Nézz frivol gyilkosságot a tévében!

Forrás: Szupermodern Stúdió

-

Vesszőládába zárt holttest bukkan elő a ködös Dunából a Lánchíd lábánál egy velőtrázó női sikoly kíséretében – e balsejtelmű momentummal indul a Félvilág, a talán fellendülőben lévő magyar tévéfilm legújabb darabja. Al-, fél- és felvilági nők, gazdag nagypolgárok és lecsúszott grófok, producerek és szépreményű írók, cselédek és komornák kavarognak ebben a világban, ahol mindenki kevesebb vagy kisebb, mint aminek látszik. A film premierje december 30-án 21:25-kor lesz a Duna Televízión.


Ahhoz, hogy felfrissítsék az egykor szebb napokat látott, de mára bizony megfakult hazai fiktív televíziós produkciók világát, Szász Attila és alkotótársai ezúttal a műfaj legnemesebbjéhez nyúltak. A társadalmi rétegek közti különbségekre és az ezekből fakadó konfliktusokra építő 19. századi regények és az ezek stílusában folyamatosan készülő brit tévéfilmek modorában készült Félvilág nem más, mint egy mondén bűnügyi film. A gazdag bútorkereskedő (Kulka János) által kitartott Mágnás Elza (Kovács Patrícia) hálószobájában, konyhájában és cselédszobájában féltve őrzött titkok, elárult barátságok és délibábszerű karrierálmok szőnek egy közepesen bonyolult, kissé kiszámítható történetet.


Döbrösi Laura és Kovács Patrícia a Félvilág című filmben


A fentebb megidézett nyitójelenet után hosszú, szinte az egész filmet felölelő visszapillantás következik, amelynek az eleje olyannyira magával ragadó, sodró lendületű, hogy teljesen elveszünk a suhogó szoknyák, a nyikorgó hintók és a csábos tekintetek rengetegében. Az első húsz percben az a lenyűgöző, hogy a különböző hangulatú jeleneteknek eltérő kameramozgása, vágási technikája és ezáltal ritmusa van – ennek köszönhetően magyar filmben ritkán láthatóan erős a szinte tapinthatóan sűrűvé váló atmoszféra. A Félvilág látványtervezése, bár persze a szűkre vett képkivágásokból és a viszonylag kevés külső felvételből látszik, hogy korlátozott büdzsé állt rendelkezésre, egyszerűen tökéletes. Valcz Gábornak köszönhetjük, akinek a keze nyomát olyan erős képi világú magyar filmek viselik még, mint a Szezon, a Csak szex és más semmi vagy a szinte csak ebben a tekintetben kiemelkedő Isteni műszak.


Takátsy Péter


Szász tévés produkcióiban (a remek A berni követben is így volt) első vonalbeli színészeket szerepeltet, akik legtöbb esetben rendkívül magas színvonalú alakításokat nyújtanak. Kulka János és Kovács Patrícia például egyértelmű telitalálat, és a kettejük kémiáját jól kihasználó, összjátékukat jól megkoreografáló rendezésnek köszönhetően közös jeleneteik a Félvilág kiemelkedő pillanataivá válnak. A többi színész is átlagon felül teljesít, azonban ők már nem tudják meghaladni az alakjaik számára az írók által emelt korlátokat.


Döbrösi Laura és Kovács Patrícia


Bár a brit tévéfilm pedigréje tényleg nagyon jó, az urak és szolgák világának összjátékára építő ún. fent és lent dramaturgia – egyebek között a huszadik század második felének történelme miatt – sokkal idegenebb a magyar hagyománytól, mint az angoltól. Ezzel elérkeztünk a Félvilág legproblémásabb eleméhez – ezt a filmet sajnos elrontja a forgatókönyv, amely egyszerűen nem tölti ki a szinte másfél órás játékidőt. Köbli Norbert könyve a figurákkal és a színészekkel bánik el a legkegyetlenebb módon: az első 20-30 percben kialakítja a szituációt és felskicceli a karaktereket, de ez alatt minden olyat megtudunk a főbb figurákról, ami a történet szempontjából releváns, így a maradék játékidőben csak ezt ismételgetik különböző közepesen izgalmas jeleneteken keresztül.


Döbrösi Laura és Gryllus Dorka


Leginkább Gryllus Dorka jár rosszul, akinek hiába van nagy szerepe, kénytelen ugyanazt a pózt ismételni egészen a végső fordulatig. Az általa játszott komornára, de szinte az összes figurára igaz a jellemfejlődés teljes hiánya: bármi történjék is a vásznon, a szerzők által kialakultnak, késznek tekintett karakterek a történtek hatására nem változnak sem viselkedés, sem értékrend, sem pedig érzelmi viszonyulás tekintetében. Természetesen mindez kihat a történet egészére is, amelyben maximum 50 percre elegendő anyag van, és amit ezért a szereplők sem tudnak végig mozgásban tartani, erővel feltölteni.


Döbrösi Laura és Kovács Patrícia


A Félvilág egy nagy igénnyel és igényességgel készült tévéfilm, azonban a forgatókönyv miatt sajnos féltávnál unalomba fullad, és onnan a célegyenesre fordulás sem tudja teljes mértékben kirángatni. A látványtervezés, az operatőri munka és helyenként a rendezés rendkívül magas minősége jelzi, hogy az alkotók sok szempontból jó úton járnak, azonban az egyetlen szituációra fókuszáló, és ezért roppantul intenzív A berni követ nagyszerűségét nem sikerült megismételni.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon is!