Nem lesz idén rendszerbontó népszavazás

-

A kormányellenes civilek március 15-én hirdették meg a rendszerbontó népszavazást, ám annak 28 kérdéséből csak ötöt engedett át a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), de ismeretlen személyek még azokat is megtámadták a Kúriánál, így idén már biztos nem kerül sor a referendumra.


A civilek első, 19 kérdésből álló csomagjából háromról gondolta úgy az NVB, hogy népszavazásra bocsáthatók: a tankötelezettség 18. életévig történő kiterjesztéséről, a kötelező kamarai hozzájárulásról, valamint a politikusok hozzátartozói vagyonnyilatkozatainak nyilvánosságáról szóló kezdeményezést engedte át a bizottság - számol be a NOL.hu.


Később még kilenc kérdéssel toldották meg a csomagot a civilek, ezek közül kettőt hagyott jóvá az NVB. Ezek szerint referendumot lehetne tartani abban a kérdésben, hogy szüneteltessék-e a nyugdíj folyósítását az országgyűlési képviselői megbízatás idejére, illetve korlátozzák-e hat hónapra a várakozási időt azon betegek eseté ben, akik nem igényelnek azonnali ellátást.

Ismeretlen magánszemélyek azonban még ezt az öt kérdést is megtámadták a Kúriánál, az NVB által elkaszált 23 kérdés ügyében pedig a civil kezdeményezők fordultak a Kúriához. A NOL.hu szerint a civileknek jó esélyük van rá, hogy a Kúria számukra előnyös döntést fog hozni, ugyanis az NVB számos kérdést megkérdőjelezhető indokkal dobott vissza.

Azt a pontot például, amelyik arra vonatkozott, hogy a társadalombiztosítási egyéni számlákon feltüntessék-e a 2012 előtt bevallott nyugdíjjárulék összegét, azért vetette el a bizottság, mert az adókról, vámokról, illetékekről és járulékokról nem lehet népszavazást tartani. Csakhogy ez a kérdés elsősorban az államosított magánnyugdíj-pénztári vagyon szempontjából lehet érdekes, nem befolyásolja az egyes személyek befizetési kötelezettségét.

Az útdíj és a miniszterelnöki hivatal Várnegyedbe költözése szintén olyan pontok, melyekben a legfelsőbb bírói testület a civilek előnyére dönthet. A Kúriának augusztusig kell meghoznia a döntését. Szakértők szerint összességében akár tucatnyi ügyben – például abban is, hogy a minimálbért kapcsolják-e a létminimumhoz, s a kiemelt beruházásokat se vonhassák ki a közbeszerzés általános szabályai alól, illetve a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos pénzügyi adatok legyenek nyilvánosak – írhatnak majd ki referendumot.

A népszavazás kiírásához feltétel továbbá, hogy a kezdeményezők 120 nap alatt kétszázezer aláírást gyűjtsenek össze, melyek hitelesítésére az NVB-nek 60 napja van. Ezt követően a parlamentnek kell döntenie a népszavazás ügyéről, majd köztársasági elnöknek ki kell írnia a referendum napját. Ezek alapján leghamarabb valamikor jövő tavasszal állhatunk az urnák elé, hogy a rendszerbontó kérdésekről szavazzunk.