Nem mentek haza – honnan hova jutott 20 év alatt a Pride?

Fotó: AFP / GERGELY BESENYEI

-

Az első még érdeklődés és bátorság hiányában elmaradt, az utóbbi években azonban több ezren vonulnak fel. Félúton megjelentek az ellentüntetők is, az első fizikai támadásokat nagyon nehéz volt feldolgozni, a politikusok pedig továbbra is mondják a magukét, néha sokkolóan nyersen. Szombaton jön a 20. Budapest Pride.


Ez egy olyan kérdés, amely csábít a viccelődésre

mondta Orbán Viktor néhány hete, amikor az Index újságírója arról kérdezte, hogy a homofóbiaellenes világnap alkalmából mit üzen a homofóboknak.

Húszéves a Budapest Pride, ám a közszereplők egy része továbbra sem ügyel arra, hogy PC-n nyilatkozzon a homoszexualitásról. Hogy még egyet idézzünk szintén idénről: Tarlós Istvánnak a személyes véleménye a melegekről az, hogy


az egész jelenség nem természetes és visszataszító.

A Pride-dal kapcsolatosan pedig azt mondta, „nem egészen érti, mire jó a felvonulás”, és attól tart, hogy „ez a dolog nem méltó az Andrássy út történelmi környezetéhez”.



Pedig a melegfelvonulás résztvevőinek egyik fő célja éppen az, hogy senki ne gondoljon az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszex, transszexuális, queer) emberekre úgy, mintha valami betegségben szenvednének vagy deviánsok lennének. A siker egyre nagyobb: a felvonuláson egy megtorpanást leszámítva évről évre több ember vesz részt.

Ám nem mindig tűnt úgy, hogy ez sikeres rendezvény lesz. Először 1992-ben gondoltak arra páran, hogy rendeznek egy felvonulást, ami aztán elmaradt, mert nem volt hozzá sem elég bátorság, sem elég nagy érdeklődés – emlékezett vissza Hanzli Péter, a Pride egyik szervezője.

Aztán 1993-ban már tényleg megrendeztek valamit, de még nem a klasszikus felvonulást, hanem egy filmfesztivált. Ezután pár év szünet jött, majd 1997-ben, már felvonulással együtt újra megszervezték a meleg büszkeség napját.



A nagyjából 200-300 résztvevő az akkori talán leghíresebb LMBTQ szórakozóhelyről, a Capella Cafétól indult, és a Dunakorzón át a Vörösmarty térig haladt. Hanzli Péter azt mesélte, a járókelők nem is nagyon tudták, hogy mi történik, ráadásul annyira gyorsan véget ért az egész, a Magyar Narancsban éppen emiatt „a leggyorsabb futóhomoknak” nevezték, amit a közösség is nosztalgiával emleget.

Ettől az évtől kezdve minden évben megrendezték a fesztivált, ami 1998-ban rögtön négynaposra bővült. Ekkor jelent meg az első ellentüntető is, kezében egy táblával, amire az volt ráírva:


BUZI GO HOME.

Sajnos nem tilthatom meg, hogy homoszexuálisok látogassák a Sziget rendezvényét, mert az valóban diszkrimináció lenne.

Tarlós István óbudai polgármesterként, 2001


A következő fordulópont 2001-ben jött el, ugyanis addig több LMBTQ szervezet rendezte a fesztivált és a felvonulást, ekkor azonban erre egy külön alapítványt hoztak létre, a Szivárvány Missziót. A 2000-es évek elején jelentek meg a különböző járművek, kamionok is a felvonuláson.


Budapest Pride, meleg büszkeség napja, felvonulás


Mi azoknak a támogatására számítunk, akik úgy gondolják, hogy a teremtés és a természet rendje szerint a házasság egy férfi és egy nő között áll fönn. Aki azt szeretné, hogy a tizenéves fia, első szexuális tapasztalatait egy szakállas bácsitól szerezze, szavazzon nyugodtan az SZDSZ-re.

