Német filmsorozat készül a balatoni ügynökökről

-

Fonyódi kempingben, zalacsányi hotelben és budapesti lakótelepen forgatták több mint három hónapon át a német állami ZDF televízió megrendelésére azt a filmsorozatot, amely egy 1986-ban a Balatonnál játszódó kémtörténetként kerül a tévénézők elé a jövő évben.


A Zalacsányban a napokban befejezett, összesen 63 forgatási napon át készült Honigfrauen című sorozatról Daniel Mann, a film producere az MTI érdeklődésére elmondta: a háromszor 90 perces részekből álló történetet teljes egészében Magyarországon forgatták. Az 1986-ban játszódó fikciós történet szerint az NDK-ból induló huszonéves testvérpár, Catrin és Maja először nyaral a Balatonnál, ahol a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi ügynökei árgus szemekkel figyelik a keletnémet turisták és a nyugati vendégek kapcsolatait.

Daniel Mann - aki egyebek mellett Hajdu Szabolcs Bibliotheque Pascal című filmjénél is producerként dolgozott - úgy fogalmazott: nem volt nehéz Magyarországon megtalálni az 1980-as évekre emlékeztető helyszíneket. Németországban ugyanakkor már nem sikerült olyan lakótelepet találni, ami Erfurtot idézte volna, ezért az ott játszódó jeleneteket Békásmegyeren rögzítették.

A német Seven Dogs és a magyar Filmteam Kft. produkciójában készül a sorozat. A magyar gyártó a nemzetközi filmek kiszolgálása mellett saját produkcióban készít magyar filmeket, egyebek mellett Mészáros Márta bemutatás előtt álló új filmje, az Északi fény vagy az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar filmje, a Liza, a rókatündér köthető hozzájuk.

A német kémsorozat főgyártásvezetője, Iványi Petra az MTI-nek a zalacsányi díszletek között elmondta: a helyszínek kiválasztása valóban könnyen ment. A lakótelepi környezeten kívül hosszú időt töltöttek Fonyódon, ahol egy korabeli kempinget alakítottak ki a Balaton-parton, majd zárásként másfél hónapig a zalacsányi Batthyány Kastélyszálló által "alakított" Balaton Residence hotelben készült a produkció. Mindezen felül rövid ideig Keszthely, Tihany, Balatonföldvár és Kapolcs is szerepelt a forgatási helyszínek között trabantos-porschés lakodalmi menetnek vagy éppen autós üldözésnek helyet adva.

A mintegy 90 fős stábbal készült sorozat egy-egy 90 perces epizódjára 21 forgatási nap jutott, ami a nagy nemzetközi mozifilmekhez képest sokkal feszítettebb munkát követelt - említette Iványi Petra. A német mozi- és tévéfilmekből jól ismert főszereplők szinte mindvégig itt is laktak a három hónapos forgatás során.

A két fiatal főszereplőt Sonja Gerhardt és Cornelia Gröschel alakítja, mindketten tizenéves koruk óta filmeznek, az anyát megformáló Anja Kling pedig évtizedek óta az egyik legfoglalkoztatottabb német filmszínésznő. A magyar szállodaigazgatót, Tamást egy horvát származású színész, Stipe Erceg alakítja, aki 2011-ben Liam Neeson mellett szerepelt a Berlinben játszódó Ismeretlen férfi című produkcióban, filmográfiája szerint pedig többször is megformált már magyar karaktert, például a Tetthely krimisorozatban.

Iványi Petra hozzátette: a magyar színészek közül mások mellett Gryllus Dorka, Csőre Gábor és Kapácsy Miklós szerepel a német filmsorozatban. Mindezen felül több száz magyar statiszta is közreműködött az elkészítésben.

Az MTI tudósítójának ottjártakor a zalacsányi - a filmben Balaton-partiként szereplő - hotel bejáratánál az egyik kulcsjelenetet forgatták. A nyári éjszakában játszódó snitteket - amelyben fontos szerep jut egy ökölcsapásnak is - alig hatfokos hidegben rögzítették.

Az idősebbik lányt alakító Cornelia Gröschel az MTI kérdésére arról beszélt, hogy számos nyolcvanas évekbeli filmet nézett meg a szerepére felkészülve, de szülei elmondásából is jól ismeri azt a korszakot. Miután drezdai születésű, nagyon könnyű volt számára a kissé ma is érezhető keletnémet mentalitást megmutatnia a filmben.

Ben Verbong, a sorozat holland származású rendezője elárulta: a film címe finoman arra utal, hogy az egykori NDK-s lányok mennyire "tapadtak" a nyugatnémet vagy akár magyar férfiakra, annak reményében, hogy házasságot kötve otthagyhatják Kelet-Németországot. Mint azt felidézte, számára sem ismeretlen Magyarország, ugyanis már a rendszerváltás előtt és az azt követő években is járt itt - végül meg nem valósult - filmprojektek tervezése miatt, így elég jól össze tudja hasonlítani az egykori és mai magyar viszonyokat. Az pedig szintén személyes tapasztalata, hogy hollandiai házuk szomszédjában egy 1956-ban kimenekült magyar család lakott, amelynek tagjaival nagyon jó viszonyban voltak.

A késő éjszakába nyúló utolsó forgatási napokon a jelmeztervező Maria Schicker a mintegy 10 ezer darabos jelmeztárat megmutatva az MTI-nek azt mondta: különösen fontos volt, hogy a rendezővel, az operatőrrel és a díszlettervezővel együttműködve hitelesen és erőteljes képekben tudják megmutatni azt az időszakot. Érdekességként magyarázta, hogy a túlnyomó többségében eredeti ruhák anyaga és színe alapján jól érzékelhető most is az akkori két Németország közötti különbség. A fogasokra és a dobozokra mutatva mosolyogva azt is hozzáfűzte, hogy a korra jellemző Madonna-stílustól a barna szandál-drapp zokni párosításig minden karakteres öltözködési jegyet meg is mutatnak a filmben.