Nem pénzeszsákokkal jön a kínai, mégis Messiásként várjuk

Fotó: MTI / Földi Imre

-

A magyar diplomácia olyan megállapodásokra törekszik a kínai külügyminiszter szombati látogatásán, amelyek regionális szerepünket erősítik. Bár az ország méreteiből és gazdasági erejéből kiindulva bárki azt gondolhatná, hogy már így is rengeteg kínai pénz fordul meg Magyarországon, a számok nagyon mást mutatnak. A szakértők most sem arra számítanak, hogy 15 év kihagyás után a pekingi diplomácia vezetője egy rakás pénzzel érkezik, mégis profitálhatunk a kitüntető figyelemből.


Az a szerencsénk, hogy saját érdekeink remekül illeszkednek Kína legfőbb törekvéseibe. Ennek alapján több területen is előrelépést várnak Vang Ji külügyminiszter látogatásától.

  • Nincs pénzünk, de szeretnénk infrastruktúrát – a Belgrád-Budapest vasútvonal megépítésével Kína is jól jár.
  • Kicsi a piacunk, de éppen Európa közepén fekszünk – a tervezett közép-európai logisztikai és innovációs zónával 100-150 millió lakosú piachoz fér hozzá Kína
  • Még középhatalomnak sem számítunk, mint például Lengyelország, de a kormányzati politika a gazdasági érdekekért kész felülírni a szövetségi politikát is – Kínának éppen ilyen partnerre van szüksége a hagyományos erővonalak átvágása érdekében.
Vélhetően ezek a szempontok is közrejátszanak abban, hogy Vang Ji európai látogatásának keretében Nagy-Britannián és Oroszországon, vagyis a globális politika két meghatározó szereplőjén kívül Budapestet is felkeresi. A minisztert fogadja Orbán Viktor kormányfő is, ami a diplomácia nyelvén ugyancsak fontos üzenet.


Hitelt adnak, hogy saját bizniszüket építsék

A VS.hu forrásai nyitva hagyták azt a kérdést, hogy bejelenthetik-e olyan újabb kínai stratégiai partner érkezését, mint amilyen a BorsodChembe befektető Wanhua vagy a mobiltelefongyártásban jeleskedő Huawei. Kína ugyanis nem elsősorban abban gondolkozik, hogy működő vállalkozásokat és így munkahelyeket hozzon Magyarországra. A legutóbbi nagy, másfél milliárd dolláros befektetés a Wanhuáé volt, de az is már négy évvel ezelőtt történt. A China Cham elnöke, Pető Ernő ugyanakkor azt is hozzátette, hogy kisebb tőkével a kínaiak folyamatosan vásárolnak fel magyar cégeket. Amióta autóalkatrész-gyártó nagyhatalom lettünk, azóta abban az ágazatban, legutóbb éppen a kanadaiaktól.



Amiben egyhangú a Kína-szakértők vélekedése, az az, hogy a tervezett közös infrastrukturális beruházásokban lesz előrelépés a külügyminiszteri vizit alkalmából.


Eddig elsősorban két vasútépítési projekt volt napirenden: a budapesti vasúti körgyűrű, a V0-s megvalósítása, valamint a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal modernizálása. Bár állítják, hogy a V0-st sem felejtették el, most a balkáni vasútvonal az erősebb törekvés.

Ez ugyanis illeszkedik Kína legújabb gazdaságfejlesztési programjába, az úgynevezett új Selyemút kiépítésébe. Noha a program sem nyomvonalában, sem tartalmában nem fedi az eredeti fogalmat, ám mindenkiben felidézi azokat az időket, amikor Kína volt a világkereskedelem centruma. Peking most is erre a szerepre törekszik, és részint Közép-Ázsián keresztül, részint pedig Ázsia déli része felől próbálja bevenni az útba eső országokat, majd végső célként az afrikai és európai piacot.

Márpedig ez utóbbinak az egyik lehetséges nyomvonala a kínaiak által már részben felvásárolt pireuszi kikötő, ahonnan éppen a balkáni, és azon belül is a Belgrádon keresztül Budapestet is érintő vasúti nyomvonal az, amelyen keresztül a kontinens belseje megközelíthető.

Van azonban konkurens, méghozzá Ausztria, mert a belgrádi vasútvonal Bécsen és Linzen keresztül is folytatódhat Nyugat-Európába. A szombati tárgyalások tétje az, hogy sikerül-e megoldást találni azokra a problémákra, amelyek eddig akadályozták a végső megállapodást.

