"Nem mondom, hogy kapsz még egy esélyt, mert az hülyeség"

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

Évről évre egyre több állami gondozott gyermek kerül nevelőszülőkhöz intézet vagy gyerekotthon helyett. Az irány jó, de a rendszer még mindig nem tökéletes, és még mindig kódolva vannak benne drámai sorsok. A kőszegi SOS-faluban készült riportsorozatunk második része.


„A csoportunkban húszan voltunk, kicsik, nagyok, fiúk, lányok vegyesen, és volt egy nevelő, aki szidott minket” – meséli Brigitta a 16 évvel ezelőtt Sopronban történteket. Hatévesen vitték egy ottani intézetbe, ahol aztán három évig élt öt testvérével. Utána kerültek át a kőszegi SOS Gyermekfaluba .

„Iszonyú jó volt. Sopronban még kimenni sem lehetett, itt viszont úgy élhettünk, mint egy normális család, anyukával.”

Mármint nevelőanyával, akit Brigi az anyukájának tart. Hogy őt tekinti annak, azt a vér szerinti szülei és testvérei is tudják. Utóbbiak közül már csak Brigi él a faluban, a többiek nem érezték ilyen jól magukat.

„A testvéreimmel tartom a kapcsolatot. Már azokkal, akikről tudok”. A szüleivel nem nagyon: 12 év alatt két-háromszor találkozott velük, már Kőszegen. Brigi úgy emlékszik, volt egy időszak Sopronban, mikor egyáltalán nem kommunikálhattak.


Kicsik voltunk, és a látogatások után nagyon sokat sírtunk utánuk, nem lehetett bírni velünk. Az intézetben úgy gondolták, jót tesz nekünk, ha nem jönnek. Akkor nem lesznek hisztik, könnyebben el tudjuk fogadni a dolgot. Szerintem ez lehetett az ok, de konkrétan nem mondták meg, hogy miért.

Brigi


Brigi azt mondta, neki így tényleg könnyebb volt, hogy nem voltak ott a szülei.

1999-ben, mikor ő és testvérei bekerültek a rendszerbe, az országban az állami gondozott gyerekek csaknem 60 százaléka intézetben illetve gyermekotthonban élt. 2004-re sikerült elérni, hogy minden második gyerek nevelőszülőnél legyen. Akkortól folyamatosan javult a helyzet.



Egy 2014. január elsejétől érvényes törvényi változás szerint főszabályként a cél, hogy minden, az ellátásba bekerülő 12 év alatti gyerek gyerekotthon helyett nevelőszülőhöz kerüljön. Kivételek természetesen lehetnek. Az otthonban lakókat folyamatosan „helyezik majd ki”: tavaly novemberben a kormányszóvivő azt mondta, 2014 év végéig a 3 évnél fiatalabbak, idén a 3 és 6 év közöttiek, 16-tól pedig a 12-16 év közötti gyerekek hagyhatják el az otthonokat.


Ez mindenféleképpen helyes szándék, azonban nem volt kellőképpen előkészítve

- mondja Szilvási Léna, az SOS gyermekvédelmi igazgatója.

Több gyereket kellett nevelőszülőnél elhelyezni, mint ahány nevelőszülő rendelkezésre állt. Az újak kiválasztása és felkészítése időigényes feladat. Félő, hogy ez utóbbi nem volt eléggé körültekintő, sokukhoz kerülhetett több gyerek, mint amennyit reálisan vállalni tud. Ez könnyen vezet a nevelőszülők túlterheltségéhez, kiégéséhez” – vélekedett.


Szilvási Léna


Nevelőszülőből amúgy sincs elég. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott adatok szerint szeptember végén 5048 hivatásos nevelőszülő volt. 2012-ben még 5546-an voltak, döntő többségük nem munkaviszonyban látta el a feladatát.

Szilvási szerint a törvény betartásához nagyjából ezer nevelőszülő kellene még.

„A kampányok alatt pár százzal nőtt csak a nevelőszülők száma. Akkor sem könnyű új embereket találni, ha ez 2014-től foglalkoztatási jogviszony lett., nem fog mindenki ilyen nehéz feladatot elvállalni” – mondja a szakember.


