Nincs más választásom, mint tartani a tempót

Fotó: Zagyi Tibor

-

Fiatal és realista – a két jelző sok esetben talán ütné egymást, de a Red Bull 20 éves versenyzője irigylésre méltóan tisztán látja magát és a lehetőségeit a Forma–1-ben. Az elmúlt öt évben négy világbajnoki címet nyerő csapathoz akkor csatlakozott, amikor az épp a poklot járja meg, de Danyiil Kvjat nem retten meg a démonoktól. A fiatal orosz versenyzővel a budapesti Nagy Futam előtt beszélgettünk.


Danyiil Kvjat a szerencse fiának érezhette magát, amikor tavaly, fél órával a Japán Nagydíj harmadik szabadedzése előtt a Red Bulltól arról értesítették, hogy 2015-től igényt tartanak a szolgálataira, mégpedig a négyszeres világbajnok, Sebastian Vettel megüresedő helyén – csak semmi nyomás, ugye. Az ajánlatnak nemcsak azért volt különleges jelentősége, mert egy világbajnok csapattól érkezett, hanem azért is, mert Kvjat egyrészt nagyon fiatal – idén 20 éves – , és ebből kifolyólag tapasztalatokkal sincs különösebben felvértezve, hiszen a tavalyi volt az első Forma–1-es szezonja. Másrészt 14 ponttal kevesebbet gyűjtött, mint a csapattársa, a Red Bull rostáján azóta kieső Jean-Eric Vergne. Kvjat azonban nem sokat gondolkozik azon, hogy miért pont őt választották, hanem egyszerűen teszi a dolgát, és megmutatja, amit tud.

Csakhogy a tavalyi visszaesés után a Red Bull az idén is katasztrofális rajtot vett, így a fiatal orosznak nagyon gyorsan szembesülnie kellett azzal, hogy nem egy világbajnoki tempóra képes autóban kell megmutatnia a tehetségét. A nehézségek leküzdéséről viszont legalább gyűjt annyi tapasztalatot, amiből simán kijön egy önsegítő könyvre való anyag, és Kvjat ennek a műfajnak tökéletes reklámarca lehetne: neki elhinnénk, hogy van 50 tuti biztos tippje arra, hogy hogyan álljunk fel a padlóról. Ez jött le a mondataiból és a gesztusaiból akkor is, amikor nem sokkal a budapesti Nagy Futam előtt leültünk beszélgetni.


Danyiil Kvjat


„Most azt mondanám, hogy a frusztráción már túl vagyunk, ez inkább a szezon legelejére volt jellemző, amikor tudatosodott bennünk, hogy olyan helyzetben vagyunk, amiből nem lesz könnyű kimászni. És tényleg nem könnyű, de most ez van. A frusztráció pedig ezen a ponton nem segít rajtunk. Ami most segíthet, az a kemény munka, rengeteg elszántság, a problémák konstruktív megértése és a konstruktív megoldások keresése. Most erre összpontosítunk, és nem a frusztrációra” – avatott be az elmúlt időszak hullámzó lelkiállapotába, és tényleg úgy hangzott, mint egy profi motivációs előadó. De legalábbis, mint egy olyan versenyző, aki túltette magát azon, hogy az eddigi négy futamból mindössze kettőt tudott befejezni.

A frusztráltságot kemény munkával kompenzáló Red Bullnál Kvjat szerint vannak biztató fejlemények, a jövő heti spanyol versenyen erre talán már kézzelfogható bizonyítékai is lesznek: „Barcelonában mindenki lapozhat egyet. Természetesen nem nulláról kezdjük újra, de mindenképpen új lehetőség lesz. Szinte mindegyik csapat új fejlesztésekkel érkezik, meglátjuk, kié válik be jobban.”


Danyiil Kvjat nagyon örülne, ha végre befejezhetné a versenyeket


Arra a kérdésre, hogy az első Red Bull-os versenyeinek mi volt a legfontosabb tanulsága, Kvjat kicsit keserűen azt mondja: „Az, hogy mennyire fontos befejezni a versenyeket.” Azzal ugyanis, hogy az eddigi futamok felét fel kellett adnia, Kvjat rengeteg információtól és tanulási lehetőségtől elesett.

