Némi javulást észlelt az ombudsman a fővárosi hajléktalanellátásban

Fotó: MTI/MTVA / Beliczay László / MTI/MTVA / Beliczay László

-

Székely László a fővárosi hajléktalanellátás téli krízisvizsgálata során a tavalyi évben tett egyes ajánlásainak teljesülését és más pozitív változásokat is tapasztalt. Az alapvető jogok biztosa szerint ezzel együtt folytatni kell korrekciókat, mivel a jelentésében jelzett, megoldásra váró visszás elemek az ellátás folyamatosságára, színvonalára és kiszámíthatóságára egyaránt veszélyt jelentenek.


A vizsgálat alapvető tapasztalata volt, hogy a hajléktalan-ellátás intézményhálózata Budapesten teljes egészében kiépült, folyamatos működésre képes, a szakmai együttműködés nyomán pedig érzékelhetően kevesebb az utcán élő emberekkel kapcsolatos konfliktushelyzet.

A biztos szerint azonban a kötelezettségvállalás mértéke nem csökkenthető attól, hogy az utcai hajléktalanság kevésbé látható, az idei tél pedig az átlagoshoz képest enyhébb volt. Előrelépés, hogy a releváns pályázati források időben váltak elérhetővé, és már nem jelent komoly adminisztrációs és költségvetési problémát, ha egy hajléktalan egy nap több nappali melegedőt is igénybe kívánt venni.

A biztos a jelentésben hangsúlyozta, hogy szükségesnek tartaná, ha tisztábban érvényesülne a lábadozó funkciót is betöltő átmeneti szállók, nappali melegedők egészségügyi ellátó funkciója. Az ombudsman szerint kiemelt feladat a pszichiátriai, addiktológiai problémákkal küzdő hajléktalanok elhelyezésének, gondozásának megszervezése, annak finanszírozása. Az intézményi profiltisztítás és a kiszámíthatóság érdekében a biztos javasolta, hogy ellenőrizhető szakmai-jogi minimumstandardok mentén határozzák meg az egyes intézménytípusokban nyújtandó ellátások körét.

A vizsgálat feltárta, hogy maradtak pontosításra szoruló kérdések, adminisztratív hiányosságok a KENYSZI (Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybe vevő személyekről) nyilvántartási rendszerének alkalmazásánál. Például a rendszer alapján szinte megoldhatatlan egy átmeneti szállón elhelyezett, pszichiátriai szakrendelésre járó, de további terápiára és nappali kórházi ellátásra szoruló hajléktalan ember szakszerű ellátása.

A jelentés kitér arra is, hogy a hajléktalanoknak alapszolgáltatásokat nyújtó intézménytípusokat a jogszabályok pontosan, de rendkívül szűkszavúan határozzák meg, ezért részletesebben meg kellene határozni a hajléktalanok különleges igényeit és azt, hogy mi is az ezekhez igazodó, elfogadható szakmai színvonalú ellátás.

Az alapvető jogok biztosa mindezek miatt kezdeményezte az emberi erőforrások miniszterénél a KENYSZI nyilvántartási rendszerének és jogszabályi környezetének felülvizsgálatát és azt is, hogy a szaktárca tekintse át, miként lehetne finanszírozni azokat a párhuzamosan igénybe vehető intézményi ellátásokat, amelyekre a speciális egészségügyi és szociális ellátási szükségletű hajléktalanok rászorulnak. Székely László azt is kérte a minisztertől, hogy kezdeményezze a lábadozók, átmeneti szállók jogszabályi és finanszírozási hátterének pontosítását.