Németh Szilárd a titkosszolgálattal világíttatná át a Soros-hálózatot

Fotó: MTI/MTVA / Kallos Bea

-

Ismét felvetette a civil szervezetek szabályozásának ügyét Orbán Viktor a parlamentben. Konkrétumokkal senki nem szolgál, viszont Németh Szilárd már a nemzetbiztonságot vetné be ellenük.


„Gondolom, az önök figyelmét sem kerülte el a nyár egyik fontos eseménye, amikor hitelt érdemlőnek tűnő dokumentumok láttak napvilágot arról, hogy kik, hogyan és miképpen finanszírozzák a menekültáramokat szervező, a népvándorlást gerjesztő civil szervezeteket. Talán a parlamentnek is lehetne foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert ez érinti Magyarország legelemibb nemzetbiztonsági érdekeit” – mondta az Országgyűlés őszi ülésszakát megnyitó vitában Orbán Viktor miniszterelnök.

Lapunk arra volt kíváncsi: milyen dokumentumokra hivatkozott a kormányfő, valamint arra, hogy a beszéd elhangzása után a kormány vagy a Fidesz országgyűlési frakciója készül-e „foglalkozni” a civil szervezetekkel, készítenek-e elő jogszabály-módosítást?


Lázár: „Természetesen vannak olyan titkosszolgálati jelentések, amelyek alapján ez az állítás direktben is bizonyítható, de ezek értelemszerűen nem publikusak”


Lázár János kancelláriaminiszter még egy májusi sajtótájékoztatóján közölte, hogy „Soros Görgy aktívan is kész fellépni az egyik legveszélyesebbnek tekintett európai politikai ellenfele, az Orbán-kormány ellen”. Amikor erre az ATV rákérdezett, Lázár közölte: „természetesen vannak olyan titkosszolgálati jelentések, amelyek alapján ez az állítás direktben is bizonyítható, de ezek értelemszerűen nem publikusak”.

Lapunk megkeresett több, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának munkájára rálátó forrást, találkoztak-e a Lázár János által említett jelentések bármelyikével. A titkosszolgálatok rendszeresen beszámolnak a bizottságnak munkájukról, az általuk készített anyagokat is a testület átvilágításon átesett tagjainak rendelkezésére bocsátják.

Forrásaink egybehangzóan állították:


sem korábban, sem a májusi bejelentést követően egyetlen titkosszolgálati szerv sem mutatott be ilyen tartalmú jelentést a bizottságnak.

A civil szervezetek külföldi adományaival kapcsolatban Magyarországon jelen pillanatban nem foglalkozik külön jogszabály. Az egyesületeknek, alapítványoknak, nonprofit szervezeteknek minden évben be kell mutatniuk gazdálkodásuk részleteit, állami utasításra – mint történt ez az Ökotárs esetében – még a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálhatja őket, emellett az ügyészség látja el törvényességi felügyeletüket. Ezekben az éves jelentésekben minden esetben fel kell tüntetniük bevételeik között az adományokat, mégpedig a származási helyük nevesítésével. Tehát jelen pillanatban is tudható, hogy egy-egy civil szervezet működési bevételei honnan erednek.

2014 decemberében Orbán Viktor egy lapinterjúban arról beszélt, hogy összeírnák azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldi adományokat is kapnak. Akkor lapunknak azzal indokolta a felvetést a Kormányzati Információs Központ, hogy: „Akkor, amikor Európa szerte közbeszéd tárgya, hogy egyes radikális, szélsőjobboldali vagy liberális, baloldali egyesületeket, civil szerveződéseket milyen más országokból finanszíroznak (pl.: Oroszországból vagy az Amerikai Egyesült Államokból), akkor ebben a helyzetben teljesen természetes, hogy egy felelős, szuverén, demokratikus állam a jogállami kereteken belül, de ismerni szeretné a területén működő, a véleményével az állampolgárait befolyásoló azon szervezeteket, egyesületeket, szerveződéseket, amelyeket külföldről támogatnak.”

Ennek előzménye, hogy 2014 nyarán, a bálványosi szabadegyetemen azt mondta a kormányfő: „Világossá kell tenni, hogy itt nem civilekkel állunk szemben, nem civilek jönnek velünk szemben, hanem fizetett politikai aktivisták, akik külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon érvényesíteni.”


Orbán Tusványoson: „Világossá kell tenni, hogy itt nem civilekkel állunk szemben, nem civilek jönnek velünk szemben, hanem fizetett politikai aktivisták, akik külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon érvényesíteni.”