Egyre többen vállalnak több gyereket


A legfrissebb adatok szerint 20549 gyerek van a szakellátásban, a gyerekek majdnem fele 12 évesnél fiatalabb – írta megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az összes gyerek 64 százaléka él nevelőszülőknél, a 12 évesnél fiatalabbaknál 85 százalék ez az arány, ami jobb, mint egy évvel ezelőtt volt. Az a válaszból nem derült ki, hogy az összes újonnan bekerülő 12 éven aluli gyerekek közül mindenki rögtön nevelőszülőhöz kerül-e.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság adatai szerint tavaly év végén a 3 évesnél fiatalabb gyerekek valamivel több mint 10 százaléka volt még otthonban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a gyerekek bent tartását indokolhatja, ha ott vannak a testvérei is vagy hamarosan hazakerülhet.


A legutolsó részletes bontás


Nevelőszülőnek lenni nem egyszerű: mély empátia és gyermekismeret kell ehhez a hivatáshoz. A vér szerinti szülővel is tartani kell a kapcsolatot, hiszen a cél, hogy idővel hazakerüljön a gyerek. Tudni kell kezelni azt is, hogy jó esetben az egész átmeneti állapot. Szilvási Léna azt mondja, ezekre szakszerűen fel kell készülni. Az SOS-nél komoly képzés van – és volt már azelőtt is, hogy az állam is szigorított. Van, aki menet közben meghátrált, de előfordult olyan is, hogy valaki plusz egy év után ért meg a feladatra.

„A tréningen azt is világossá kell tenni, hogy más család gyerekét nevelik, akinek van saját identitása, családi háttere, ezt is tiszteletben kell tartani. Ugyanakkor a nevelőnek emberileg nagyon nehéz elfogadni egy olyan szülőt, aki bántalmazta, elhanyagolta azt a gyereket, akit nevelt.”

Időről időre előfordul, hogy egy gyereket a család rossz anyagi körülményei vagy lakáshiány miatt akarnak elvenni a szüleitől. Szilvási Léna szerint ezt nem lenne szabad. Minden gyerek alapvető joga ugyanis, hogy a családjában nevelkedjen.


Nem csak azért, mert ezt írja elő az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye és a hazai gyermekvédelmi törvény, hanem mert ez a gyerek szükséglete.

SOS Gyermekfalu - Kőszeg

Mivel a nevelőszülőség foglalkoztatási jogviszony lett, kötelező elvégezni egy 500 órás tanfolyamot. Szilvási Léna szerint ez nem életszerű, a hosszú képzés nem fér bele egy főállásban dolgozó nőnek, párnak. Szerinte át lehetne venni a külföldi mintát is: alapképzés után speciális képzést tartani a szülőknek, ha problémásabb gyerek kerül hozzá.

Január elsejétől egy 60 órás tanfolyam után is nevelőszülő lehet valaki, a foglalkoztatási jogviszonyba kerülés után két éve van az 5-600 órás kötelező képzés elvégzésére - válaszolta az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra, lazítják-e a rendszert.

Július elsejétől a nevelőszülő a képzések közül is választhat: az OKJ-s helyett megszerezheti a szakképzést a Központi Oktatási Programban is.

Szilvási Léna sok olyan történetet lát, amelynél lehetett volna máshogy is csinálni a dolgokat. Például a szakemberek várták, hogy történjen valami, ahelyett, hogy már az elején elmondták volna a szülőknek, hogyan kell gyereket nevelni – ideértve a napi rutint, vagy hogy miért kell óvodába, iskolába járni, miért fontos a higiénia. Bár az elején még nem túl nagy probléma, ha a család nem kapja meg a megfelelő segítséget, ez később elfajulhat.

„Például öt testvér közül a legnagyobb, a 15 éves lány már prostituált, a két éves kicsi még egészséges, csak nem beszél. Pontosan látszanak a fokozatok. Itt az első három gyerek után kellett volna értő segítséget nyújtani, akkor talán megelőzhető lett volna a baj. Az a jó gyerekvédelem, ami a lehető legritkábban, de a legkorábban, és ott viszont intenzíven avatkozik be a gyerek életébe. Vagy a családot segíti a gyerek felnevelésben, vagy kiemeli, de azzal, hogy mielőbb visszakerülhessen.”

Ha már egy gyerekkel probléma van, öttel még több lesz, a gyerek nem kapja meg a szükséges figyelmet. A gyerekek kiemelése helyett időben kell érdemben segíteni a szülőnek, de a rendszer nem a megelőzésre fókuszál – mondja Szilvási Léna.

