Nőnap: az EU ajándékkal készül menekülteknek

Fotó: AFP / LOUISA GOULIAMAKI

-

Az Európai Parlament (EP) jövő heti plenáris ülésén - a nemzetközi nőnaphoz időzítve - kerül a napirendre határozattervezetként az a menekült és menedékkérő nők helyzetéről szóló jelentés, amelyet a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság januárban fogadott el. A tervezetről magyar EP-képviselők is nyilatkoztak újságíróknak Brüsszelben.


Emberi jogi és humanitárius szervezetek szerint az Európába érkező menekültek és menedékkérők közül a nők különösen veszélyeztetett helyzetben vannak: nemcsak a hazájukban dúló háborús helyzet vagy az őket érő erőszak elől menekülnek, de út közben is nemi erőszak vagy emberkereskedelem áldozataivá válhatnak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint idén 133 ezer menedékkérő érkezett a tengeren át Európába, elsősorban Görögországba, 35 százalékuk nő, 20 százalékuk gyermek.


Az EP-bizottság jelentése szorgalmazza az elkülönített elhelyezést és a külön tisztálkodási lehetőséget, női ügyintézők és tolmácsok biztosítását, a határőrizeti és rendőri szervek felkészítését a nőket különösen érintő bűncselekmények kezelésére, a gyermekfelügyelet biztosítását, a nőgyógyászati és csecsemőgondozási ellátásokat. Kiemelik, hogy a nőknek saját jogukon is elérhető kell, hogy legyen a menekültkérelmi eljárás lefolytatása, ne csak a férjük jogán. Szorgalmazza a menedékkérő nők társadalmi integrációjának javítását nyelvoktatás és az elhelyezkedést segítő képzéssel.

Mary Honeyball brit EP-képviselő, a jelentés készítője, a Szocialisták és Demokraták EP-csoport tagja szerint "a fogadóközpontokba való megérkezésükkor ezek a már kiszolgáltatott nők, akik esetlegesen emberkereskedelem, szexuális erőszak vagy más bűncselekmény áldozatai, további akadályokkal szembesülnek, amelyek tovább rontják amúgy is már kiszolgáltatott helyzetüket".



Szexszel fizetnek az embercsempészeknek

Segélyszervezetek szerint az esetek tényleges számát nehéz felmérni, a nők bizalmatlansága, traumatizáltsága, valamint a nyelvi nehézségek miatt. "Jobban hallhatóvá kell tenni ezeknek a nőknek a hangját, mert maga a szituáció, amelyben vannak, megakadályozza, hogy beszéljenek a velük történtekről" - szorgalmazta Iverna McGowan, az Amnesty International (AI) európai intézményekhez delegált irodájának igazgatója az EP-ben rendezett újságíró-szemináriumon.

Az UNHCR egy felmérésében többen arról számoltak be, hogy molesztálást vagy nemi erőszakot kellett elszenvedniük, hogy ezzel "fizessenek" az embercsempészeknek. A főbiztosság más szervezetekkel közösen családtámogató állomásokat hoz létre Törökországban, Görögországban és máshol a balkáni útvonal mentén. Ezekben a nők és gyerekek orvosi, pszichológiai segítséget kapnak, a szétszakadt családok segítséget ahhoz, hogy újra megtalálják egymást. A tervezett 20 létesítményből négy már működik.



A magyar álláspontok

A kölni események ráirányították a figyelmet arra, hogy a migráns nők sokkal veszélyeztetettebb helyzetben vannak, mint a férfiak - mondta magyar újságíróknak Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz). Kifejtette: noha a Honeyball-jelentés üzenetével egyetért, abban több szakmai - részben a jogalkotási szabályokat sértő - hibát is lát, ezért nem fogja megszavazni. Példaként említette, hogy nem áll rendelkezésre forrás a jelenlegi uniós költségvetési keretben. Miközben nincs annyi tolmács, amennyire szükség lenne, szerinte felelőtlenség lenne a regionális szervekre róni kötelező jelleggel a tolmácsok biztosításának feladatát. "Ott kell kezelni a helyzetet, ahol az keletkezik" - hangsúlyozta.

A témában mindenekelőtt a női nemi szerv egyes afrikai és muzulmán országokban szokásos megcsonkítása elleni fellépést és társadalmi beilleszkedésük érdekében a nők oktatását tartja fontosnak Pelczné Gáll Ildikó.

Niedermüller Péter (DK) a Honeyball-jelentésben szereplő célkitűzéseken túl megemlítette azt is, hogy a táborokban a nők ritkán keresik fel az orvosokat. Ki kell építeni a bizalmat, s ebben a civil szervezeteknek is nagy szerep jut - hangsúlyozta. Kitért arra is, hogy az emberi jogi helyzet, különösen a nők és a kurd kisebbség helyzete miatt aggályosnak tartja Törökországot biztonságos harmadik országként kezelni.

Szanyi Tibor (MSZP) szerint miközben Magyarországon nem ismeretlen fogalom a menekültek befogadása, a kormány kommunikációja miatt jelenleg a lakosság befogadókészsége alacsony. A képviselő szerint a legfejlettebb nyugat-európai területeknek korlátlan a munkaerő-felvevő képessége, de a befogadáspárti szólamban "kicsit a nagytőkét is látja". Az MSZP szerint ezért is szükség van egy európai minimálbér bevezetésére, amivel elkerülhető a munkabérek "letörése" - tette hozzá.

Meszerics Tamás (LMP) a kötelező és több szempont alapján meghatározandó tehermegosztás mellett érvelt. Szerinte az eddigi európai megoldási kísérletek valójában a probléma egymásra való áthárításában merültek ki. A képviselő szerint a megoldáshoz az is hozzátartozik, hogy egységes, részletesen szabályozott menekültügyi eljárás legyen Európában.