Jogszabály akkor végül nem született, azonban létezik olyan jogszabályi előkép, amely a most hatályos magyar törvényeknél szigorúbb rendelkezést ír elő az NGO-k (nem kormányzati szervezetek) számára. Elsősorban az Egyesült Államokban 1938 óta hatályos The Foreign Agents Registration Actra, vagyis a külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvényre szokás hivatkozni. Ez a jogszabály azonban nem a klasszikus civil szervezetek számára ír elő kötelezettséget, hanem azoknak, akik lobbistaként külföldi megbízók (Foreign Principal) érdekeit képviselik Washingtonban. Így például a magyar Miniszterelnökség is szerepel a megbízók közt: a Századvég Alapítvány és két amerikai lobbicég nettó 1,3 milliárd forintot kapnak „a magyarországi politikai, gazdasági és kulturális értékek és érdekek képviselete, az érdekek érvényesítésének elősegítése és lobbitevékenység folytatása Észak-Amerikában” jogcímen.

Oroszországban azonban „külföldi ügynökként” kell regisztrálniuk magukat 2012 nyara óta azoknak a civileknek, akik külföldi adományokat is kapnak. Emellett minden kiadványukon fel kell tüntetniük: idegen érdekeket szolgálnak. (A regisztráció elmaradása esetén az állam az NGO tevékenységét felfüggesztheti, számláit befagyaszthatja, és akár félmillió rubel büntetést is kiróhat.) Egy ilyen rendelkezés alapján például a Fidesz pártalapítványának, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványnak is „külföldi ügynökként” kellene magát regisztrálnia, hiszen több milliós támogatást kapott rendszeresen a német Konrad Adenauer Stiftungtól és a Hanns Seidel Stiftungtól – ahogy az az Állami Számvevőszék vizsgálatából is kiderül.



Az Orbán által említett dokumentumokkal és egy esetleges jogszabály-módosítással kapcsolatban feltettük kérdéseinket a Lázár János vezette miniszterelnökségnek, az Igazságügyi Minisztériumnak, a kormányzati kommunikációt koordináló Miniszterelnöki Kabinetirodának és a Fidesz-frakciónak. Eddig egyikük sem válaszolt kérdéseinkre. Amint megteszik, reagálásukat azonnal közöljük.


Megkerestük a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezetet, ők tudnak-e bármit a dokumentumokról vagy az előkészített törvénymódosításról. Szabó Máté szakmai igazgató azt írta, nincs tudomásuk olyan civil szervezetekről, amelyek a „menekültáramokat szervezik” vagy a „népvándorlást gerjesztik”, ennélfogva a finanszírozásukról sem tudnak semmit, hiszen „nem tudjuk, kikre gondol. Mi olyan civil szervezetekkel állunk kapcsolatban, amelyek a menekültekkel szembeni állami jogsértések orvoslásán dolgoznak, vagy amelyek olyan segítséget nyújtanak a menedéket keresőknek, amelyeket az államnak lenne jogi és erkölcsi kötelessége nyújtani, de valamiért nem teszi. E jogvédő és segítő szervezetek tevékenysége kifejezetten érinti Magyarország legelemibb érdekeit (ha nem is kifejezetten nemzetbiztonsági érdekeit): azokat szolgálja, hiszen Magyarország elementáris érdeke, hogy a közhatalom egyetlen túlkapása vagy mulasztása se maradjon orvosolatlanul, illetve megtorlás nélkül, akárkit is érint. Ezeknek a jogvédő és segítő alapítványoknak és egyesületeknek a gazdálkodását törvény már ma is garantálja, például azzal, hogy előírja közhasznúsági beszámolóik elkészítését és közzétételét, amelyekből kiderül, hogy milyen forrásokból finanszírozzák magukat, úgyhogy már csak ezért sem valószínű, hogy a miniszterelnök rájuk gondolt. Nem értem pontosan, hogy milyen törvényt alkotna az Országgyűlés a miniszterelnök kijelentése szellemében, az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyébként - ettől függetlenül - bármilyen törvény elfogadását elképzelhetőnek tartom a parlamentről.”


Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke egy interjúban bejelentette: „A bizottsághoz és a titkosszolgálatokhoz fordultam, összegyűjtve a Soros-hálózattal együttműködő szervezetek nevét, kérve a tevékenységük teljes átvilágítását. Eddig 22 Soros-lerakat jött ki a napra avval, hogy nyíltan beálltak a spekuláns által működtetett kampánygépezetbe, a TASZ-tól az Eötvös Intézetig. ... amit ezek a szervezetek a migrációs kérdésben tesznek, az az európai és a magyar törvények nyílt megsértése, hiszen cinkelt kártyákkal, fekete pénzekkel nem lehet jogszerűen részt venni a politikában. Nem lehet migránsok millióit törvénysértésre buzdítani, mert az maga is nagyon durva törvénysértés. Soros György ez irányú ügyködése nagyon komoly kockázatot jelent a magyar emberekre, ezért az államnak minden erejével fel kell lépnie a jogtalanság ellen.”