Nem hamisított a katonai elhárítás a romagyilkosságok idején

-

A bíróság nem állapított meg bűncselekményt. A döntés nem jogerős. Részleteket nem tudunk, mert titkos mind.


Felmentette a romagyilkosságokkal összefüggésben hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás vádja alól a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az egykori Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) három tábornokát és egy alezredesét, írja cikkében a Népszabadság.

A döntés nem jogerős, az ügyész fellebbezett. Az ügyben minden részlet titkos, ezért azt sem tudni, hogy milyen iratok meghamisításával vádolták a három tábornokot és az alezredest, és hogy a vád szerint mindennek mi volt a célja. A Népszabadság szerint sejteni lehet, hogy a vád alapjául azok a dokumentumok szolgálhattak, amelyeket a vádlottak 2008 és 2009-ben írtak a Nemzeti Nyomozó Iroda megkeresésére hat roma halálos áldozatot követelő gyilkosságsorozattal összefüggésben.

Egy korábbi jelentéséből kiderült, hogy a katonai elhárítás a rendőrségi nyomozás alatt fontos információkat hallgatott el a rendőrség elől, többek között azt, hogy egyik gyanúsított, Csontos István, korábban az ügyben informátoruk volt. A dokumentumból kiderült, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal és Csontos István szervezetszerű kapcsolatát utóbbi tartótisztje a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt letagadta, pedig legalább egy, de akár két gyilkosság is megelőzhető lett volna, ha Csontos közvetlenül vagy a katonai elhárításon keresztül értesítette volna a nyomozókat a Kiss-testvérek és Pető Zsolt dolgairól, írja a Népszabadság.