Nem hálából adjuk a pénzt, hanem kényszerből vagy előny reményében

Fotó: MTI/MTVA / Balogh Zoltán

-

A hálapénz működésében a hála csupán kisebb részben játszik szerepet, sokkal inkább az előnyszerzés, a kényszer vagy az elvárásoknak való megfelelés miatt van paraszolvencia Magyarországon – derült ki a Nézőpont Intézet Gazdaságfehérítési Kerekasztala közvélemény-kutatásából.


A magyarok többsége az orvosok és az egészségügyi dolgozók fizetésemelését tartja jó megoldásnak a hálapénz visszaszorítására – olvasható a Nézőpont Intézet felmérésének összefoglalójában. Az ezerfős reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a többség kifejezetten ellenzi az állami infrastruktúra használatát az orvosok magánpraxisában.

Az elmúlt egy évben a megkérdezettek fele volt személyesen vagy hozzátartozója révén kapcsolatban az egészségüggyel, közülük minden második ember fizetett hálapénzt valamilyen orvosi kezelés után. Azok közül, akik az elmúlt egy évben fizettek hálapénzt, 59 százalék állítja, hogy negatív ok állt a zsebbe csúsztatott boríték hátterében: vagy valamilyen előnyt remélt ettől, vagy kényszerből tette, esetleg egyszerűen meg akart felelni az elvárásoknak.


Csak 37 százalék adott pénzt azért, mert elégedett volt a kapott szolgáltatással


Mindössze 37 százaléka fizetett azért, mert elégedett volt a kapott szolgáltatással, 2 százalékuk pedig kifejezetten azért adta a pluszjuttatást, mert megsajnálta az orvost vagy az ápolót.

A megkérdezettek 52 százaléka hatékony megoldásnak találja a fizetésemelést a paraszolvencia visszaszorítására, 18 százalékuk szerint viszont egyszerűen csak szigorítani kellene az ellenőrzéseket. Az emberek 14 százaléka gondolja úgy, hogy a hálapénzről leginkább a betegeknek kellene leszokniuk.

A magyarok kétharmada szerint az nem megengedhető, hogy az orvosok magánpraxisuk ellátásához állami eszközöket vegyenek igénybe: 69 százalékuk utasította el ennek lehetőségét, és csupán 22 százalék volt megengedő az ügyben. A többség – 51 százalék – azt is támogatná, hogy az állam szigorúbban lépjen fel az ilyen gyakorlat ellen, míg csak 16 százalék ellenezné a keményebb ellenőrzéseket, 27 százalék pedig bizonytalan a kérdésben.