Népszabadság: nem mozdulnak a frontok

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

-

A Népszabadság tulajdonosa gazdasági érvekre hivatkozik, a lóvá tett szerkesztőség cáfolja az állításokat.


A Népszabadság az elmúlt tíz évben csak veszteséget termelt, a példányszám drasztikusan csökkent, mivel az emberek már nem érdeklődtek az újság iránt – mondta Heinrich Pecina osztrák üzletember, a lapot is kiadó Mediworks tulajdonosának, a Vienna Capital Partnersnek (VCP) a vezetője a Profil című osztrák gazdasági hetilap online kiadásában szombaton megjelent interjúban.

A Mediaworks egy hete jelentette be, hogy felfüggesztette a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig. A kiadó döntését közleményében azzal indokolta, hogy a lap példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent, így az újság 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt, és idén is jelentős veszteséget halmozott fel.

Az osztrák üzletember szerint a történteknek csak gazdasági okai vannak. Tájékoztatása szerint a közelmúltban a lap működési vesztesége nagyságrendileg egymillió euró volt évente. A lapot kiadó Mediaworks összforgalmának tíz százaléka a Népszabadságból származik, azonban a laphoz köthető kiadások a cég teljes nyereségét negyven százalékkal csökkentik. A cikk szerint Pecina 2015-ben a lapot a szocialista pártnak akarta eladni. Mint fogalmazott, mindent elmond, hogy a Magyar Szocialista Pártnak nem volt „bátorsága”, hogy átvegye az újságot. „A most hangoskodók közül senki sem akarja a lapot” – mondta.

Az üzletember a Profilnak arról is beszélt, hogy kölcsönösen tisztelik egymást Orbán Viktor miniszterelnökkel, függőségi viszony azonban nincsen közöttük.

„Pecina úr azt állítja, hogy üzleti döntést hozott Magyarország legnagyobb közéleti lapjának minden előzmény nélküli, váratlan, a munkatársak becsapásával és megalázásával végrehajtott bezárásával. Majd arról árulkodik, hogy már 2015-ben sem számított neki a sajtószabadság és a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Noha a nyilvánosság előtt akkoriban a Népszabadság értékeiről és fejlesztéséről, függetlenségének fontosságáról beszélt, ha igaz, amit az interjúban mondott, akkor a szerkesztőség háta mögött ingyen adta volna oda a lapot egy politikai pártnak. Ez ellen a szerkesztőség határozottan tiltakozott volna” – olvasható a Népszabadság újságíróinak közleményében.

Mint írják: „Pecina úr története azonban nehezen hihető a tények ismeretében: 2015-ben ugyanis ő vásárolta meg a szocialista párt által létrehozott alapítványtól a Népszabadság kiadójának kisebbségi tulajdonrészét (27,69 százalékát) több mint háromszázezer euróért. Amikor pedig a szerkesztőség tulajdonolta részvényt az eladási szándék hiányában nem tudta megszerezni, a céget kiürítette, a lap kiadói jogait és munkatársait a száz százalékig saját tulajdonú cégébe szervezte át egy bonyolult és költséges eszközátruházással. Ezek után adta volna ingyen oda a Népszabadságot? Ha igen, értelmezhető-e bármely döntése üzleti alapon?

Pecina úr szavai a 2007 óta felhalmozott ötmilliárd forintos veszteségről azért is megmagyarázhatatlanok, mert csak 2014 óta volt részben, majd 2015 óta egyedüli tulajdonosa a Népszabadságnak. Amelynek védjegyeire ráadásul nemrégiben jelzálog került, mert Pecina úr hitelt vett fel a Pannon Lapok Társaságához tartozó megyei lapok megvásárlására. A Népszabadság évi egymillió eurós veszteségéről szóló állítás sem felel meg a valóságnak. A lap az elmúlt másfél évben több költségcsökkentésen esett át, ezeknek is részük volt abban, hogy Pecina úr jóváhagyta, hogy egy hónappal ezelőtt nyolc munkatársat vegyenek fel újonnan a lap – most ugyancsak bezárt – internetes szerkesztőségéhez. A bezárásról szóló döntését megelőzően Pecina úr nem kért további intézkedéseket, új üzleti tervet, hiszen a szerkesztőség teljesítette a tulajdonos gazdasági elvárásait.”