Semjén Zsolt, 2005


Nem kellene-e belátnunk, hogy egyedül a gondviselés képes semmiből teremteni, az ember csak párban, egy férfi és egy nő képes életet létrehozni? Nem kellene-e belátnunk, hogy minden, közösségek elsorvasztását eredményező folyamat végső soron az emberi faj halálát készíti elő?

Orbán Viktor, 2005


A Pride-hoz, illetve névelődjéhez az LMBT Fesztiválhoz kapcsolódik az egyetlen olyan coming out, amit aktív kormányzati politikus tett meg. Szetey Gábor, a Gyurcsány-kormány személyügyi államtitkára 2007-ben így nyilatkozott: „Szetey Gábor vagyok. A Magyar Köztársaság kormányának személyügyi államtitkára. Hiszek Istenben, a szeretetben, a szabadságban és az egyenlőségben. Magyar vagyok és európai. Közgazdász, személyügyi vezető. Társ, barát, néha ellenfél. És meleg. Mint Ti. Mint még sok százezren ebben az országban, akik – remélem – meghallják ezeket a mondatokat. Huh. Kimondtam.”



Megérkeztek az ellentüntetők

A 2007-es év nem csak ebben volt első – ekkor érte először atrocitás a rendezvényt. Mintegy 3-4000 ember menetelt a Felvonulási tértől az Andrássy úton az Oktogonig, majd onnan a körúton lefelé a Buddha Beachig (ezen a területen áll most a Bálna). A Nagykörúton ordibáltak nekik, és megdobálták őket. Az esti parti után pedig több meleget is megvertek.


Budapest Pride, meleg büszkeség napja, coming out,

Szigetváry Zsolt World Press Photo II. díjas fotója a 2007-es fesztivál utánról


A támadás komoly fordulópontot jelentett a fesztivál életében. Egyrészt 2008-ban kevesebben mentek el – mondta Hanzli –, de előtte még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán megrendezzék-e. Végül úgy döntöttek a szervezők, nem engedik, hogy megfélemlítsék őket.

Ekkor vált kevésbé színessé is a felvonulás, ugyanis pont azokat sikerült eltántorítani a részvételtől, akik kiríttak a tömegből, például a transzvesztitákat.


kövek, tojások, bbc

2008-ban is megtámadták a felvonulókat, tojással és kővel dobálták meg őket a kordonokon kívülről. Atrocitások azóta minden évben előfordulnak, tavaly például azt nehezítették meg, hogy a felvonulók a kordonokon belülre jussanak, de olyan is többször előfordult, hogy a hazafelé igyekvőket verték meg. Ennek ellenére a felvonulást évről évre megrendezik, és egyre többen vesznek rajta részt.



Most még elzártan vonulnak, de a szervezők szeretnék egyszer elérni, hogy eltűnjenek a kordonok, és úgy mehessenek végig az útvonalon, mint a nyugati nagyvárosokban. Ezt azonban a rendezvényt biztosító rendőrségen még nem lehetett keresztülvinni, mondta Hanzli.


A tervezett melegfelvonulás alkalmas arra, hogy félelmet, visszatetszést keltsen, és veszélyezteti a kiskorúak megfelelő erkölcsi fejlődését is.

Ékes Ilona, Fidesz, 2009. A párt kihátrált a nyilatkozat mögül


A Pride azonban nem csak a kordonról, a dobálásról és a bekiabálásokról szól. Hanzli szerint a felvonulások egy közösségi élményt hordoznak magukban, a kordonokon belül mindig nagyon jó hangulat van. Az évek alatt nagyon sok elismerést is kaptak, főleg azok a fiatalok hálásak nekik, akik az első Pride-jukon vesznek részt, először vannak ilyen közösségben.


Budapest Pride, meleg büszkeség napja, coming out,


Egy normális homoszexuális sem akar vonulgatni az utcán paprikajancsinak öltözve. Ezt beteges provokációnak tartom, aminek nincs helye. A Jobbik minden törvényes eszközt latba fog vetni, hogy megakadályozza ezt a rendezvényt.

