Nem marad Magyarországon a határon túli munkaerő

-

A magasabb bérek miatt jönnek, és hamar továbbmennek Nyugat felé a határon túli magyarok.


„Sajnos van, hogy két hét munka után továbbállnak Németországba, Ausztriába, Svájcba” – mondta Nóberer Mária, a HRC Consultat Kft. egyik ügyvezetője – „de olyan is volt már, hogy valaki egy hónap Németország után könyörgött, hogy had jöjjön vissza a magyarországi helyére, hiszen ott nem tudta megoldani a szállást.”

A munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó cég ügyvezetője azt mondta, ha egy-két nap alatt el tudnának helyezni 100-150 embert az autóalkatrész-gyártásban. Az osztrák és szlovák határhoz közeli Mosonmagyaróvárra és Dunakilitire betanított munkára érkeznek Erdélyből, Kárpátaljáról és a Vajdaságból. „Annak ellenére, hogy a gyártó cégek magasabb béreket kínálnak, a szállást és a munkába járást is ingyenes oldják meg, nehéz munkaerőt találni, és még nehezebb megtartani" - mondta.

A munkaközvetítő 2009-ben az erdélyi munkavállalók közép és nagyvállalatinál való elhelyezésére jött létre. Azóta viszont az a tapasztalat, hogy a vajdasági és kárpátaljai magyarokat sokkal hűségesebbek az anyaországhoz. Az pedig általános probléma, hogy nagyon hamar elhagyják az országot és Nyugat felé veszik az irányt, akár nyelvtudás nélkül. Vagyis Magyarországra még feltétel a magyar nyelvtudás egy betanított munkához, ahhoz hogy tovább menjen már nem feltétlenül kell tudnia a célország nyelvén.

Egy másik magyarországi állásportál, a Robotikai Business Force szintén betanított munkákra keres munkavállalót a határon túli magyarok körében. „Jelenleg Sárvárra számítógép és automata összeszerelésére, Gyöngyösön gyártási sorra többféle betanított munkára, Mezőtúrra pedig cipőgyártásban szerzett tapasztalattal keresnek embert.” - mondta Balogh Zsuzsa, toborzási asszisztens. Ő is elmondta, hogy jellemzően betanított munkára jönnek dolgozni, és akik a magasabb órabér miatt és a béren felüli szolgáltatások miatt jönnek Magyarországra dolgozni. "A nagyjából 700 forint bruttó órabér mellé szállást biztosítunk, megoldják a munkába való bejárást, kafetériát és műszakpótlékot fizet a munkáltató."


Szakmunkára és betanított munkára keresik a határon túli munkaerőt


Horváth Szabolcs, a Professio Fémipari és Szakképzési Klaszter elnöke azt mondta, mivel Szlovákiában és Romániában már lassan kiegyenlítődtek a bérek, ezért onnan nem jönnek Dunántúlra dolgozni. Szerinte egyébként már nem elég állást, teljes életpályamodellt kell kínálni ahhoz, hogy akár Magyarország elmaradottabb régióiból itt maradjon a munkaerő. A győri klaszter vezetői most azon az elképzelésen dolgoznak, hogy középiskolásokat Győrbe csábítsanak tanulni, gyakorlati helyeket biztosítsanak nekik, majd munkát. Ennek érdekében két szakközépiskolával is felvették a kapcsolatot.

Már régóta nemcsak vendéglátóiparba keresnek külföldi munkaerőt, hanem fémipari szakmunkásokat és mérnököket is. Győr és környéke főleg a járműiparra, valamint az ahhoz kapcsolódó vállalkozásokra bízta a jövőjét, a fémipari munkaerőhiány ezért igen érzékenyen érinti. A győri klaszter vezetője úgy látja, hogy a munkaerőt részben kiváltó intenzív technikai, technológiai fejlesztésére szintén nagy hangsúlyt kellene fektetni.

A Transindex, erdélyi fejvadász cég ennek ellenére hirdet magyarországi akár szakmunkát vagy diplomát igénylő álláshelyeket, ezekre az állásokra azonban nem ők keresik a munkaerőt, csak hirdetési felületet ajánlanak. "Kerestek már rajtunk keresztül pedagógust, mérnököt és informatikust is, de alapvetően minden szakterületre keresnek tőlünk Magyarországra munkaerőt" - mondta Kolozsvári Emese, a transindex toborzója.


Bajban van a feldolgozóipar

A magas kvalitást igénylő iparágak, mint az IT-szektor vagy orvoslás mellett az alacsony képzettséget igénylő területeken is egyre nagyobb problémát okoz a munkaerőhiány. A feldolgozóipari vállalatok fele munkaerő-hiánnyal küzd Magyarországon. Számos magyar ipari parkban olyan helyzet alakult ki, hogy a vállalatok egymás munkaerőit lopják el.

A KSH adatai szerint több mint 50 ezer állás állt üresen 2016 első három hónapjában. A hazai munkaerő-piaci helyzet erősen ellentmondásos: miközben látszólag javul a munkaerő-piaci helyzet, egyre jobban fékezi növekedést a képzett munkaerő hiánya, méghozzá pont a nemzetközi téren legdinamikusabban fejlődő ágazatokban.

Szám szerint az iparban, azon belül is feldolgozóiparban nőtt meg nagyon a betöltetlen állások száma: itt 2016 első negyedévében több mint 15 ezer állás állt nyitva, 2800-zal több mint 2015 utolsó negyedévében.

Még a kétezres évek elején Magyarországra jártak át dolgozni Szlovákiából, mára ez megfordult. Az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények miatt százezren vándorolnak ki Nyugat-Európába, akik közül sokan nem térnek vissza. A képzett munkaerő kivándorlása pedig egyre több gondot okoz a hazai gazdaságnak, idővel beruházások fognak elmaradni, majd a külföldi cégek elköltöznek olyan országba, ahol találnak elég képzett munkaerőt.

A Prohuman Kft. a Népszabadságnak például arról számolt be, hogy sok cég már felfedezte a környező országok határ menti településeinek munkaerő-potenciálját. A vállalatok ugyanakkor törekednek a kettős állampolgárok alkalmazására, EU-n kívüli országokból érkezők foglalkoztatottsága elenyésző a nehézkes adminisztrációs folyamatok miatt is.



Magyarországi hiányszakmák a Manpower Group alapján

1. Szakmunkás
2. Sofőr
3. Mérnök
4. Könyvelő és pénzügyi szakember
5. Informatikus
6. Csoportvezető
7. Orvos
8. Gépkezelő
9. Értékesítő
10. Vendéglátóipari dolgozó