Németország nem hallgat a kiabálókra, és bekapcsolja a menekültmágnest

Fotó: AFP / TOBIAS SCHWARZ

-

A Magyarországon is átutazó menekültek többsége Németországba tart, ahol furcsa politikai hangulat alakult ki a több százezres bevándorlás miatt. Egyszerre van jelen az elutasítás, sőt, gyűlölet, miközben nagyon erős a feltételes befogadás gondolata. A politika pedig próbál lavírozni, és még mindig bízik egy összeurópai megoldásban.


Magyarországon szinte már senki fel sem venné, ha egy vezető politikust a tüntetők „Hazaáruló!” kiabálással és tojásdobálással fogadnának, Németországban viszont ez szokatlan jelenség. Angela Merkel kancellár arcán is látható volt a döbbenet, amikor szerdán meglátogatott egy menekülttábort a szászországi Heidenauban, ahol korábban erőszakba torkolltak a bevándorlásellenes szélsőjobboldali tüntetések, és ahol nemcsak a polgármester, hanem néhány dühös tüntető is fogadta.

Az elmúlt hetekben Németországon is a legfontosabb politikai témák közé került a bevándorlás, illetve a menekültügy. Nem véletlenül, hiszen az év első hét hónapjában 310 ezer menedékkérelmet adtak be, év végéig pedig mintegy 800 ezer menedékkérőre számítanak. Ez a szám is nőhet még, hiszen jelenleg is sokan várnak arra, hogy eljussanak Németországba, a Magyarországra érkező menedékkérők döntő többsége is oda készül.

„Németország olyan, mint egy mágnes a menekültek (vagy a magukat annak nevezők) számára” – írta szerdán Jasper von Altenbockum, a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung belpolitikai szerkesztője, aki szerint az ország olyan helyzetbe manőverezte magát, amelyből csak vesztesen jöhet ki. A „mágnes” várhatóan még erősebben vonzza majd a menedékkérőket, miután a kormány úgy döntött, a szíriai menedékkérők esetében nem alkalmazza a dublini rendeletet, vagyis nem küldi őket vissza abba a tagállamba, ahol beléptek az EU-ba.


Volksverräter, vagyis „népáruló” – Merkel ellen tüntetők Heidenauban


A síró kislány nagy változást hozott

A német politika elég nagy utat tett meg viszonylag rövid idő alatt, hiszen Angela Merkel júliusban még arról beszélt egy diákoknak rendezett fórumon, hogy Németország nem fogadhat be mindenkit, lesznek, akiket haza kell küldeni. Valószínűleg ez volt a fordulópont menekültügyben: a Libanonból érkezett palesztin kislányt megríkató kancellárról készült videó akkora hullámokat vetett, hogy a szövetségi kormány változtatott a politikáján.

Németországban hagyományosan erősek azok a baloldali, humanista nézetek, amelyek emberi jogi alapon állva támogatják a bevándorlást, és ezt támogatja a sajtó nagyobb része is. Vannak egészen radikális csoportok, mint a Das Zentrum für Politische Schönheit (A politikai szépség központja), amely megdöbbentő, sőt megbotránkoztató akciókkal hívta fel magára a figyelmet, például Görögországban meghalt bevándorlók exhumált holttesteit vitték Németországba eltemetni.

Vannak, akik nem humanitárius, hanem gazdasági szempontból támogatják a bevándorlást. Martina Fietz például a Focus című lap online kiadásában arról ír, hogy az idén érkező 800 ezer menekültet nem katasztrófaként, hanem lehetőségként kellene kezelni. Szerinte számos területen van munkaerőhiány Németországban, és ezekre az igényekre kellene koncentrálni. Vannak közgazdasági elemzések is, amelyek azt mutatják, hogy a bevándorlás jót tesz a gazdaságnak.


Egy adat, amelyben jobbak vagyunk a németeknél

Ha azt nézzük, mennyi fiatalnak kell eltartania az időseket, a világ legfejlettebb országai közül a németek vannak az egyik legrosszabb helyzetben. Még három fiatal sincs arra, hogy járulékfizetésével összedobja egy-egy idősebb ember nyugdíját. A 20 és 64 év közöttieknek a 65 éven felettiekhez viszonyított aránya a fejlett országokban átlagosan 4,2:1-hez, és még Magyarországon is 3,7:1-hez.

