Nem kapkodják el a belvárosi milliárdok utáni nyomozást

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Tavaly március óta vizsgálják a hatóságok, hogy megfelelő helyre mentek-e azok az uniós milliárdok, amelyekből megújultak Budapest belvárosának utcái és terei. A nyomozás vége nem látszik, az ügynek egyelőre nincs gyanúsítottja.


Ismét meghosszabbították annak a nyomozásnak a határidejét, amelynek során a hatóságok azt vizsgálják: szabályosan használták-e fel az egyik legfontosabb belvárosi fejlesztéshez, a „Budapest Szíve” nevű programhoz kapott uniós milliárdokat. A Kiskörúton belüli utcákat, tereket az elmúlt években 15,18 milliárd forintból újították fel, ebből 9,9 milliárd forint származott uniós forrásból.

Az ügyészség még tavaly március elején rendelt el nyomozást „különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt”. A nyomozással a BRFK korrupció elleni főosztályát bízták meg. A nyomozás határidejét azóta többször is meghosszabbították, jellemzően háromhavonta. A Fővárosi Főügyészség lapunkat arról tájékoztatta: a határidőt legutóbb március 2-ról tolták ki június 2-re. De ez utóbbi határidő is meghosszabbítható. További részleteket nem árultak el az ügyről.

A jogszabályok szerint egy bűnügyi nyomozás a gyanúsított kihallgatása után még két évig tarthat. Ha nincs gyanúsított, akkor nincs végső határideje a nyomozásnak. A “Budapest Szíve” nevű program miatt folyó nyomozásnak egyelőre nincs gyanúsítottja. Még februárban a projektet lebonyolító V. kerületi önkormányzat és a főváros is azt írta megkeresésünkre, hogy a hatóságok hivatalosan nem keresték őket a „Budapest Szíve” miatt.

A magyar hatóságok az EU csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a jelzésére kezdtek vizsgálódni. A brüsszeli nyomozók szabálytalanságokat találtak a programnál. Az OLAF soha nem ad bővebb tájékoztatást a vizsgálatairól, most is csak annyit közöltek, „pénzügyi korrekciós javaslatot” tettek az Európai Bizottságnak (EB). Ezt nem részletezték bővebben, de valószínűleg a pénz egészének vagy egy részének visszakövetelését javasolták.

Az Európai Bizottság az OLAF javaslatára el is indította azt az eljárást, amelynek során Magyarországtól visszakövetelhetik a kifizetett pénzeket. A magyar hatóságok elküldték észrevételeiket Brüsszelnek az ügyben. Jelenleg ezeket elemzi az EB, ezután dönt a tényleges visszafizettetésről. Az európai uniós források magyarországi felhasználásáért felelős Miniszterelnökség nem árult el részleteket az ügyről.

A beruházás egyik részének a „Belváros új főutcája” volt neve, ezt az V. kerület bonyolította le. A 2009-ben indult projekt során a Kálvin tér és a Szabadság tér közti utcákat, tereket (Kecskeméti utca, Egyetem tér, Károlyi Mihály utca, Petőfi Sándor utca, Bécsi utca, Erzsébet tér, Október 6. utca) újították fel. A végszámla 5,5 milliárd forint lett, ebből 2 milliárd forint volt az uniós pénz.

A „Belváros új főutcája” második üteme a Ferenciek tere átalakítása volt, ez további 4,3 milliárd forintba került, amiből 3,6 milliárd volt uniós pénz. Ez a munka akkor még nem indult el, amikor az EU már jelezte aggályait.

A „Budapest Szíve”programnak voltak olyan elemei, amelyeket a fővárosi önkormányzat bonyolított le: a Károly körút és a Március 15-e tér felújítása összesen 5,38 milliárd forintba került, ebből 4,3 milliárd forintot tett ki az uniós forrás.

A projekt egyik kivitelezője, a BAU Holding 2000 Zrt. jelenleg felszámolás alatt áll. A társaság korábban Borzován János érdekeltségébe tartozott, az üzletember Rogán Antal polgármestersége idején az V. kerület egyik legtöbbet foglalkoztatott építési vállalkozója volt. A társaság 2000 és 2010 között (részben Rogán polgármestersége idején) több esetben konzorcium tagjaként 6,5 milliárd forint értékben kapott munkákat az V. kerülettől.