Nem tudják a hívők, segítsenek vagy féljenek a menekültektől

Forrás: jobbadni.hu

-

Hogyan reagáltak a magyarországi egyházak a menekültválságra? Másként viszonyul egy hívő keresztény a közel-keleti menedékkérők beáramlásához, mint egy vallásos zsidó? És milyen eszközökkel lehet eloszlatni a félelmet az emberekben? A nagy egyházak képviselőit kérdeztük a menekültügyről.


Kevéssé ismert tény, hogy Magyarország volt az első, nem muszlim többségű állam, amely teljes jogúnak ismerte el az iszlám vallásközösséget 1916-ban. A csaknem száz évvel ezelőtt mutatott gyorsaságunkhoz képest a mostani menekültválságot mind a magyar állam, mind a történelmi egyházak ellentmondásosan kezelték vagy kezelik. Pedig a híveknek nagy szüksége lenne az egyházi szervezetek iránymutatására, mert a kormány részéről tapasztalható hárítás és elutasítás ugyanúgy értetlenséget szül az emberekben, mint a vezető európai politikusok tanácstalansága.


A Katolikus Karitász tagjai segélycsomagokat válogatnak


Katolikus embercsempészek


Azt a gyereket, kérem, mi nem vagyunk jogosultak bevinni egy lakásba, és azt mondani, hogy legyenek itt, mert akkor embercsempészek vagyunk.

Erdő Péter szerencsétlen mondata után sokan nyilatkoztak elítélően a katolikus egyház menekültkérdésben foglalt álláspontjáról, vagy éppen az egységes fellépés hiányáról. A bíboros elhíresült beszéde – vagy éppen a szeged-csanádi megyéspüspök inváziót emlegető nyilatkozata – után az egyház több helyen magyarázkodni kényszerült. Hangsúlyozták: ők is foglalkoznak a menekültekkel, és eleget tesznek a segítségnyújtás keresztényi kötelezettségének.


Erdő Péter


“Eddig is jelen voltunk először a pályaudvarokon, majd a határokon, külön figyelmet fordítva a legelesettebbekre, köztük a kiskorú menekültekre, családokra, betegekre, idősekre” – válaszolta a fellépésüket firtató kérdéseinkre az egyház sajtószolgálata.

Szervezeti szinten elsősorban a Katolikus Karitász feladata a menekültekkel foglalkozni. 2013-ban kötött megállapodást a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, azóta rendszeresen visz élelmiszercsomagokat, gyógyszereket, ruhákat a magyarországi menekülttáborokba, befogadóállomásokra. Szeptemberben egy héten át 24 órás támogatást nyújtott Röszkén: orvosi és szociális ellátást biztosított az érkező menedékkérőknek.


A Karitász önkéntesei


Eközben Pannonhalmán is segítettek a menekülteknek. Az Index számolt be arról, hogy a Győrhöz közeli bencés apátság szeptember elején két szír családnak adott szállást, mivel Várszegi Asztrik főapát szerint mindenkit be kell fogadniuk, aki tőlük kér menedéket. Vélekedése egybecseng Ferenc pápa nyilatkozataival, aki többször is toleranciára és megértésre szólította fel a híveket, hangsúlyozva, hogy ő is migránsnak számít, mert a családja Olaszországból költözött Argentínába.

Az egyházfő szerint a plébániákhoz tartozó közösségek feladata is lett volna, hogy szállást keressenek az átmenetileg az országukban tartózkodó menekültek számára. Hasonló megszólalásaival a pápa képviselte a legliberálisabbnak nevezhető katolikus álláspontot a menekültválság eseménydús heteiben.


Biden, Joe; Boehner, John; FERENC pápa

Ferenc pápa az Egyesült Államokban


„Csak a kommunikációs zűrzavart érezni”

A magyarországi nagy egyházak közül a reformátusok szervezték meg először saját komplex menekültügyi programjukat. A Menekültmisszió 2006 óta működik, a menekültstátuszt kapott emberek társadalmi beilleszkedését segítik, otthonteremtéssel, munkaerő-közvetítéssel foglalkoznak, és a menekültek gyerekeinek beiskolázásában is segítenek. Mentálhigiénés tanácsadást is tartanak, de nem feltétlenül vallási alapon. A programok résztvevői számára elérhetők a befogadó gyülekezetek istentiszteletei, melyeket muszlim és keresztény vallású menekültek egyaránt látogatnak.