Ráadásul egy évvel ezelőtt nemhogy szigorítottak volna a német nyugdíjrendszeren, hanem még lazítottak is. 2014 júliusától 45 év járulékfizetés után már 63 éves kortól nyugdíjba lehet menni a hivatalosan 67 éves korhatárhoz képest.

Az aggodalom nem elhanyagolható. A gazdasági elemzők azt mondják, hogy 2050-re, amikor már csak másfél járulékfizetésből kell megoldani egy-egy nyugdíjas ellátását, Németország elveszti jelenlegi pozícióját a világgazdaságban. A német gazdaság által megtermelt javak a jelenlegi negyedik helyhez képest már csak a tizedik helyezésre lesznek elegendőek.


Merkel meglátogatta a menekültközpontot


Náci, aki ellenzi

Noha a Merkel elleni tüntetés és az interneten is egyre gyakoribb gyűlöletkommentek azt mutatják, hogy Németországban is vannak, akik legszívesebben a pokolba kívánnák a menekülteket, ez a hangulat a közbeszédben nem uralkodott el. Sok ismert ember, például humoristák szólítanak fel arra, hogy az emberek szálljanak szembe az uszító, menekültellenes véleményekkel. Kapott hideget-meleget Merkel is, amiért sokáig nem szólalt meg az ügyben, majd mikor megtette, azt hiányolták, hogy nem nevezte szélsőjobboldalinak vagy nácinak a randalírozókat.

A bevándorlásellenes véleményeket Németországban két dolog is jelentősen gyengíti. Az egyik az erőszak: hiába próbálják a heidenaui bevándorlásellenes tüntetők elmagyarázni, hogy ők elítélik a randalírozókat, a két dolog összekapcsolódik, főleg, ahogy az atrocitások száma emelkedik. Sokan emlékeznek még arra, hogy az 1990-es évek elején több erőszakos, halálos áldozatokat is követelő támadás történt az egykori Jugoszlávia területéről érkező menekültek ellen.

A másik dolog, amivel bárki gyorsan diszkvalifikálhatja magát a német politikában, ha rávetül a nácizmus vádja. A tavaly ősszel Drezdából indult Pegida (Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen) mozgalom egy Facebook-csoportból nőtt ki, és rendezett tömegdemonstrációkat, majd majdnem tíz százalékot szerzett a polgármester-választáson. Az egész hitelessége romba dőlt viszont, mikor kiderült, hogy az alapító nézetei vállalhatatlanok, ráadásul Hitler-frizurával és -bajusszal fotózkodott, és ezt meg is osztotta a Facebookon.


Menekült vagy bevándorló?

A berlini kormány leginkább úgy próbál egyensúlyozni a bevándorláspárti és idegenellenes hangulat közt, hogy azt hangsúlyozza: különbséget kell tenni a menekültek és a gazdasági okokból bevándorlók között. A szíriaiakat lényegében testületileg menekültnek tekintik, a biztonságosnak nyilvánított balkáni országokból érkezőket viszont gazdasági bevándorlónak. Persze vannak, akik vitatják ezt, hiszen a Zöldek szerint például Koszovó sem biztonságos a romák számára, és a nyomor ugyanúgy ok a menekülésre, mint a háború.

Jasper von Altenbockum azt írja: a német mágnest csak kényelmetlen és nem túl népszerű intézkedésekkel lehet semlegesíteni: korlátozni kellene a menedékkérőknek járó szolgáltatásokat, illetve következetesen és szervezetten hazaküldeni azokat, akiknek a menedékkérelmét elutasították. Kormánypárti körökből egyelőre csak Horst Seehofer bajor miniszterelnök osztja ezeket a nézeteket, aki Orbán Viktorhoz hasonlóan „népvándorlásról” beszél, és azt szeretné, ha jelentősen csökkentenék a menedékkérők szociális juttatásait.

A német kormánypártok ugyanakkor továbbra sem mondtak le arról, hogy valamiféle közös európai menekültpolitikát hozzanak össze, ami nyilván csökkentené a terheiket, és ezt támogatja Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is. A legújabb, Franciaország és az ENSZ által is támogatott ötlet szerint regisztrációs központokat hoznának létre Olaszországban és Görögországban, és eleve csak azokat engednék tovább, akiknek van esélyük megkapni a menekültstátuszt. A közös fellépést viszont több állam is ellenzi. Andrzej Duda lengyel elnök például azt mondta: szolidárisak ugyan, de megvan a saját problémájuk, az ukrán válság miatt is több ezer menekült érkezhet.