Vona Gábor, 2009, Origo.hu


2013 nem a Pride miatt marad emlékezetes a meleg közösségekben: Kerényi Imre – 2014-ben már buzilobbiról értekező – miniszterelnöki megbízott egy beszélgetésen közölte: Vidnyánszky színháza


nem a buzikról fog szólni, hanem a szerelemről, meg a barátságról, meg a hűségről.

Budapest Pride, meleg büszkeség napja, coming out,


A mondat két coming outhoz is vezetett. A társulatnak Kulka is tagja volt, aki írt is egy nyílt levelet Kerényi Imrének. Az Indexnek azt mondta, azért, „mert kikérem magamnak, hogy a Nemzeti Színház ötéves munkáját ezzel intézik el. Nem a meleg ember kérte ki magának, hanem a szakmájában mélyen hívő színész. Azt éreztem, hogy most elég.” Később a Magyar Narancsban még egyértelműbben beszélt melegségéről.

Alföldi Róbert pedig ekkor, és részben Kerényi miatt döntötte el, hogy a róla szóló könyvben (Alföldi színháza – Öt nemzeti év) benne hagyja azt a részt, amelyben arról beszélt, nem saját érintettsége miatt voltak meleg szereplők a Nemzeti darabjaiban. Azért akarta először kihagyni, mert, mint fogalmazott: nem akart „szenzációs” fejezetet a Nemzetiről szóló könyvbe; „semmi olyasmit, hogy lám-lám, végre bevallja, pedig úgyis tudtuk”. Aztán a Nyitottak vagyunk számára készített videóban is beszélt homoszexualitásáról:



A tavalyi Pride-ot Lakner Zoltán politológus nyitotta meg, ő előtte a Facebook-oldalán írt a melegségéről: „nem kerestem a »vallomás«, pláne »bevallás« lehetőségét sem, mert nincs elszámolni valóm ez ügyben senkivel. Élem az életem, melegként, családban, mert nekem így jó. Nem egy nagy dolog. Nem bujkálok. Szerintem rendben van, ha másnak másként jó. Ahogy látom, sokak kellemetlen hobbija mások életében turkálni; ha valaki »aberráció« után kutat, inkább errefelé keresgéljen.”


További coming outok az elmúlt tíz évből

Steiner Kristóf és Ungár Klára 2005-ben, Sugár Bertalan 2007-ben coming outolt. Akkori partnere, a szakállamtitkár Sebián-Petrovszki László a vagyonnyilatkozatába írta bele 2009-ben, hogy kivel él együtt. Ugyanabban az évben Lakatos Márk stylist egy műsorával kapcsolatban beszélt először arról, hogy homoszexuális: „Ebből soha nem csináltam titkot! Nyíltan élem meg a másságom. Sok közszereplő van, aki nem tudja, nem meri vállalni. Ennek a kezelésében ugyanúgy le vagyunk maradva, mint másban.”

A gazdasági életből egyetlen ismert ember, Árvai Péter, a Prezi alapítója közölte a másságát nyilvánosan. A Forbes magazinnak nyilatkozta azt tavaly, hogy sokszor óva intették, nehogy majd ő legyen a „buzi CEO Magyarországon”, de rájött, hogy a cégben is arról beszél, hogy „állj ki az ötleteidért és azért, aki vagy. (...) Hogyan tudnám képviselni így az értékeinket? Ezt eddig egyszerűen elszúrtam”.

A mostani Pride előtt – csütörtökön – Barabás Richárd, a Párbeszéd Magyarországért politikusa írta meg a blogján, hogy meleg.


Orbán Viktor és Tarlós István soha nem vettek részt a Budapest Pride-on. 2013-ban a 444-nek azt mondták, nem kaptak meghívót. Tarlós hozzátette: „Én a másik oldalon állok". Később kiderült: Orbánt valójában meghívták, de a titkársága válaszlevélben mondta le a részvételt.