Nemcsak keletről támad az impozáns mérgező növény

Forrás: Szent István Egyetem

-

Nyár közepén tartalmazza a legtöbb mérgező anyagot a kaukázusi medvetalp. Tömegesen nem fordul elő, de a vízpartokon vigyázni kell vele.


A Kárpátalja felől terjedő kaukázusi medvetalp már a nyolcvanas években megjelent a Felső-Tisza vidékén. Nemrég a Tisza-parti Gergelyiugornyán irtották egyik faját, a Sosnowsky-medvetalpat.

A növény szórványosan előfordul Magyarország területén, de nem alkot akkora telepeket, mint Kárpátalján. A Gergelyiugornyától 40 kilométerre fekvő Csongor szántatlan területein korlátlanul tenyészik, mivel a gondozatlan földek tulajdonosait nem büntetik meg a települések és az ukrán állam sem. Így a gyomnövény nagyobb területeken terjed.


Gyökerestül kell kitépni

A kaukázusi medvetalp nem csak keletről érkezik. A 19. században dísznövényként hozták be Európába, és egyedei sok helyen elszaporodtak a szabadban. Veszprém megyében 2015-ben találtak egy kisebb telepet Zirc környékén és a Cuha völgyében, jól körülhatárolható területen, ezért bíznak abban, hogy ha egyedeit még növekedésük kezdeti szakaszában kivágják a földből, és évről évre megismétlik ezt, akkor visszaszorul.

A petrezselyem és a zeller kis mennyiségben tartalmaz furokumarint, ezért fordulhatott elő 2014 nyarán, hogy negyven napszámos szenvedett égési sérüléseket, miközben a petrezselymet gyomlálták a Szolnokhoz közeli Cibakházán.


Virágzó telep


Mélyre nyúló gyökerek


Irtani kell, mert egy terméshozam képes feltölteni a talajt több éven át csíraképes magokkal

– mondta el Höhn Mária, a Szent István Egyetem Növénytani Tanszékének docense. Gyökerei mélyre nyúlnak, ezért irtását évente meg kell ismételni.


Családi dísznövénynek kockázat

Patakok, vízfolyások mentén különösen jól érzi magát. Sűrű állományokat alkot a páradús környezetben. Termései széllel és vízzel is gyorsan terjednek, ebből több mint százezer szóródhat el egy növényegyedről.

Akár 5 méter magasra megnőhet, fehér virágzata impozáns, és sokan nem tudják, milyen veszélyes. Hasonlít a fél-egyméteres növésű közönséges medvetalpra, kellemetlen szaga és a kaporéhoz hasonló ernyős virágzata van.


Vannak kertészkedők, akik kedvelik


Piliscsabán láttam egy kertben, szépen körbekapálva. Szóltam volna a gazdának, ha otthon találom, hogy ne tegye

– mondta el Höhn Mária.


Érintésre a kaukázusi medvetalp megsérül, és a bőrre ragasztja áttetsző nedvét, amelyben fény hatására aktiválódik a furokumarin. Ez fototoxikus hatást fejt ki, azaz a bőr rendkívül érzékennyé válik az UV-sugárzásra, és égési sérülések alakulhatnak ki rajta.

A furokumarin a növény minden föld feletti részében magas koncentrátumban van jelen, amíg zöldellnek levelei. A nyár közepén a legmagasabb a koncentrátuma.

Ha nem tudjuk azonnal szappanos vízzel lemosni és eltakarni a fénytől a bőrfelületet, akkor enyhébb vagy súlyosabb gyulladást okoz. A felhólyagosodás olyan fájdalommal jár, mint egy égési sérülés.


A hámfosztott felület az érintkezés helyén jön létre, nem terjed, és gyógyulása több hétig tart

- mondta Lukács Andrea bőrgyógyász, allergológus. A Semmelweis Egyetem tanársegédje, receptre kapható gyulladáscsökkentő krémet javasol, amely gyorsítja a szabaddá vált bőrfelület hámosítását.

Béni Szabolcs gyógyszerész, a Farmakológiai Intézet igazgatója szerint az égési sérülések ellen használatos spray-vel vagy gyulladáscsökkentő – rovarcsípés utáni, bőrallergiát enyhítő – krémmel is lehet kezelni. Ha a szembe kerül a növény nedve, minél előbb fel kell keresni egy szemészt, mert komoly problémákat, akár vakságot okozhat.


kaukázusi medvetalp

Hólyagos sérülés egy érintéssel


Minden felelőtlen híresztelés ellenére nem okoz bőrrákot

- mondta a bőrgyógyász, aki nem lát kapcsolatot a kaukázusi medvetalp és a rákbetegség között.


Keveset tudnak a lakosok és az orvosok

Magyarországon előfordul, de nem alkot nagy telepeket. Ezért lehet, hogy a területileg leginkább érintett, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egészségügyi ellátást biztosító Jósa András Oktató Kórház bőrgyógyászatán nem kezeltek kaukázusi medvetalp okozta sérülést.

Lukács Andrea és kollégái sem találkoztak ezzel a problémával, szerinte azért, mert a betegek gyakran nem tudnak beszámolni arról, hogy pontosan milyen növényhez értek hozzá, másrészt a kaukázusi medvetalp nem terjedt el a főváros környékén.

A kaukázusi medvetalpról keveset tud a lakosság, és kórtana is fiatal. 1962-ben bukkant fel először az orvosi szakirodalomban.


kaukázusi medvetalp