Nyugat-Európát látja el az illegális magyar gyógyszerpiac

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Norvégiába, Svédországba és Finnországba is rendszeresen jutnak ki olyan készítmények, amelyek illegális magyar forrásból származnak.


Évente legalább 320 millió doboz gyógyszert fogyasztanak a magyarok, ebből körülbelül 170 millió a vényköteles szer – írja a Magyar Nemzet. Akik nem patikából vásárolnak gyógyszert, azok 26 százaléka az utcai piacokon, vásárokban szerzi be a termékeket, 17 százalék pedig interneten vásárol – tudta meg a lap Ilku Líviától, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetőjétől.

A szakember szerint tendencia, hogy egyre inkább eltolódnak a vásárlási arányok a vény nélkül is kiadható gyógyszerek irányába, ezek körében stabil növekedés figyelhető meg. Ami azt jelenti, hogy a magyarok is egyre inkább hajlanak a gyorsan és könnyen hozzáférhető gyógyszerek felé, melyek esetében nincs szükség receptre, orvosi vizsgálat nélkül is megvásárolhatják őket a patikákban. Ráadásul jelenleg hazánkban csak a vény nélkül kapható gyógyszerek reklámozását engedélyezik, így ezekkel sokkal gyakrabban találkoznak a fogyasztók. A vásárlók egyébként mára jóval tudatosabbak, mint korábban. Könnyen utánanézhetnek tüneteiknek az interneten, és gyógyszert is találhatnak – ezt a kezelési módot azonban a szakértők egyöntetűen ellenzik.

Hogy egyre kevesebb receptköteles gyógyszert váltunk ki, részben amiatt van, hogy sokan az internetről rendelnek maguknak. Ám ez az öngyógyszerelés nem mindig célszerű, sok ugyanis az olyan oldal, ahol nem bevizsgált vagy akár káros terméket is forgalmaznak. Különösen igaz ez a külföldről rendelt fogyókúrás szerekre vagy a libidónövelő termékekre.

Az orvosi kontroll visszaszorulásával kapcsolatban Ilku Lívia elmondta: számtalan honlapon, fórumon és blogon találkozhatunk egymásnak tanácsot adó laikus betegekkel, ami igen veszélyes is lehet. Azokon az internetes oldalakon, ahol szakértői felügyelet nélkül zajlik a beszélgetés, gyakran gyógyszert is árulnak egymásnak a betegek. Csakhogy ezek a szerek kikerültek abból a zárt láncból, amelyben az értékesítés zajlik, így már nem tekinthetők biztonságosnak. Akkor sem, ha egyébként eredeti gyógyszerekről van szó, hiszen nem tudni például, hogy miként tárolták őket – ha helytelenül, az ronthat a minőségen.

– A vérnyomáscsökkentők vagy a cukorbetegségre gyártott készítmények esetében nem mindegy, hogy egy tized milligrammal kevesebb vagy több, amit valaki bevesz, és nem megfelelő tárolási körülmények között csökkenhet a hatásuk is. A napfénynek, melegnek, nedvességnek vagy nulla fok alatti hőmérsékletnek kitett gyógyszerek molekuláris összetétele változhat, ami megmutatkozik a terápiában is – hívta fel a figyelmet a szakértő. Hangsúlyozta: az öngyógyszerelés nem játék, a betegeknek például nem maguknak kellene eldönteniük, hogy adott ideje lejárt gyógyszer még biztonsággal beszedhető-e, vagy sem. Érdemes legalább a gyógyszerésszel konzultálni!

Ilku Lívia leszögezte azt is: nemcsak az hamis gyógyszer, amely lepukkant körülmények között készül egy illegális gyárban, és nem is tudni, mit tartalmaz, hanem az is, amelynek nem ismert az előtörténete, nincs minőségbiztosítása. Szakmailag már az is hamisításnak számít, ha valaki nagy mennyiségű gyógyszert vásárol egy patikában, majd elkezdi továbbértékesíteni. Egyebekben a világ gyógyszerforgalmának 10 százaléka realizálódik hamis gyógyszerek formájában.

A hamis/nem hamis problematika gyakran felmerül a nyomozati eljárások és bírósági tárgyalások során is. Ugyanis a gyógyszerfelügyelet szerint hiába eredeti egy termék, ha az kikerül a zárt láncból, melyben biztonságosan értékesíthető, hamisnak tekintik – akkor is, ha egyébként eredeti. De ezt jelenleg még nehéz keresztülvinni a nyomozati eljárásokban, előfordul, hogy megszüntetik az eljárást az ügyészek, mert úgy vélik, nem tudnának vádat emelni. – A hazai hamis gyógyszerek visszaszorítása érdekében folyamatos együttgondolkodás zajlik a gyógyszerügyi hatósággal, ügyészekkel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal dolgozóival és bírókkal is – árulta el Ilku Lívia.

A bírságok tekintetében megtudtuk: meglehetősen változó, mely céget vagy magánszemélyt mekkora összeg kifizetésére köteleznek. Emlékezetes a békéscsabai házaspár esete, akik nagy mennyiségben, interneten árultak illegális gyógyszert, három év alatt 1,6 milliárd forint értékben értékesítettek potencianövelőket és fogyasztószereket. Végül a bíróság hét év fegyházbüntetést szabott ki rájuk. A razzia során a házaspár otthonában mintegy 206 ezer hamis készítmény, a csomagolásukhoz szükséges kis papírdobozok, hamisított hologramok és magyar nyelvű használati utasítások kerültek elő.

De idén nagy port kavart a vizsolyi patika ügye, ahol több mint 24 ezer doboz vényköteles szert adtak ki vény nélkül, főleg pszichotrop készítményeket. A patika vezetője 5 millió forintos bírságot kapott, és elvették az engedélyét is. Nem sokkal ezután, szeptemberben robbant ki a fővárosi Lánchíd Gyógyszertár esete, ahol több mint 6000 doboz vényköteles szert adtak ki recept nélkül. A gyógyszereket Angliába és Ausztriába vitték, ahol ezek a termékek jóval drágábbak, mint nálunk. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet ebben az esetben 45 millió forint bírságot szabott ki az üzletre. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke a Lánchíd Gyógyszertár körüli botrány idején arról beszélt lapunknak: visszaélések és szabálytalanságok miatt további patikák bezárására lehet számítani. Az elnök egyébként úgy tudja, vannak olyan gyógyszertárak, melyek vényköteles gyógyszereket adtak ki vény nélkül, illetve jogosulatlanul exportáltak termékeket.

Ilku Lívia elmondta: Norvégiába, Svédországba és Finnországba is rendszeresen jutnak ki olyan készítmények, amelyek a magyar piacról származnak, és illegális kereskedelemben értékesítik őket, de ezt még mindig nem sikerült megfékezni.