Az orosz versenyző számára ugyanakkor alig több mint egy év után annyira természetesnek tűnik a Forma–1-es közeg, és olyan éretten beszél a saját helyéről és feladatairól ebben a közegben, hogy beszélgetés közben könnyű elfelejteni, hogy még mindig csak húszéves. Amikor arról kérdezem, hogyan képes tartani a tempót a saját karrierje alakulásával – az ő esetében az üstökösszerű felemelkedés közhelye tényleg találó lenne –, Kvjat széttárja a kezét, és azt mondja: „Nincs más választásom, mint tartani a tempót. Nyilvánvalóan nagy a kihívás, de ez egyben fantasztikus lehetőség is. És őszintén szólva, úgy érzem, hogy meg tudom csinálni. Ezt az egész előléptetést lehetőségként élem meg.”


A Red Bullnál kemény a kiképzés, de sok a lehetőség


A Red Bull juniorprogramjának húsdarálójából kikerülő versenyzők mindegyikének a karrierje csupa lehetőségből áll, és általában nem tudhatják, hogy hány esélyük van, a forgóajtó ugyanis sokszor elég gyorsan pörög. Csak az elmúlt néhány évben kipörgött a Toro Rosso ajtaján Kvjat tavalyi csapattársa, Jean-Eric Vergne, Sébastien Buemi, Jaime Alguersuari. A Toro Rossóból kirepülve ugyanakkor igazán nagyot is lehet alkotni, Sebastian Vettel a négy világbajnoki címével egész jó példa erre, de a Red Bullnál kikötő Daniel Ricciardo sem ijedt meg a lehetőségtől. Régen fordult elő azonban, hogy egy Red Bull-pilótának ne minimum egy dobogós hely lebegjen a szeme előtt, amikor rajthoz áll. Idén viszont ezzel a lehetőséggel egyelőre még nem számolhat sem Ricciardo, sem Kvjat.


Igen, ez egy nehéz helyzet


A beszélgetés során így ismét visszakanyarodunk a kihívásokhoz, és a fiatal orosz már elneveti magát, amikor tizedszerre is kijön a száján, hogy „ez egy nehéz helyzet”. A változást és a talán kicsit optimistább hangulatot azonban talán semmi sem jelzi jobban, mint az, hogy míg az év elején a Red Bull vezérkara kifejezetten ellenséges hangnemben beszélt a Renault-ról, és a gyenge és megbízhatatlan motorok miatt megkérdőjelezték az együttműködésüket is – pedig ebből az együttműködésből korábban négy egyéni és konstruktőri világbajnoki cím is született –, addig Danyiil Kvjat Budapesten már majdhogynem megdicsérte a francia motorgyártót. De legalábbis elismerte, hogy sokat tesznek a javulásért: „A motorhelyzet jelen pillanatban nem segíti a munkánkat, de a Renault próbálkozik azzal, hogy a helyes irányba tegyen lépéseket, és határozottan úgy gondolom, hogy van esélyünk rá, hogy rendbe tegyük a dolgokat.”


Danyiil Kvjat a Red Bull expilótájával, David Coultharddal teszi a dolgát Budapesten


Arra a kérdésre, hogy mentálisan át kellett-e állni egy másik megközelítésre a versenyekre való felkészülésnél azok után, hogy a győzelemhez szokott Red Bull visszacsúszott a középmezőnybe, Danyiil Kvjat azt mondta: „Tudjuk, hogy a sebességünkből ítélve már nem vagyunk ott, mint 2010-ben vagy 2011-ben, de most ez a helyzet, és alkalmazkodnunk kell hozzá, ebből a szempontból tehát igen, más a megközelítés. Végső soron azonban győzni akarunk, és mindent megteszünk érte, vagyis ebből a szempontból meg ugyanúgy állunk hozzá a versenyhez, mint néhány évvel ezelőtt. Ami pedig engem illet, én végig kitartok a csapat mellett, és ezt ők is tudják.”

Az alkalmazkodás a jelekből ítélve egész jól megy Kvjatnak, aki nem feltétlenül bánja, hogy nem kap meg mindent tálcán. „Ha a mostani gondjainkat megoldjuk, tényleg nagyon-nagyon büszkék lehetünk magunkra. Lehet, hogy tízszer mondtam el, mennyire nehéz helyzetben vagyunk, de tényleg így van. Viszont a karrierem eddig is a kihívásokról szólt, soha semmit nem kaptam meg könnyen, és tudom, hogy most sem fogom. De ha most sikerül, akkor az tényleg nagyon jó érzés lesz. Jobb, mintha ezüst tálcán kapnám. Egyszerűen meg kell találnunk a saját ezüst tálcánkat. Vagy legyen inkább arany.”