Nem véletlenül nézik ki célországaikat a menekültek

Fotó: AFP / AXEL SCHMIDT

-

Magyarországon alig 10 euró egy egyedülálló menedékkérő maximális havi zsebpénze, Németországban 143. Óriásiak a különbségek az egyes országok között nemcsak a pénzbeli ellátásban, hanem a szállás- és a munkalehetőségekben is – de a menekültek alapvetően sehol sem vehetik el a helyiek munkáját. Ugyanakkor a gyakorlatban egyáltalán nem működik a dublini megállapodás, amely szerint a menekültért az az ország felel, amelyben elsőként lépett uniós területre. Így semmi akadálya a „menedékoptimalizálásnak” – a kifejezés az osztrák belügyminiszteré –, vagyis annak, hogy a menekültek a nekik leginkább tetsző országban próbáljanak meg új életet kezdeni.


Menekültellátás Európában 2015 – Pénzbeli támogatás


A pénzügyi ellátásokban Görögország a negatív csúcstartó, ott ugyanis a gyakorlatban nincs ilyen, de utána valószínűleg mindjárt


Magyarország következik a befogadóállomásokon élő egyedülállóknak biztosított havonta 2850 forinttal.

A legnagyvonalúbb országok közül például Dánia – hogy ne legyen annyira vonzó – már szeptembertől szigorításokat vezetett be a menekültellátásban, Németország és Finnország pedig most tervez ilyen intézkedéseket. Ezzel remélik fékezni a hozzájuk éppen a támogatások miatt is tóduló menekülthullámot.

2014-ben az összes európai uniós menedékkérelem 32 százalékát Németországban adták be. Utána sorban Svédország, Olaszország és Franciaország következett 13, illetve 10-10 százalékkal. Ezután Magyarország, az Egyesült Királyság és Ausztria fogadta a legtöbb kérelmet.


Menekültellátás Európában

Németország:

  • Szállás: Az első 3 hónapban kötelezően valamelyik tartományi befogadóközpontban, utána közösségi szálláson vagy lakásokban.
  • Támogatás: Összesen 143 euró havonta a személyes szükségletekre egy felnőttnek, ha befogadóközpontban van a szállás – mivel itt biztosított az élelem, a ruházat és a tisztálkodási szerek –, és 216 euró + szállás- és rezsiköltség, ha azon kívül. Együtt élő partnereknek és gyermekeknek a pénzbeli ellátás arányosan kevesebb.
  • Munka: 3 hónap után konkrét állásajánlattal lehetséges, de egy éven át csak akkor, ha a posztra nem jelentkezik német állampolgár.

Svédország:

  • Szállás: lakásokban – egyedülállóknak a szobát, családoknak a lakást lehetőleg meg kell osztaniuk másokkal – vagy befogadóközpontokban. Ha a menedékkérőnek van pénze, a szállásért hozzájárulás kérhető.
  • Támogatás: Befogadóközpontokban ingyenes étkezés jár havi 76,50 euró zsebpénzzel, lakásokban 226 euró havonta, amelynek fedeznie kell az étkezést. Mindkét esetben a támogatásból kell fizetni az orvosi és fogorvosi ellátást, a ruházkodást és a tisztálkodószereket.
  • Munka: lehetséges, de a gyakorlatban csak szakképzettséget nem igénylő állásokban.

Dánia:

  • Szállás: Elsősorban befogadóközpontokban.
  • Támogatás: A gyermektelenek a szeptemberi szigorítás után is kb. havi 260 euró támogatást kapnak, amíg befogadóközpontban élnek, ennek fedeznie kell az ellátást is. Később 200 euró plusz jár azoknak, akik eléggé megtanulnak dánul ahhoz, hogy részt vegyenek az oktatásban, vagy munkát vállaljanak.
  • Munka: 6 hónap után, a bevándorlási hivatallal kötött szerződés birtokában lehetséges, az önálló vállalkozás tiltott.

Egyesült Királyság:

  • Szállás: befogadóközpontokban, helyhiány esetén magánszállásokon.
  • Támogatás: Havonta 188,8 euró egy felnőttnek, 374 euró egy párnak, 190,4 euró egyedülálló szülőnek. Várandósoknak és kisgyermekes nőknek plusz kb. 7 euró hetente, és igényelhető szüléshez kapcsolódó egyszeri, legfeljebb kb. 415 euró segély. A támogatásnak fedeznie kell az étkezést.
  • Munka: csak néhány speciális hiányszakmában engedélyezett, a vállalkozás is tiltott.

