Nem lesz Svájcban alapjövedelem

Fotó: MTI/EPA/KEYSTONE / MANUEL LOPEZ

-

A svájci választópolgárok 76,9 százaléka elutasította a népszavazáson azt a javaslatot, hogy az ország minden állampolgárának járjon alanyi jogon havi 2500 frank (mintegy 700 ezer forint).


A nem hivatalos végeredmény szerint a nemek győztek az alapjövedelemről szóló svájci népszavazáson vasárnap.

A javaslat hívei szerint a garantált alapjövedelem támogatná az emberi méltóságot. Ellenzői szerint viszont a rendszer túl költséges lenne, és gyengítené a gazdaságot. A népszavazást a pártoktól és a politikától független civilek kezdeményezték ebben a témában. A zöldeken kívül sem más párt, sem a kormány nem állt az ötlet mellé, amelyet utópisztikusnak és túl költségesnek tartanak.

Andreas Ladner, a lausanne-i egyetem politológusa a svájci köztévében úgy nyilatkozott, hogy a svájciak reális döntést hoztak. Hozzátette, hogy a javaslat célja elsősorban az volt, hogy vitát gerjesszen.

Az ötletgazda Daniel Haeni, aki egy bázeli kávézó tulajdonosa, azt mondta, hogy erkölcsi győzelmet aratott.


„Üzletemberként reálisan 15 százalékos támogatottságra számítottam, de most úgy fest, az emberek 20-25 százaléka is mellénk állhat, ami fantasztikus és szenzációs eredmény”

- nyilatkozott Haeni.

A svájciak szem előtt tartják az ország versenyképességét. 2012-ben azt is leszavazták, hogy 4 hét helyett mindenkinek 6 hét fizetett szabadság járjon.


„Ez egy régi, kicsit marxista álom, tele megkérdőjelezhetetlen jóindulattal, de közgazdasági gondolkodás nélkül”

– mondta a kezdeményezésről Charles Wyplosz, a genfi Nemzetközi Monetáris és Banki Tanulmányok Központjának igazgatója, aki szerint, ha megszűnik az összefüggés a munka és a jövedelem között, akkor az emberek kevesebbet fognak dolgozni.



A kormány arra buzdított, hogy az emberek szavazzanak nemmel. Számítások szerint az ötlet megvalósítása évi 208 milliárd frankba került volna, aminek nagy részét fedezték volna a társadalombiztosítási befizetések, miután az alapjövedelem az összes jelenlegi juttatást kiváltotta volna. De a kormánynak így is évi 25 milliárdot adóemeléssel vagy kiadáscsökkentéssel kellett volna előteremtenie, hogy mindenki megkaphassa a feltétel nélküli, garantált alapjövedelmet.

A svájciak több kérdésről szavazhattak vasárnap. Igent mondott a többség a menedékkérelmek elbírálásának felgyorsítására, és arra is, hogy a meddő vagy örökletes genetikai betegséget hordozó párok esetében mesterséges megtermékenyítésnél beültetés előtt genetikai szűrésnek lehessen alávetni a magzatot. Elutasították viszont azt, hogy az állami ellenőrzés alatt álló cégeket alakítsák át nonprofit vállalatokká.



A jóváhagyott menekültügyi reform értelmében a menedékkérelmeket legfeljebb 140 nap alatt el kell majd bírálni. A javaslat része az is, hogy a menedékkérők ingyen jogi segítséget, képviselőt kaphatnak, amit a kezdeményezés ellenzői azért bíráltak, mert a svájci állampolgároknak ez nem jár. Emellett az új szabályok értelmében a szövetségi hatóságok egyszerűbben létesíthetnek majd befogadóállomásokat is.

A nonprofit állami vállalatok ötletét a választók kétharmada elutasította. Ez érintette volna a Swisscom távközlési céget és az SBB nevű állami vasúttársaságot is. A kormány figyelmeztetett, hogy a javaslat elfogadása adóemeléshez vezethet, és ronthatja az érintett cégek versenyképességét.