Nem mindegy, mire használják az állami földek árát

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Az Alkotmánybíróság csak egy részletkérdésben adott igazat a „Földet a gazdáknak!” programot támadó ellenzéknek, egyebekben folytatódhatnak az árverések. Csak az a lényeg, hogy földpolitikára költsék a bevételt.


Bár az ellenzéki képviselők több ponton is támadták az állami földek értékesítéséről szóló kormányrendeletet és -határozatot, az Alkotmánybíróság (Ab) csak egy részletkérdésben semmisítette meg azt – közölte kedden a testület. A földárverések – az úgynevezett „Földet a gazdáknak!” program, amelynek indulásáról itt olvashat – szabályai miatt 52 ellenzéki képviselő fordult az Ab-hoz, úgynevezett utólagos normakontrollt kérve a testülettől.

Az ellenzéki képviselők egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a program szabályait törvényben kellett volna szabályozni, illetve az alacsonyabb szintű rendelet és határozat ellentétes magával a földtörvénnyel. Például a rendeletből kimaradt, hogy az licitálhat állami földre, aki „életvitelszerűen” helyben lakik (vagyis már három éve ott gazdálkodik), pedig a törvényben szerepel ez az előírás. Kifogásolták azt is, hogy az árveréseket nem a Nemzeti Földalapkezelő, hanem a megyei kormányhivatal végzi.

Az Ab viszont ezt nem találta problémásnak. Megsemmisítette viszont a kormányhatározatnak azt a fordulatát, hogy a földárverésekből származó bevételt „kizárólag Magyarország fejlesztésére és az állami vagyon gyarapítására” kell használni. A törvényben ugyanis ennél szűkebben van meghatározva a bevétel felhasználása: azt földvásárlásra, valamint a földbirtok-politikai célok megvalósítására kell fordítani.

A határozathoz három alkotmánybíró, Dienes-Oehm Egon, Kiss László és Varga Zs. András csatolt különvéleményt, hárman – Lévay Miklós, Salamon László és Stumpf István – párhuzamos indoklást írtak.