Egy pszichiátriai betegséggel küzdő apánál nem kockáztatott a gyermekvédelem: kivették a családból a három kamasz fiút, mikor az apa állapota súlyosabbra fordult, de konkrét probléma még nem volt. A gyerekek ragaszkodtak apjukhoz, hajnalban keltek és vitték neki a reggelit, haza akartak menni.

Szilvási Léna szerint itt is inkább arra lett volna szükség, hogy a család együtt maradjon, de egy szakember sűrűn rájuk nézzen. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a fiúknak azt mondták, 30-60 nap után hazamehetnek, de ez még három hónap után sem történt meg. Így sérül a bizalom is.

Szerinte intézményi szinten sem megfelelő a minőség: találkozott egy olyan esettel, mikor egy hétéves kislányt „nem optimálisan nevelt az anyja” (azaz egyedül, szeretetben de időhiányban éltek), a gyereknek magatartásproblémái lettek kicsi korában, ezért bentlakásos iskolába irányították. Majd az iskola fél év múlva visszaadta a kisegítőt végzett anyukának, hogy nem bír vele, oldja meg. „Ez abszurd.”

Szerencséjükre a gyerek egy jobb iskolába került, ahol a pedagógusok tudták kezelni a helyzetet. Szilvási Léna szerint „mennyiségre megvannak a szakemberek, de a minőség nincs mellé téve. Holott már rég ezzel kellene foglalkozni.”


Az örökbefogadási statisztikák nem túl jók


Az SOS egyébként „tágítja a profilját”: Kecskeméten már elkezdtek a megelőzésen is dolgozni. családmegerősítő programokat tartanak preventív céllal a még együtt lévő családoknak, illetve átmeneti otthont nyitnak júniusban azoknak a gyerekeknek és szülőknek, akik nehéz élethelyzetbe kerültek. Ide a szülő kérésére kerülhet a gyerek, vagy adott esetben az anya a kisgyerekkel is beköltözhet arra az időre, amíg rendezi életkörülményeit. Ezzel megelőzhető, hogy egy krízishelyzet esetén a gyereket azonnal kiemeljék a családból.

Kőszegen még csak készítik elő ehhez a terepet. Vagyis nem csak a náluk élő gyerekek szüleivel foglalkoznak, hanem olyan családokkal is, amelyeknél már előre látják, hogy baj lehet.


Ha túl sokáig marad rossz környezetben, nehezebb problémával nézünk szembe

– mondja Szilvási Léna.

Külföldön komplett csapatok segítenek a mentálisan sérült embereknek a gyereknevelésben. Itthon is van egy ilyen alapítvány, de állami, önkormányzati együttműködés híján nem tudott megerősödni.

Létező gyakorlat néhány országban, hogy problémás kamaszok esetében több szakemberből álló teamek foglalkoznak összehangoltan és intenzíven a gyerekkel és a családjával. Ez komoly befektetést igényel pénzben és szakember munkában is, de inkább vezet eredményre és hosszútávon olcsóbb, mint az intézményi elhelyezés. Itthon ez a minőségi ugrás nem történt meg – mondja Szilvási Léna.


SOS Gyermekfalu - Kőszeg


Nincs gyerekem, de rossz anyós lennék

„Nálam mindenki tiszta lappal indul, nem mondom, hogy kapsz még egy esélyt, mert az hülyeség” – mondja Ildikó, a kőszegi SOS Gyermekfalu egyik nevelőszülője. Nála 11 év alatt 24 gyerek volt, a harmada hazament. „Nem gondolkodom azon, hogy korábban mit csinált. Az anyagából sejtem, milyen problémák várhatók. Próbálom beigazítani a többiek közé.”

Ildikó csak egy drogproblémával küzdő lánnyal nem tudott megbirkózni.

„A szeretetet nem lehet irányítani, az másképp működik. Mindenkit úgy fogadok, hogy azt akarom, itt jól érezze magát, sok élménye legyen. Ez kialakul, jó viszonyban vagyunk, majd megszeretjük egymást.”

Alapból neki sem jár a tisztelet, azért is meg kell dolgozni. Azt viszont még soha nem vágták a fejéhez, hogy „ebbe ne szólj bele, nem vagy az anyám.” Ildikó sóhajtva felnevet annál a kérdésnél, mennyire hallgatnak rá a kamaszok párválasztáskor.

