Nem lehet kivinni Magyarországról a Golgotát

Fotó: MTI / CzeglÈdi Zsolt

-

A festmény jelenleg letakarva lóg a debreceni Déri Múzeum falán.


Védett marad Munkácsy Mihály Golgota című festménye – döntött a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A pert Pákh Imre, a festmény tulajdonosa indította a Forster-központ ellen a festmény védetté nyilvánítását elrendelő határozat miatt.

Pákh szerint L. Simon László még államtitkárként 2013-ban jelezte, hogy a magyar állam szeretné megvásárolni a festményt, a tulajdonos akkor beszerezte a szakértői értékbecsléseket, és megállapodást kötött Lázár János államtitkárral; az akkori vételár 9 millió dollárról szólt. Időközben a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy az alkotást a jegybank Értéktár Programjának részeként kívánja megvásárolni hatmillió dolláros – több mint 1,6 milliárd forintos – vételárért. A tulajdonos azonban kilencmillió dollár alatt nem volt hajlandó eladni a Munkácsy-képet.

A tulajdonos és az állam eredménytelen egyeztetései után indult meg a kép védetté nyilvánítása. Egy külső szakértő, tanácsadó testület, a Kulturális Javak Bizottsága nem támogatta a védetté nyilvánítást, ám a közigazgatási eljárásban első fokon tavaly októberben a Műtárgyfelügyeleti Iroda, majd idén februárban másodfokon a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elrendelte a Pákh tulajdonában lévő festmény védetté nyilvánítását, ezért a képet nem lehet kivinni az országból.


A Golgotát 1884-ben festette Munkácsy Mihály Párizsban, majd 1887-ben Amerikába vitték, ahol egy amerikai üzletember megvásárolta. 1988-ban vette meg Julian Beck amerikai kereskedő, aki 1991-ben hozatta kölcsönzéssel Magyarországra kiállítás és restaurálás céljából, 1993-tól Magyarországon volt látható kiállításon. Julian Beck a képet felajánlotta megvételre a magyar államnak, amely azonban elzárkózott ettől. A képet 2003-ban Pákh Imre műgyűjtő vásárolta meg, és letéti szerződést kötött a kiállító múzeummal 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben.

A tárgyaláson a tulajdonos azt mondta: a képet 1991 óta őrzik Magyarországon, a védettség kérdése mégsem merült fel 25 évig. A Golgota jelenleg letakarva lóg a debreceni Déri Múzeum falán. A műgyűjtő jogi képviselője szerint a védetté nyilvánítási határozat része volt annak az állam által kinyilvánított szándéknak, hogy a képhez áron alul jussanak hozzá, nem az eladó, hanem a vevő által meghatározott összegért. Ez kimerítheti akár a zsarolás, akár a kényszerítés tényállását, így az eljárás akkor sem minősülhet jogszerűnek, ha egy hatóság határozatában ölt testet – mondta.


Közérdek és kulturális örökség

A Forster-központ jogi képviselője szerint a felperes beadványa nem tartalmaz a védetté nyilvánítással kapcsolatban releváns információkat, az eljárás ugyanakkor nem politikai és gazdasági célokat, hanem a közérdeket, a kulturális örökség védelmét szolgálja. A védetté nyilvánítás szakmai szempontból indokolt volt, még ha a tulajdonosi jogok bizonyos korlátozásával is jár, ezek a korlátozások azonban nem egyediek, és 14 ezer másik védett műtárgy tulajdonosát ugyanúgy érintik.

Az ítélet indoklása szerint a bíróság polgári vagy büntetőjogi felelősséget nem vizsgálhatott, csak azt, hogy a kép védetté nyilvánítása megfelelt-e a jogszabályoknak. A kulturális örökségvédelmi törvény 2012-ig általános törvényi védelemben részesítette azokat a műtárgyakat, melyeket közgyűjteményben őriztek, azóta ez a védelem már csak bizonyos feltételek mellett él, ezek hiányában egyedi hatósági eljárás során lehet a védettséget biztosítani. A hatósági eljárásban azt kell bizonyítani, hogy az adott műtárgy pótolhatatlannak és kiemelkedő jelentőségűnek minősül-e, és fennállnak-e a védetté nyilvánítást kizáró körülmények.

A bíróság szerint abban, hogy a Golgota pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű örökségi elem, mind a szakértői vélemények, mind a szakirodalom egyetértenek.


Nem vitatott

Mivel a kép ötven évnél nem régebben került az országba, vizsgálni kellett, hogy rendelkezik-e magyar kultúrtörténeti vonatkozással. Az ítélet szerint nem volt vitatott, hogy Munkácsy Mihály Magyarország szülötteként, magyar anyanyelvűként ért el sikereket külföldön is, magyarságát élete során mindvégig vallotta, Magyarország saját halottjának tekintette őt. A művet Magyarország területén nyilvánosan bemutatták, így nem állítható, hogy a magyar kultúrtörténeti vonatkozás ne állna fenn.

A bíróság szerint a felperes nem tudott a kép visszaviteli kötelezettségét konkrétan alátámasztó bizonyítékot szolgáltatni.

Az ítélet jogerős, de felülvizsgálati kérelemmel a felek a Kúriához fordulhatnak. Pákh az ítélethirdetés után azt mondta: a határozat kézhezvétele után dönt a következő lépésről, de nem fogja feladni az ügyet, akár külföldi bírósághoz is kész fordulni. „Csak azt sajnálom, hogy ezzel az ítélettel a bíróság megfosztotta attól a közönséget, hogy láthassa képet” – mondta.