Nem tetszik a vakoknak a "nekik" készülő félmilliárdos program

Fotó: Vs.hu / Kozma Zsuzsi

-

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége igencsak furcsállja, hogy egy ilyen informatikai projektről nem is tud. Nem beszélve arról, hogy olyasmire szórhat el az állam 558 millió forintot, amire nincs is szükség, mert léteznek rá ingyenes megoldások.


Nélkülünk félmilliárdból sem sikerülhet! – ezzel a címmel adta közleményét a vakok érdekképviselete, amely megdöbbenve értesült arról, hogy „több százmillió forint közpénzből olyan, a fogyatékos embereket célzó informatikai projekt valósult meg, amelyet az érintettek szervezeteivel nem egyeztettek, és mely szakmailag aggályos”.

A szeptember 27-én bemutatott, 558 millió forint közpénzből megvalósuló, Esélyegyenlítő elnevezésű informatikai projektről van szó, amely egy olyan weboldal létrehozását ígéri, amely látássérülteknek teszi lehetővé az internet használatát. Csakhogy a vakok és gyengénlátók régóta tudnak internetezni Magyarországon, ehhez 10 éve már ingyenes képernyőolvasók és nagyítószoftverek is rendelkezésükre állnak.

A vakok szövetsége most közölte, elhatárolódik az olyan szegregáló megoldásoktól, mint az Esélyegyenlítő honlap, és kiáll amellett, hogy a honlapok az egyenlő hozzáférhetőséget biztosító ISO 40500-as szabvány szerint készüljenek. Így elvárja minden állami és egyéb szervtől a „semmit rólunk nélkülünk” elv következetes érvényesítését, vagyis azt, hogy látássérült embereket érintő döntések ne szülessenek az ő véleményük kikérése nélkül.


Az EU Csalás Elleni Hivatalához kerülhet az ügy

Az Esélyegyenlítő honlap miatt már az arról tartott sajtótájékoztató napján az EU Csalás Elleni Hivatalához (OLAF) fordult egy gyakorlott számítógép-felhasználó, korábban bloggazdaként is dolgozó budapesti vak férfi – adta hírül az Átlátszó. Takács Péter a lapnak úgy fogalmazott:


Feltalálták a meleg vizet 558 millióért. Igaz, kicsit langyosabb, mint az eredeti.

Takács Péter elérte a Esélyegyenlítőt megvalósító cég, a Chemium fejlesztőjét, és egy vakok által használt levelezőcsoportban közzé is tette beszélgetésük lényegét, amelyből az Átlátszó is idézett:

„Újra kérdezem: megkérdeztek vak embereket arról, hogyan használják az internetet? Csend. Nagy keservesen kierőszakolható belőle, hogy nem. Ön tud bármit, akár a legeslegelemibb szinten arról, a vak emberek hogyan használják a számítógépet? Nem. Nem tud erről semmit. Ne felejtsük el, mert fontos: én egy fejlesztővel beszéltem, nem titkárnővel. (…) Mondjon egyetlenegy olyan weboldalt, amit eddig nem lehetett használni, de az önök szoftverével mostantól lehet. Nem tud ilyet mondani. (…) Meséljen arról, az önök konverziós szoftvere hogyan fogja kezelhetővé tenni az űrlapokat? Nem tudja. Tétova gondolkodás…. hát… ha azt kérdezi, visszaolvassa-e a szoftver, amit az ember begépel, akkor azt tudom mondani, hogy igen. És honnan tudja a vak ember, hogy egyáltalán van űrlap, hogy az az űrlap hol van, pontosan mit kell írni az egyes kitöltendő szövegmezőkbe? Nem tud válaszolni.”