„Az nagyon nehéz! A lányoknál a komolyabbakat ismertem, mert elhozták. Nem mindegyikkel értettem egyet, de hál’ istennek gyorsan cserélődtek. Volt olyan udvarló is, aki jóformán itt lakott. A fiúknál jöttem rá, hogy bár nincs gyerekem, rossz anyós lennék. Egyik lány sem felelt meg” – mondja nevetve. „Egészen mást képzeltem el mindegyiknek, de nem szóltam bele.”


SOS Gyermekfalu - Kőszeg

Ildikó épp azt nézi egy tablón, kik kerültek haza a családjukhoz


Azt, hogy a gyereknek milyen iszonyú trauma, ha kivették az otthonából, nemcsak a nevelőszülőnek, a pedagógusnak is meg kellene értenie. Ez nem mindig van így – mondja tapasztalatai alapján Ildikó.

„Nekem az a legfontosabb, hogy a gyerek jól érezze magát, nem az, hogy jól tanuljon. Nem nyúzom azonnal, miért nem ötöst kapott. Ha jól érzi magát, úgyis fog tanulni. Az iskola nem így gondolja.”

A gyerekek ráadásul általában erős hiányosságokkal érkeznek. „Jellemzően nem az egyetemet végzett szülők csúsznak le, hanem ahol egyébként is valamilyen fogyatékosság van. A szülők többségének a 8 általános épphogy megvan. Mit várunk azonnal egy ilyen gyerektől?”


SOS Gyermekfalu - Kőszeg

Gitárt, halálfejes nyakláncot kérnek a gyerekek, nem azt, hogy apu vagy anyu itt legyen


A gyermekfaluban – vagy az ahhoz tartozó lakásokban – a tanulmányok végéig lehet maradni. Utána pár hónapon belül kiköltöznek a fiatalok. Brigi is hamarosan elkezdi önálló életét.. Bár a testvérei visszaköltöztek a vér szerinti szülők közelébe, ő Kőszegen maradna. A munkája is biztosnak tűnik: Brigi szakácsnak tanult, az étterem, ahol a gyakorlatát tölti, állást ajánlott neki.

Nem üres zsebbel vág neki az életnek. Az állami gondozásban élők kapnak indulást segítő támogatást, mikor nagykorúak lesznek. Onnantól övék a családi pótlék is, ha még jár. Az összeg attól függ, ki mennyi időt töltött a rendszerben. Az állam által adott otthonteremtési támogatás elérheti az 1,7 milliót. Ezt néhány fiatal esetében az SOS is kiegészíti (erre már pályázni kell), plusz a gyerek megkapja azt is, amit a nevelő spórolt a családi pótlékból. Ha tudott. De mostanában elmegy a pénz laptopra, vagy a szakmatanuláshoz szükséges eszközök beszerzésére.

Brigi most 22 éves. Amikor nagykorú lett, egyből megkeresték ritkán látott vér szerinti szülei. Ők is kaptak egy levelet arról, hogy a gyerek „gazdag lett.”


Szerettek volna kölcsönkérni. Nem adtam.

SOS Gyermekfalu - Kőszeg

Házhoz megy a pék és a jégkrémes


SOS falu Kecskeméten, Battonyán és Kőszegen működik. Utóbbiban telt ház van, sőt, két nevelőszülővel kevesebb van, mint kellene.

Átlagosan 7 gyerek él egy 180 négyzetméteres házban, sokan testvérek. Egy nevelőszülőnél korábban nyolc gyerek lehetett, most már csak öt, saját gyerekkel hat. Ez kifutó rendszerben változik.

Nevelőszülőnek párok is jelentkezhetnek, Kőszegen egy ilyen család él. A nevelőszülő a minimálbér 30 százalékát kapja, ehhez gyerekenként jár még plusz 20 százalék. Megkapja a családi adókedvezményt is, így gyakorlatilag nettóban megmarad a minimálbér 130 százaléka. A családi pótlékot a gyerekre kell költenie.

Az SOS falvak adományokból, állami támogatásból és a nemzetközi szervezettől kapott pénzből működnek - utóbbi aránya a legmagasabb, bár egyre csökken: az SOS nemzetközi szervezet támogatói egyre inkább az Ázsiában vagy Afrikában lévő programokat támogatják. A hazai SOS előtt álló kihívás az, hogy a csökkenő nemzetközi támogatást hazai forrásokból tudja pótolni.