Nincs, aki felszedje a krumpliját? Igényeljen közmunkást!

Fotó: MTI / Bal·zs Attila

-

Pintér Sándor friss javaslata szerint szervezetten vezényelnék át a közmunkásokat mezőgazdasági idénymunkára a helyi gazdálkodók vállalkozásaihoz. Visszautasítani, felmondani sem nagyon lehet majd.


Várhatóan nagyon sok vitát vált még ki az a törvénymódosítást, amit kedden nyújtott be a parlamentnek Pintér Sándor belügyminiszter. A közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításával egyebek mellett előírná, hogy három hónapra ki kell zárni a közmunkából azt, akinek „egyéb foglalkoztatási jogviszonya munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel szűnt meg”. Magyarul, ha valaki felmond a munkahelyén, három hónapig nem mehet közmunkára.

Ez nem azokra nézve lehet hátrányos, akiknek már régebb óta van rendes, bejelentett munkájuk, és úgy döntenek, nem tudják tovább elviselni a főnöküket. Ők nyilván nem azért távoznak egy munkahelyről, hogy közmunkásnak álljanak, ráadásul ha legalább egy éve be voltak jelentve, amúgy is jár nekik 90 napig a munkanélküli segély, hivatalos nevén álláskeresési járadék (ennek maximális összege havonta 105 ezer forint).

A Pintér-féle törvénymódosítás nem róluk szól. A további paragrafusokból derül ki, hogy kikre nézve lehet nagyon hátrányos a kitiltás a közfoglalkoztatásból: azokra, akiket a közmunka helyett lényegében szervezetten átküldenek szezonális mezőgazdasági munkára, úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás keretében (ennek lényege, hogy a munkaadó napi 500 forinttal letudhatja a közterheket).


Szüretelők – képeink illusztrációk.


A javaslat szerint ugyanis az a gazdálkodó, aki május és október közt embereket venne fel, nem a piac elé áll ki a kisbusszal, és kiabál, hogy eperszedőket keres, hanem a helyi polgármesternek jelenti majd be munkaerőigényét. A polgármester kiválasztja a megfelelő közmunkásokat, majd a listát leadja a járási hivatalnak, amely szól a közmunkás foglalkoztatójának, hogy mentse fel a „munkavégzési és rendelkezésre állási” kötelezettsége alól.

A közmunkásnak pedig nem sok választása marad. A közfoglalkoztatási törvény szerint három hónapra ki kell zárni a munkából (így a segélyezésből is), ha nem fogadja el a neki felkínált munkát. A most benyújtott módosító szerint pedig azt sem teheti meg, hogy felmond néhány nap után: hiába rosszak a munkakörülmények, ha lelép, három hónapra elveszítheti a közmunkát is, azaz a megélhetését.

A javaslat az indoklás szerint lehetőséget kíván biztosítani, hogy „a közfoglalkoztatottak minél nagyobb hányada munkalehetőséghez jusson az egyszerűsített foglalkoztatás keretében”, de beismeri azt is, hogy a mezőgazdasági vállalkozók érdekeit is szolgálja: „könnyíti az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatni kívánó munkáltatók szezonális munkaerőigényének kielégítését”. Korábban kormánypárti politikusok a parlamentben is gyakran beszéltek arról, hogy az ország bizonyos területein a gazdák már nem kapnak napszámost az idénymunkákra.

A javaslatot más előterjesztések mellett, a jövő héten, június 16-17-én rendkívüli ülésen kezdheti meg tárgyalni a parlament – derül ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kísérőleveléből.


Az ellenzéki pártok közül elsőként a Párbeszéd Magyarországért (PM) reagált a törvényjavaslatra. Közleményükben azt írják: az Orbán-kormány „kommunista tervgazdálkodással biztosítana munkaerőt a baráti magánvállalkozások számára”. A PM szerint normális országokban az emelkedő bér biztosítja a szükséges munkaerőt, Magyarországon viszont kötelezővé tennék, hogy a haverok magángazdaságai és magánvállalkozásai nyomott bérek mellett jussanak munkásokhoz.

Az LMP szerint is „erkölcstelen, káros és diszkriminatív” Pintér előterjesztése. Az ellenzéki párt szerint a javaslatból kiderül, hogy a miniszternek fogalma sincs a munkaerőpiac működéséről, vagy szándékosan büntet mindenkit, aki a munkájából próbál megélni. A tervezett lépés rugalmatlanabbá tenné a munkaerőpiacot, és elzárja az előbbre jutás útjait, hiszen a rossz munkahelyek így könnyen csapdába ejthetik a kiszolgáltatott dolgozókat.


A Belügyminisztérium közleménye szerint a törvényjavaslat nem kívánja röghöz kötni a munkavállalókat, hiszen a munkaviszony továbbra is a munkavállaló és a munkáltató megegyezése alapján jön létre. Egy másik, a parlament előtt lévő törvényjavaslatra hivatkozva azt írják: attól függően mentik fel a közmunkást a munkavégzés alól, hogy „tesz-e írásbeli nyilatkozatot”. A BM is hivatkozik viszont a jelenleg is hatályos törvényre, amely szerint a felajánlott megfelelő munkahely el nem fogadását kizárással szankcionálják. A lényeg a tárca szerint, hogy „csak azok dolgozhassanak közfoglalkoztatás keretében, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon”.