Norvégia szigorít, elvenné a menedékkérők kedvét

-

Az északi országba idén mintegy 30 ezer menedékkérő érkezett. A kormány szerint ez már veszélyezteti a jóléti rendszert, ezért komolyan szigorítanának. Nem kaphatna például védelmet, aki Oroszország felől érkezik, és készpénzt sem adnának az elismert menekülteknek.


A norvég kormány a menekültügyi szabályok szigorítására tett javaslatot kedden, hogy elkerülje – a bevándorlási miniszter szerint – az ország jóléti rendszerét fenyegető súlyos következményeket. A kedden ismertetett javaslat hathetes társadalmi egyeztetést követően kerül majd az oslói törvényhozás elé, amely februárban szavazhat róla.

Az 5,1 millió lakosú észak-európai országban idén több mint harmincezren kértek menekültstátust. A módosítás többek között szigorítaná a családegyesítés és az állandó letelepedési engedély megszerzésének feltételeit. Az új szabályok szerint például legalább négy évig az országban kellene majd dolgoznia vagy tanulnia annak, aki a családját is szeretné Norvégiába költöztetni.

Emellett már a határról visszafordíthatnák azokat, akik nem jogosultak menekültstátusra, ahogy nem lenne jogosult menedéket kapni az sem, aki Oroszországból érkezik érvényes átutazó vízummal. Az utóbbi hónapokban alakult ki ez az új, északi útvonal, főleg szíriai állampolgárok érkeztek az oroszországi Murmanszk felől, ahová viszont érvényes vízummal jutottak.


A terv szerint a letelepedési engedélyhez norvég nyelvet és társadalmi ismereteket kellene tanulni, valamint igazolni kellene, hogy a kérelmező három éven keresztül képes eltartani magát az országban. Ezenkívül öt éven belül visszavonható lenne a letelepedési engedély, ha időközben megszűnik az az ok, amely miatt a menekült megkapta a menekültstátust. A módosítás arról is rendelkezne, hogy a kiskorúaknak 18 éves korukig jár ideiglenes védelem.

Norvégiában jelenleg a norvég állampolgárokat megillető juttatások nagy része a menekülteknek is jár. A kormány azt is javasolja, hogy a menekülteknek járó juttatásokat ne készpénzben, hanem fizetési kártyára folyósítsa az állam, megakadályozandó, hogy a pénzt hazaküldjék.

A kormányzó, jobboldali Haladó Párt politikusa, Sylvie Listhaug bevándorlási miniszter rámutatott, hogy a lakossághoz mérten Norvégiában az egyik legmagasabb a menedékkérők száma Európában, és jövőre tíz- és százezer közötti menedékkérelemre számítanak. „Ha a valóság az utóbbi számhoz áll majd közelebb, az durva következményekkel járhat jóléti társadalmunkra nézve” – mondta a miniszter.


A kormány azok körét is szűkítené, akik jogosultak menekültstátusra. Jelenleg ugyanis a norvég szabályok az ENSZ meghatározásánál tágabban értelmezik, hogy kit tekint az ország jog szerint menekültnek, például azokat is, akiket hazájukban halálbüntetés fenyeget. A miniszter a norvég közszolgálati médiának arról beszélt, hogy az új szabályok miatt a jövőben Norvégia kevésbé lesz vonzó a menedékkérők számára.

A menekültek jogait védelmező civil szervezetek bírálták a kormány javaslatait. „Nagyon komolyan kell venni, ha politikusok büntető jellegű intézkedésekkel akarják megnehezíteni azoknak a menedékkérőknek a sorsát, akik nemzetközi oltalomra jogosultak” – hongoztatta Andreas Furuseth, az egyik ilyen szervezet illetékese.