Kanizsai-Nagy Dóra, a misszió vezetője fontosnak tartja, hogy ahogy az istentiszteletekre, úgy az általuk fenntartott közösségi házakba is „bárki beeshet”. Tavaly 160 embert láttak el, de a menekültekkel való munka nem rövidtávú, 1-2 évig is dolgoznak egyetlen emberrel.


református

A Magyar Református Szeretetszolgálat is foglalkozott a menekültekkel


Ez a modell vált fenntarthatatlanná idén nyáron, ugyanakkor sokan mentek tolmácsolni a pályaudvarokra és Röszkére azok közül a menekültek közül, akik a Misszió segítségével tanultak meg magyarul. A krízis során éjszakai szállást nyújtottak kisgyermekes családoknak a Skót Misszió templomában, a Református Szeretetszolgálat pedig a debreceni menekülttáborban nyújtott orvosi ellátást és szervezett gyerekfoglalkozásokat.

A Menekültmisszió vezetője szerint a református gyülekezetek tagjai közül sokan értetlenkedve vagy aggodalommal figyelik a mostani menekültáradatot, viszont látják a Misszió munkáját, amitől közelebb érzik magukhoz a menekültkérdést. Ám a programban korábban részt vett menekültek közül többen nem tudták mire vélni a kormány reakcióját, intézkedéseit. „Az évek óta itt élő fiatalok fájlalják, mi történt.


Nem értik, az országuk miért bánik így a menekültekkel.

Csak a kommunikációs zűrzavart érezni, ami mindenkiben feszültséget kelt” – fogalmaz Kanizsai-Nagy Dóra. Szerinte mind a menekültekkel kapcsolatba kerülő magyarok, mind az egymást nem ismerő menekültek között legfeljebb tartózkodás érezhető – ha nem is ismerkednek, azért tapintatosan békén hagyják egymást. „Ha mindenki a maga szintjén szolidáris a másikkal, vissza lehet fogni a gyűlölet hullámait” – vallja Kanizsai-Nagy.


református

Ruhaosztás Röszkén


Ugyanaz az ember fél és segítene is

A zsidóság esetében különös jelentősége van a menekülthelyzetre adott válaszoknak, hiszen az izraeli-palesztin konfliktus és a közel-keleti arab-iszlám országok Izrael-ellenessége miatt az európai zsidók is okkal tarthatnak az iszlám szélsőségesektől. Közvetlenül a Charlie Hebdo-merénylet után az elkövetők még öt emberrel végeztek egy kóser árukat tartó boltban – ezek a gyilkosságok és a hasonló atrocitások a magyarországi zsidók menekültekkel szembeni ellenérzéseit is táplálják.

Köves Slomó rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség elnöke szerint az általa ismert vallási közösségekben egyszerre érezhető, hogy távolságtartó és segítségnyújtó magatartás a közel-keleti menekültekkel kapcsolatban. „Ugyanabban az emberben ott lehet mindkét érzés” – magyarázza a rabbi a zsidók ellentmondásos viszonyulását a menedékkérőkhöz.


köves slomó

Köves Slomó segélycsomagot oszt


Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is többször tartott élelmiszerosztást, gyógyszereket, kötszert is vittek a menekülteknek, más zsidó közösségek vagy civilek adománygyűjtéssel is próbáltak segíteni. Szántó T. Gábor író, a Szombat folyóirat főszerkesztője szerint mind a zsidó hagyomány, mind az európai zsidóság múltbéli tapasztalatai arra intik az embereket, hogy segítsék a menekülteket. Úgy látja azonban, hogy a radikális iszlámmal kapcsolatos hírek Magyarországon is aggasztják a zsidókat, ahogy a szélesebb társadalmat is.

Szántó szerint az EMIH és a Mazsihisz nagyjából hasonló véleményen van a menekültügyről, de egységes álláspontjuk nincs a kérdésről. Pedig szükség lenne a tiszta beszédre, európai szinten pedig az arányos közteherviselésre. Ő is úgy véli, a Magyarországra érkezett menekülteket minden erőnkkel segítenünk kellett, illetve kellett volna, másrészt a konfliktusok arra is rávilágítottak, hogy Európának új, közös bevándorláspolitikára van szüksége. A menekültkérdés további kezelése során mérlegelni kell, milyen tempóban és hány bevándorlót lehet integrálni Európában.


Keleti Pályaudvar, menekültek

Menekültek a Keleti pályaudvaron


„Be kell látni, hogy azokban az országokban, amelyeknek nincs gyarmati múltjuk, illetve tapasztalatuk a például vendégmunkásként letelepedő arab-iszlám kisebbséggel kapcsolatban, nehezebb a bevándorlók beilleszkedése” – véli Szántó, aki az egységes európai határvédelem bevezetését, és a közel-keleti válságrégiók nyugati támogatását látja megoldásnak a kiszámíthatatlan mértékű és hatású bevándorlással szemben.