A kínai és közép-európai kormányfők decemberi belgrádi találkozóján Szerbia és Macedónia részvételével már megegyeztek, hogy óránként 160 kilométerrel száguldó vonatok számára is alkalmassá teszik a vasútvonalat. A VS.hu úgy tudja, hogy már csak a finanszírozásban kell megállapodni, ami elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank és a kínai társintézmény együttműködésén múlik.

Kína számára azért is fontos egy ilyen beruházás, mert az a későbbiekben referencia lehet további európai infrastrukturális projektek megpályázásakor. Ezért merült fel az is, hogy Kína részt venne annak a csővezetéknek a kiépítésében, amely Törökország felől hozná ide az orosz gázt. Ez az, ami a Déli Áramlat helyébe lépne, de egyelőre nem tudni, hogy kinek a pénzéből lehetne megépíteni.


-


A régió már megüti a kínai ingerküszöböt

Hiába érezzük úgy, hogy elönt minket a kínai bugyi és póló, attól még – legalábbis a legális forgalmat tükröző statisztikák szerint – nem meghatározó a kínai kereskedők jelenléte Magyarországon. Hasonló nagyságrendben ugyanis számtalan ország hoz be árut, így például a lengyelek vagy a szlovákok is.



Kína a magyar export szempontjából sem a legfőbb felvevőpiacunk, noha természetesen előnyös lenne, ha növelni tudnánk a kivitelt. Hasonló értékben megy magyar áru Belgiumba vagy Törökországba is, mint Kínába, miközben legnagyobb partnerünkhöz, vagyis Németországhoz képest eltörpül az áruforgalom. Oda csaknem hússzor annyi magyar terméket viszünk, mint a Föld lakóinak ötödét magába foglaló ázsiai országba.


Ha azonban Európa félmilliárdos piacát nézzük, az már egészen összemérhetővé válik az 1,3 milliárd lakosú Kínáéval. Ezért van jelentősége annak a tervezett közép-európai logisztikai és innovációs zónának, amelynek a központját ugyancsak Magyarországra helyeznék a kínaiak, és amely kapu lenne a kontinens felé. Ehhez már csak a végső kínai pecsétre van szükség.

Bár a világon alig van olyan ország, amely ne versengene a kínaiak kegyeiért, és így természetesen a csehek, a lengyelek is sorban állnak, velük szemben azonban vannak előnyeink. Mint az MTA kutatója, Szunomár Ágnes a VS.hu-nak kifejtette, Magyarország az elsők között építette újjá a kapcsolatokat, amikor a kétezres évek elején Medgyessy Péter miniszterelnökként Kínába látogatott.

Ezt erősíti most a keleti nyitás, miközben sorra gyűjtjük a jó pontokat Pekingnél. A csehekkel ellentétben Magyarország például nem piszkálja az emberi jogi kérdéseket, illetve egy-egy diplomáciai esemény alkalmával a rendvédelem pragmatikus módon „eltakarítja” azokat, akik esetleg Tibet függetlenségéért tüntetnének.


Ez pedig a kínaiaknak nagyon jól esik

– állapította meg Szunomár Ágnes.


kínaipénz

-


Pénzügyi központ lehetnénk, mint London vagy Frankfurt?

A VS.hu információi szerint a magyar törekvések között szerepel egy regionális pénzügyi központi funkció elnyerése is. A Bank of China, amely a világ kilencedik legnagyobb pénzintézete, már idetette térségi központját. Magyarországi lerakata szépen növekszik, és szépen fial gazdáinak is. Tavaly például 512 millió forint profitot termelt, amelyből 461 milliót ki is vettek a tulajdonosok. De profitáltak ennél már többet is, 2011-12-ben például együttesen több mint kétmilliárd forintot.


Kína évek óta feszegeti azt a pénzügyi világrendet, amely még a második világháború után alakult ki, és amelyben a dollár a meghatározó fizetőeszköz. Peking szerint a jüan többre érdemes. Ennek a gazdaságpolitikának a részeként a kínai jegybank már több országgal kötött olyan megállapodást, amely alapján a kétoldalú kereskedelemben közvetlenül kínai devizában számolnak el egymással. A Magyar Nemzeti Bank 2013-ban írt alá egy 10 milliárd jüanos devizacsere-megállapodást. Most felmerült a lehetősége annak, hogy az egész régió számára Budapesten lenne a jüanban történő kínai kereskedelem elszámolási központja.

A VS.hu érdeklődésére a külügyminisztérium a látogatással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy


amikor a kínaiak európai gazdasági terjeszkedésben gondolkodnak, egyre inkább Magyarországot tekintik regionális központnak.

Magyarországnak pedig a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelmi közvetítés az egyik legfontosabb szempontja – idézte a szaktárca Szijjártó Péter minisztert.