Franciaország:

  • Szállás: befogadóközpontokban, kivéve azok, akik a Dublini szabályok alá tartoznak. Ha a befogadóközpontok megtelnek, a gyakorlatban éjjeli menedékhelyek vagy az utca marad.
  • Támogatás: A befogadóközpontokban havi 91 euró. A helyhiány miatt várólistára került, nem befogadóközpontokban elszállásolt felnőttek 11,45 euró napi, illetve 340,50 euró havi támogatást kapnak.
  • Munka: Konkrét állásajánlat birtokában megszerezhető ideiglenes munkavállalási engedéllyel, amely legfeljebb 3 hónapra szól.

Ausztria:

  • Szállás: befogadóközpontokban vagy önálló lakásban.
  • Támogatás: Havi 40 euró zsebpénz a befogadóközpontokban, plusz havi 150-180 euró élelemre, az összeg tartományonként változik. Az önálló lakásban élők havi támogatása 320 euró. A menedékkérők ezenkívül évente 150 eurót kapnak ruházkodásra, az iskolások pedig a felszerelések beszerzéséhez 200 eurót.
  • Munka: 3 hónappal a menedékkérelem beadása után csak alkalmi munkát vállalhatnak, illetve olyat, amelyet bizonyíthatóan nem tud betölteni osztrák vagy európai uniós állampolgár.

Olaszország:

  • Szállás: Befogadóközpontokban.
  • Támogatás: A befogadóközpontokban 1,50-2,50 euró napi (kb. 75 euró havi) zsebpénz. Ha ezekben nincs hely, akkor az első 30 napra napi 27,89 euró.
  • Munka: Hat hónap után lehetséges.

Magyarország:

  • Szállás: befogadóállomások, kizárólag itt van mód napi háromszori étkezésre.
  • Támogatás: Gyerekek, egyedülálló szülők, hatvan év felettiek számára havonta az öregségi nyugdíjminimum (28 500 Ft) 25%-a, azaz 7125 Ft (25 euró). Egyébként a 10%-a, vagyis 2850 Ft (9,3 euró).
  • Munka: 9 hónapig csak a befogadóállomáson vállalható legfeljebb havonta 80 óra, de Debrecenben például összesen csak 25 hely van.

Görögország:

  • Szállás: Befogadóközpontokban, de maximum egy évig. 2014 közepén összesen 16 ilyen intézmény volt mindössze 1160 férőhellyel. Ha valakinek szállásra van szüksége, várnia kell: ez átlagban 6 hónap, gyermekkel érkezőknek is 24 nap. Ráadásul míg a családok lakhatási kérelmét gyakorlatilag 100 százalékban pozitívan bírálják el, az egyedülállókét csak 37 százalékban.
  • Támogatás: pénzügyi támogatás a gyakorlatban nincs.
  • Munka: Menedékkérelem beadása után lehetséges, a görög vagy európai uniós állampolgárok elsőbbséget élveznek.


Magyarország itt is a sor végén

Az ellátás különbségein túl nem egyformák a menekültek esélyei arra sem, hogy bármilyen védelmet kapnak. 2014-ben az összes döntéshez képest legmagasabb arányban Bulgária bírálta el kedvezően a menedékkérelmeket (94%), majd Svédországban (77%), Dániában (68%), Hollandiában (67%) és Norvégiában (64%) született a legtöbb pozitív döntés.

Németországban az arány 42 százalék, az uniós átlag 44 százalék, míg


a legalacsonyabb a mutató Magyarországon, ahol mindössze a kérelmek 9,5 százalékát bírálják el kedvezően.

Érdemes próbálkozni, a visszaküldés nem működik

Bár minden ország „dublinozik”, vagyis fenyegetőzik azzal, hogy visszaküldi a menedékkérőket oda, ahol először az EU területére léptek, illetve ahol először beadták a menedékkérelmet, ez valójában az elmúlt években sem működött, és nemcsak azért, mert a menedékkérőket okmányok és ujjlenyomat híján gyakran lehetetlen azonosítani.

Tavaly és idén is Görögországba érkezett a legtöbb menekült, de ide meg sem próbáltak embereket visszaküldeni más országok. Ennek oka, hogy 2011-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egy konkrét ügyben úgy döntött: annyira rosszak a feltételek, hogy a görögökhöz nem lehet menekültet visszaküldeni.

2014-ben Németország összesen 2887, Svájc 2638, Svédország 2059, Norvégia 1400, Ausztria pedig 1076 menedékkérőt küldött vissza valamelyik uniós tagországba.

A legtöbb, 3386 menedékkérő Olaszországba került vissza, de ez az összes, mintegy 170 ezer ideérkezettnek csupán a 2 százaléka, noha minden második már az első kérelmet sem itt adja be.


Magyarországra pedig összesen 670 menekültet küldtek vissza,

miközben a 42 700 menedékkérő közül csak alig több mint 5000 várta meg, hogy kérelmét első fokon elbírálják, és ennek is csak a negyede maradt a végső döntésig.