Nem kapjuk olcsóbban az olcsóbb gázt, az állam elnyelte a profitot

Fotó: MTI/MTVA / Kelemen Zoltán Gergely

-

A Miniszterelnökség államtitkára megnevezte azt a vállalatot, ahol felhalmozódott a nyereség, mert az alacsony gázárhoz nem igazították hozzá a lakossági tarifát. Ez a cég az állami MVM gázkereskedője, amelynek az élére a MET vezetőségéből érkeztek a szakemberek. A kormányhoz közel álló magánvállalat, a MET az elmúlt években százmilliárdos nyereséget ért el az állammal kötött üzleteken.


Az állami közműszolgáltatásért felelős államtitkár, Németh Lászlóné ismét megerősítette, hogy az Első Nemzeti Közműszolgáltató felállításának legfőbb célja, hogy a rezsicsökkentések fennmaradhassanak, sőt folytatni lehessen a tarifák mérséklését. Ezzel együtt azonban az árszabályozó hatóság, az energiahivatal nem szándékozik azért csökkenteni a gázdíjat, mert most alacsony a gáz világpiaci ára. Az államtitkár szerint éppen ezek az időszakok teszik lehetővé, hogy akkor se szálljanak el a lakossági gázárak, amikor éppen drágul a nyersanyag a nemzetközi piacon.


Arra a kérdésre, hogy az így felhalmozódó nyereség hol csapódik le, Németh Lászlóné azt válaszolta, hogy az MVM gázkereskedőjénél, amely gyakorlatilag egyedüliként hoz be gázt a lakosság ellátására. Ha ebből valaki arra következtetne, hogy az illető cégnél, a Magyar Földgázkereskedő (MFGK) Zrt.-nél mesés vagyonok halmozódtak fel, az téved.

Bár 2012–2013-ban még 15-20 milliárd forint profit gyűlt össze az MFGK-nál, és 2013-ban ebből 12,8 milliárd forint osztalékot vettek fel a tulajdonosok, tavaly ez az eredmény negatívba fordult, a cég 10 milliárd forint veszteséget szedett össze. Időközben ugyanis az MVM megvásárolta a céget a német E.ON-tól. Ezzel összefüggésben az MFGK egy csomó tartalékot is félretett az esetleges veszteségek kiegyenlítésére, másrészt viszont összezsugorodott a cég árbevétele, a korábbi 700 milliárd forint körüli összegről 2014-ben 528 milliárd forintra csökkent le.

Pedig az államtitkár azt mondta, hogy ha az októberben folytatódó tárgyalásokon az Európai Bizottság kitart amellett, hogy a magyar kormány rezsicsökkentése indokolatlanul vont el profitot a közműszolgáltatóktól – amelyek akkoriban még zömmel külföldiek kezében voltak –, akkor az MFGK nyereségéből oldják meg a problémát. Ez a nyereség azonban a 2014. december 31-ei állapotok szerint nem látszik.

Németh Lászlóné úgy fogalmazott, hogy egy esetleges kedvezőtlen brüsszeli döntés esetén


az energiahivatal mondja majd meg, hogy miként módosul a rezsicsökkentés.

Az államtitkár szerint az biztos, hogy a lakossági tarifákat nem növelik, tehát „az MFGK-nak kell majd olcsóbban adnia a gázt”.


Már megint a MET

A Magyar Földgázkereskedő 2013 szeptemberében került az MVM birtokába, és ettől az időponttól változott a cég menedzsmentje is. Az igazgatóság elnöke Králik Gábor lett, aki 2010 és 2012 között a MET (akkor még Mol Energy Trade) International AG vezető pozícióit töltötte be, egyebek között stratégiai és üzletfejlesztési vezető volt. Az MFGK igazgatósági tagja lett Kóbor György is, akit 2013-ban az akkor frissen alakult MET Power Magyarország vezérigazgatójává és igazgatósági tagjává neveztek ki.

A MET-cégcsoport az MVM-mel kötött gázügyleteken jókora profitot zsebelt be, 2012-ben 74 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak. Ez az összeg részben a Molhoz jutott, amely 40 százalékot birtokol a MET részvényeiből, részben pedig Garancsi Istvánhoz. A cég tizedét magáénak tudó Garancsi István azon túl, hogy Orbán Viktor kedvenc focicsapatának, a Videotonnak a tulajdonosa, az elmúlt hónapokban sorra szerzett üzleteket az építőipartól a pénztárgépeken keresztül a reklámbizniszig.

