított érték nagy biztonsággal visszaszerezhető. Lehet, hogy hosszú procedúra, de meglesz. Az a kérdés, hogy az a tőke, amely már rég nem volt meg a cégben, és azok a források, amelyek már rég nincsenek benne a cégben, azok hol vannak. Meg hogy hogyan kerültek ki egyáltalán a cégből.

És akkor eljutottunk oda, hogy miként fabrikálhattak hamis kimutatásokat, vagy hogyan egyeztették az ügyfelek a saját számlájukat, hogy nem derült ki a csalás. Erre egy külön csapatunk van, hogy ha megtörtént a baj, akkor adott esetben egy teljes céges informatikai rendszert gyorsan, hatékonyan biztosítani tudjunk, hogy abban ne történhessen változás, az információk utólag bíróságon felhasználhatók legyenek, mégis tudjanak vele dolgozni a vizsgálók.

Hogy kell ezt elképzelni?

Úgy, hogy odamennek öltönyös emberek mindenféle kofferekkel a kezükben. Egy laikus ebből ennyit lát.

Ez tényleg így zajlik?

Igen, ez így van. Odamegy az ember, és megkéri az ott dolgozókat, hogy álljanak fel a helyükről. Amikor elkezdtem dolgozni ezen a területen, én is azt gondoltam, hogy ez a James Bondos része a legizgalmasabb. Ma már sokkal jobban szeretek megelőzni, sokkal jobban szeretek kultúrát építeni és fejleszteni. Az sokkal előremutatóbb, mint a feltárás. Persze a feltárás is nagyon fontos, feltárás és szankcionálás nélkül semmi sem működik. Hiába tudom, mi történt, ha nem szankcionálom, holnap ugyanúgy meg fog történni. Ha visszaélés történik a cég életében az első 48 óra a kritikus az információk biztosításában és a bizonyítékok begyűjtésében. Ha lehetséges, akkor mi mindenképpen ezzel kezdünk. Azt azonban látni kell, hogy egy ilyen eljárás nagyon érzékenyen érinti a cég életét. Óhatatlanul belekavar a napi üzletmenetbe. Hacsak nincsen óriási grimbusz, akkor próbálunk olyan megoldást találni, ami mellett a cég még folytatni tudja a napi életét, de a bizonyítékokat is meg lehet őrizni.

Kvázi titkosszolgálati eszközöket is bevetnek?

Nem. Ha megfelelő szabályzatok vannak a cégen belül, és a munkavállalók hozzájárultak bizonyos feltételekhez, akkor el tudunk olvasni bizonyos üzleti célú e-maileket, amelyeket egyébként is tárolnak a cég szerverén. Amit meg tudunk tenni, az az, hogy a már meglévő tranzakciókat, papíralapú és elektronikus bizonyítékokat megnézzük, elemezzük. Amit nem tudunk megtenni, az bármilyen törvénytelen, jogtalan cselekedet, lehallgatás, megfigyelés. Az nagyon fontos, hogy mi nem magánnyomozók vagy karhatalom vagyunk. Ennek nagyon egyszerű a logikája. Én nem keverhetem a megbízómat nagyobb bajba, mint amilyenben egyébként van.

De ha bűncselekmény gyanújára bukkannak, akkor jogi útra terelik az ügyet?

Feljelentési kötelezettsége csak a megbízónak van, és azt az adott cégnek kell eldöntenie, hogy tesz-e feljelentést és milyen formában.

Úgy tűnik, időnként a rendőrséget is kisegíthetnék a gazdasági bűncselekmények esetében.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat mindenesetre törekszik arra, hogy központilag kezeljék ezeket az ügyeket. De hosszú út vezet odáig, hogy egy ilyen kapacitás kiépüljön az államigazgatáson belül.

Elképzelhető lenne, hogy a nyomozók oktatásában vegyenek részt?

Abszolút! Anno próbáltam is házalni különböző ajtóknál, lehet, hogy nem a jó ajtót találtam meg.

Van egyáltalán megbízásuk a közszférából?

Én azt gondolom, hogy most abba az irányba megy a piac, hogy lesz, igen. Remélem, hogy nem kell ennél nagyobb baj, hogy lássák, hogy szükség van rá. A szakértők bevonásának szükségessége ma már több helyen, így a parlamentben is felmerült. Dolgoztunk mi már amerikai ügyön, dolgoztunk közvetve a német pénzügyi felügyeletnek, a BaFin-nak, amely az MNB, vagyis a korábbi PSZÁF német megfelelője, vagy Svájcban a svájci bankfelügyeletnek.

De itt Magyarországon nem?

Itt még nem.

A közszférából egyetlen megbízásuk sem volt?

Mit értünk közszféra alatt?

Az államigazgatást.

Preventív szakaszban vettünk részt, amikor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak segítettünk a kormány közigazgatási antikorrupciós stratégiáját megalkotni.

Az elmélet. De gyakorlatban?

Igen, az elmélet. De egyébként dolgoztunk már nem az államigazgatáson, hanem állami vállalaton belül, úgy a megelőzésen, mint a tényfeltáráson. Nem gyakori eset, de volt rá példa. Az első számú ügyfélkörünk a multinacionális nagyvállalatok közül kerül ki. Ez viszonylag érthető, egyrészt a külföldi elvárásoknál fogva, másrészt pedig azért, mert a Big Four (a négy nagy nemzetközi tanácsadó cég, amelyek egyike az EY) ügyfélkörét általában a multik teszik ki. Ezen én igyekszem változtatni. Van egy olyan prekoncepció, hogy a „négy nagy” nagyon drága. Pedig ha ma valaki a kkv-szektorban rászán 3 millió forintot, az már elég lehet arra, hogy érdemben tudjunk segíteni, és ne kerüljön nagy bajba, jobban tudjon aludni, kevesebbet kelljen dolgoznia.

Amit tipikus problémának látok a hazai kis- és középvállalkozások piacán, az az, hogy ha az ember felépítette napi 16-20 órányi munkával a cégét, akkor azt úgy építette fel, hogy igazából nincs ideje kilépni a napi tevékenységből, és nem tudja, hogyan lehetne úgy kontrollálni, hogy kevesebbet kelljen vele dolgoznia. Fél attól, hogy kilopják alóla a céget, ami ma Magyarországon sajnos reális veszély. Vagy szeretne több időt tölteni a családjával, de nem tud, vagy nem talál megbízható embereket. Pedig a cég kultúrájának a kialakításával erre megoldást lehet találni. Az első lépéseket meg lehet tenni. Akár 3 millió forintból.