Norbi-hívő? Esetleg paleózik? Ez a kutatás le fogja lombozni

Fotó: Getty Images/iStockphoto / Shaiith

-

Tudósok szerint az ősemberek minél több szénhidrátot akartak enni, mert azok kellettek az ember evolúciójához. Ráadásul direkt olyan dolgokat kerestek, amiket a mostani paleósok látni sem akarnak.


A nagy népszerűségnek örvendő kis szénhidrát- és magas fehérjetartalmú paleo diéta abból indul ki, hogy a paleolitban élő őseink sok húst és halat fogyasztottak, és nem ettek olyan gyümölcsöket és zöldségeket – mint a gabona, vagy a burgonya –, amik csak később, a mezőgazdaság kezdetekor nyertek teret.


A Quarterly Review of Biology-ban megjelent tanulmány szerint azonban ez a nézet hamis, ugyanis a kor emberei kifejezetten szerették és keresték is a nagy szénhidráttartalmú ételeket, még akkor is, ha nem földművelésből jutottak hozzájuk, hanem gyűjtögették őket – szemlézte a cikket a Quartz.com. Vizsgálatuk – amely kitért régészeti, genetikai és fiziológiai bizonyítékokra is – arra jutott, hogy a szénhidrátok szükségesek voltak az ember evolúciójához.


Hárommillió éves fogleleteket, és az ősemberek élőhelyének növényvilágát is megvizsgálták, és azt találták, hogy gumókat és egyéb keményítőt tartalmazó növényeket is ettek. A mostani paleo étrendet követő emberek által került gyökérzöldségek fontos szerepet játszottak az akkoriak étrendjében, ugyanis sokkal könnyebb volt ezeket begyűjteni, mint valamilyen állatot becserkészni.

A tanulmányban azt is leírták, hogy mivel az ember agya nőtt, egyre több energiára lett szüksége, amit nem proteinből, hanem szénhidrátokból szerzett be, már csak azért is, mert a hús nagy mértékű fogyasztása káros lehet, sőt, akár halált is okozhat.

Ekkor történt az emberiséggel másik két változás is:
  1. a nyál is úgy fejlődött, hogy könnyebben lebontsa a szénhidrátot,
  2. ekkor kezdtek el őseink főzni.
A két esemény pedig oda vezetett, hogy ízletesebb volt zöldséget enni, és könnyebb volt megemészteni, ezzel pedig az emberek fedezték a szükséges energiát az agy működéséhez. Ráadásul nem csak az agynak tett jót a plusz kalória, hanem támogatta „a jobb szaporodási funkciókat” - tették hozzá a kutatók.