Nincs segítség, ha átvertek a netes hirdetésekkel

Forrás: AFP / JEAN-CHRISTOPHE VERHAEGEN

-

Tehetetlen a fogyasztóvédelem az átverős netes hirdetések ellen, bármilyen szintre fejlődjön is az uniós hatóságok együttműködése.


Semmit sem tud tenni a fogyasztóvédelem a lehúzós, átverős netes hirdetések ellen – derült ki Fónagy Jánosnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárának egy írásban feltett kérdésre adott válaszából. A különböző fogyasztószerek, fogfehérítők, hajnövesztők és ránctalanítók mellett fantasztikus nyelvtanulási módszert is hirdetnek kóklerek. Utóbbira a megoldás szerintük az, hogy a jobb és bal agyféltekét egyaránt be kell vetni a nyelvtanulás érdekében – egyszerre kell hallani és látni a szavakat, ezt adja a modernmodszer.eu oldal. A nyilvánvaló ostobaságot 17 ezer forintért árulják.

Oláh Lajos képviselő azt kérdezte a kormánytól, hogy mit tud tenni a fogyasztóvédelem a hasonló csalók hirdetései ellen. A válasz viszonylag hosszú, a lényege: semmit. A Facebookon is keringő hirdetést a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) vizsgálat alá vonta, jelenleg az üzemeltető kilétének tisztázása van folyamatban, ennek ismerete nélkül az eljárás nem indítható meg. A vizsgált hirdetésben egyetlen cég vagy üzemeltető személy neve sem található meg, ezért nem is annyira egyszerű megtalálni a hirdetés feladóját. Sokat nem segít a domain birtokosának felkutatása sem, mert az nem magyar, hanem uniós – .eu a vége.


Ez legalább ingyen van, bár sok a munka vele


Valamelyest segíthet a hirdetők fellelésében, hogy nem csak a modernmodszer.eu ajánlja az erőfeszítés nélküli nyelvtanulást. A weblap a módszert ling fluentnek nevezi, s lingfluent.hu oldal is van. Ez a tudás azonban sokra nem elég, mert ezt a domaint egy lengyel cég birtokolja, a Whitedotseo.om sp. z o.o. Kérdés, találnak-e kapcsolatot a két weboldal mögött állók között. Ha beazonosíthatatlan egy vállalkozás, a fogyasztóvédelmi hatósági eljárás meg sem indítható. Azt nem tudni, milyen eszközeik vannak a fogyasztóvédőknek a kutakodáshoz. A társhatóságok mindenesetre még segíthetnek.

Még nehezebb lenne a hatóság dolga, ha a cég harmadik országban van bejegyezve. Fónagy – eufemizálva a helyzetet – azt írta a képviselőnek: „a jogsértő honlapot üzemeltető vállalkozás elleni hatósági fellépés nehézségekbe ütközhet a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti együttműködés hiányában”. Vagyis a társhatóságok aligha törik majd magukat azért, hogy az NFH-t tájékoztassák. De még ha meg is történik az információcsere, s a hirdető megkapja a maga büntetését, az is nagy valószínűséggel viszonylag hosszú időt vesz igénybe. Addig a hirdetés fut, a hiszékenyek pedig fizetnek. S ha lecsap a fogyasztóvédelem, akkor ugyanazt az ostobaságot más domainnév alatt újra fel lehet dobni a Facebookra, és kezdődhet elölről az egész.

Az államtitkár igyekezett jó hírekkel is szolgálni a feltett kérdésre: „Az interneten, így a közösségi médiában megjelenő megtévesztő hirdetésekkel, óvatlan megrendelésekkel kapcsolatban a magyar fogyasztók számára az NFH szervezetében működő Európai Fogyasztói Központ nyújthat érdemi segítséget határon átnyúló fogyasztói jogvita esetén. Az európai uniós rendelet 2016 . február 15-től lehetővé teszi az unióban letelepedett fogyasztók és a kereskedők számára, hogy a belföldi és a határon átnyúló, az online vásárlásokból adódó vitáikat az egységes uniós online vitarendezési platformnak köszönhetően elektronikus úton rendezzék.”

Az efféle jogsegély azonban leginkább akkor hatékony, ha valódi kereskedők állnak a vásárlókkal szemben, hiszen ebben az esetben a kereskedőnek is az a célja, hogy az ügylet létrejöjjön, és a vásárló lehetőség szerint visszatérjen. Ehhez képest fényévekre vannak a kifejezetten hiszékenységre építő átverések. Ezek ellen csak az nyújt védelmet, ha nem kattintunk a hirdetésre.