Nem hagyják földet venni a magyar állampolgárságú belga gazdát

-

Geebelen Cristophe 20 éve él Csanádapácán, az állami földárverésen törvényesen, ellenfél nélkül licitál, mégis megpróbálják kiszorítani – írja a Nol.hu.


A Nemzeti Agrárkamara megtámadta a bíróságon a kaszaperi önkormányzat döntését, amelyben a testület jóváhagyta, hogy a Békés megyei Csanádapácán gazdálkodó férfi három darabban mintegy 10 hektár földet vásároljon kaszaperi földtulajdonosoktól – számol be a lap.


Az agrárkamara annak ellenére támadja a döntést, hogy bár Cristophe Belgiumban nőtt fel, de 20 éve Magyarországon él magyar feleségével és gyerekeivel, 2012 óta pedig magyar állampolgársággal is rendelkezik. Az sem mellékes, hogy a belga gazdálkodó az állami földárveréseken nemcsak törvényesen, hanem zavartalanul is licitálhat, ugyanis több száz hektár földet vett már kikiáltási áron úgy, hogy nem is volt a területre más jelentkező. Célja, hogy szerezzen annyi tulajdont, amelyből fenn tudja tartani mintegy ezres létszámú tehenészetét.


Ráadásul Cristophe is kötelezően tagja a Nemzeti Agrárkamarának, ami azt a furcsa helyzetet eredményezi, hogy a kamara éppen az ő tagsági díjából finanszírozza azokat az ügyvédeket, akik jelenleg megpróbálják megakadályozni abban, hogy földet vegyen a kaszaperi kistulajdonosoktól.


Geebelen Cristophe szerint a földárverések kiírásából kiderült, hogy bár nagyon fontos a klientúrát helyzetbe hozni, de úgy tűnik, a költségvetési bevétel még ennél is fontosabb. Úgy tapasztalta: a kiváló minőségű és igen drágán, hektáronként 2 millió forint körül meghirdetett békési földekre nagyon kicsi a kereslet. Talán a kapkodás és a bizonytalanság, talán a tőkeszegénység az oka ennek. Sokan attól tartanak: ha 2020-tól megszűnik a földalapú támogatás, a gazdálkodás eredményéből nem lehet megélni. Szerinte ez azonban nem igaz: hektáronként átlagosan 150 ezer forint hasznot hatékony gazdálkodással támogatás nélkül is el lehet érni.


A lap emlékeztet, hogy a parlamenti többség elfogadta a földtörvényt, amelyben úgy alakította a szabályokat, hogy külföldi lehetőleg ne vásárolhasson földet. Nem sokkal később pedig a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) meghirdette az állami földeket bérletre, és sokszor kétes körülmények között, olcsón bérbe adta azokat – miközben kiszorította róluk a nagygazdaságokat, amelyek az állattenyésztés és a foglalkoztatás zömét adják – teszi hozzá a Nol.hu.