Nem sikerült módosítani az alaptörvényt

Fotó: MTI / Kovács Tamás

-

Elbukott az Orbán Viktor által benyújtott, hetedik alkotmánymódosítási javaslat. Az ellenzéki pártok – köztük a Jobbik – nem biztosították a szükséges, kétharmados többséget a változtatáshoz.


A parlament 131 igen, 3 nem szavazattal nem fogadta el az Orbán Viktor által benyújtott alaptörvény-módosítást. A voksolás közben a Jobbik-frakció egy molinót feszített ki:


Az a hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged”

felirattal.

A nem szavazatokat Fodor Gábor, Kész Zoltán és Kónya Péter adta le, az ellenzék többi képviselője nem nyomott gombot a szavazáskor.

Az alaptörvény hetedik módosítását személyesen Orbán Viktor miniszterelnök nyújtotta be az érvénytelen kvótareferendumot követően. A módosítás politikai súlyát jelzi, hogy a kormányfő utoljára 2010-ben nyújtott be önállóan jogszabálytervezetet, akkor az a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapdokumentuma volt.



A kormányzati kommunikáció szerint az érvénytelen népszavazás „új egységet” hozott létre Magyarországon. Ugyan a voksolásnak nincs közjogi kényszerítő ereje, azonban a 3,3 millió szavazatnak politikai következménye van, ez pedig az alkotmánymódosításban ölt testet – így a hivatalos indoklás. Ezt az érvelést a baloldali ellenzék azonnal elutasította: a Demokratikus Koalíció frakció nélküli képviselői jelezték, hogy bojkottálják a parlamenti munkát, így nem vesznek részt a módosításról szóló szavazáson sem. A szocialisták szintén elutasították az érvénytelen népszavazásra való hivatkozást, ők nem szavazatot ígértek – végül azonban, bár jelen voltak, nem nyomtak gombot, ahogy azt korábban az LMP ígérte és tette.



Feltételeik voltak

A Jobbik volt az egyetlen ellenzéki párt, amely jelezte: támogatják az alkotmánymódosítást, de csak akkor szavazzák azt meg, ha Orbán Viktor személyesen egyeztet erről Vona Gáborral. A megbeszélést követően a Jobbik elnöke bejelentette: csak abban az esetben biztosítják a szükséges kétharmados többséget, ha a kormány visszavonja a letelepedési kötvény forgalmazását. Egyes számítások szerint a kötvényforgalmazó, offshore hátterű vállalkozások 2013 óta közel 100 milliárd forint haszonra tettek szert.



A kabinet több képviselője – korábban is – jelezte, hogy Magyarország szuverén államadósságának felminősítése miatt felülvizsgálják az adósságfinanszírozás rendszerét, így a letelepedési kötvények kivezetésének lehetőségét is. Így a jobbikos kérés-zsarolás nem tűnt teljesíthetetlennek. Azonban a kormányoldal mind a mai napig nem nyújtott be olyan törvénymódosítást, amely a kötvények forgalmazásának felfüggesztését vagy megszüntetését rendelné el. A napokban Irakban nyílt új iroda, amely a kötvényeket kínálja.

A Jobbik már a kvótareferendumot kezdeményező bejelentéskor közölte: nem támogatja a népszavazást annak kétséges végkimenetele miatt, azonban az alaptörvényt módosítanák a kötelező betelepítési kvóták ellehetetlenítése érdekében. Akkor a fideszes többség nem támogatta a módosítást, amiért a Jobbik hazaárulónak titulálta a kormánypárti politikusokat. Az alaptörvény módosításának benyújtását követően a kormányoldal egyebek mellett ezt olvasta Vona Gábor fejére, elvárva a támogatást, amelyet végül megtagadott az ellenzéki erő.


Dúró Dóra; Gyöngyösi Márton; Orbán Viktor; Vona Gábor, szavazás az alaptörvény hetedik módosításáról

Vona Gábor