Králik Gábor és Kóbor György az immár állami Főgáz igazgatóságába is bekerült 2014 tavaszán, amikor az MVM megvette a német RWE részesedését.

Újabb cégfelvásárlások jönnek

Közben az ENKSZ, illetve irányítása alatt a Főgáz tovább halad az energiapiac bekebelezésében. A nemzeti közműszolgáltató a napokban jelentette be, hogy a Főgáz az ügyfelek átvételének felgyorsítása érdekében felvásárolja az egyetemes gázszolgáltatás piacáról kivonuló francia cég, a GDF Suez vállalatát. Ehhez a Főgáz hitelt is felvesz. Az államtitkár megerősítette a VS.hu korábbi információját, hogy tárgyalások folynak a gázszállítás infrastruktúráját birtokló GDF-cég megvásárlásáról is.

Az áramszolgáltatók esetében az Elmű és az Émász német tulajdonosával, az RWE-vel további stratégiai együttműködésről tárgyalnak. Ennek keretében az állam (egész pontosan a Magyar Fejlesztési Bank) 2016. január 1-jéig megvásárolja az Elmű-Émász egyetemes szolgáltatói üzletágát, az ENKSZ pedig2017. január 1-jéig az Elmű-Émász ügyfélszolgálatát. Az MFB a tervek szerint kisebbségi részesedést szerez az Elmű-Émász hálózati elosztócégében is, amelynek 49 százalékát vásárolja meg.

Az árampiacon folynak tárgyalások egy másik egyetemes szolgáltatóval is – közölte az államtitkár. Ez már csak az E.ON vagy az EDF-Démász lehet, miután minden más már állami kézben van, vagy úton van afelé.

A kormány nem mondott le a távhőszolgáltatásról sem. Az államtitkár maga is nehezebbnek ítélte ennek a piacnak a meghódítását, hiszen itt több tucat olyan vállalatról van szó, amelyben ugyan az önkormányzatok is tulajdonosok, de mellettük számos hazai és külföldi vállalkozás. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban már kidolgozták a cselekvési tervet a távhőfejlesztére, ami hamarosan a kormány elé kerül. Ez adja majd meg az alapot arra, hogy állami kézbe kerüljön ez a szolgáltatás is.

Eközben az ENKSZ elindított egy úgynevezett távhő-auditot. Ez azt jelenti, hogy minden egyes távhőszolgáltató cég működését áttekintik, és ennek ismeretében dolgozzák ki azt az üzleti tervet, amely alapján a jövőben működtetnék a távhőszolgáltatást. "Ebben számítunk a cégek együttműködésére" - mondta Németh Lászlóné. Az adatok "nagy vonalakban" az energiahivatalnál is megvannak - tette hozzá az államtitkár, de részleteiben csak a szolgáltatóknál lelhetők fel a belső információk (például energiabeszerzési szerződések, reklám- és marketingszerződések, amelyek jelentősen befolyásolhatják a cég tevékenységének pénzügyi eredményét).

Kiderült azonban az is, hogy ha egyesek vonakodnának kiadni üzleti titkaikat, akkor ezt nem sokáig tehetik meg, mert már készül az a jogszabály, amely alapján kénytelenek lesznek átadni az információkat.


A hátralékosoknál kikapcsolják a szolgáltatást

Az állami közműszolgáltató nem veszi át azokat a fogyasztókat, akiknél a díjhátralék miatt már kikapcsolták a szolgáltatást, pontosabban átveszik, de csak azután adnak nekik gázt vagy áramot, ha már fizettek.


Az ENKSZ nem vesz át kintlévőségeket, a tartozást az eredeti szolgáltatóval szemben kell rendezni.

Ebben az esetben újraszerződnek az ügyféllel. Az ENKSZ az E.ON esetében már megkezdte a fogyasztók átvételét, és hamarosan sor kerül a GDF Suez, majd a Tigáz, illetve az Elmű-Émász ügyfeleire. Az eddigi tapasztalatok alapján a most kivonuló külföldi cégek nem szigorúbbak, mint eddig voltak, de 15 nap nemfizetés után már telefonon megejtik az első figyelmeztetést, és azt követően is következetesen betartják a határidőket. Így 90 napos késedelem után már jöhet a kikapcsolás.