Nem fogta el a nemzeti érzés Felcsútot az Omega félistenes műsorától

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Nagyszabású „beatmisét” celebrált az Omega Felcsúton. Az esemény abban különbözött az összes többi Omega-koncerttől, hogy a színpadon az 53 éve aktív zenekar tagjai mellett áhítatra hívó gyertyák és széles mozdulatokkal csapkodó taiko dobosok is álltak, miközben templomi üvegablakokat és boltíveket mutató felvételeket vetítettek. A szürreális kavalkád cseppet sem zavarta a közönséget. Riport a Pancho Arénából.


„Ezt igazán érdemes lefotózni!” – kiáltott fel vidáman egy pirospozsgás arcú, ötvenes anyuka, ahogy megérkeztem a felcsúti Pancho Arénába. Igaza van: még sosem jártam az ezerhétszáz fős településen épült, Makovecz Imre tervezte stadionban, pedig egyszer tényleg megéri megnézni. A nézőtér rögtön a pálya szélétől emelkedik, emiatt valóban aréna-hangulata van az épületnek, azzal együtt is, hogy Makovecz jellegzetes, fából készült, egymásba csavarodó hullámmotívumai alatt meglehetősen bizarr élmény lehet a Puskás Akadémia meccseit nézni. De most nem is ezért jöttünk, hanem az Omega-koncert miatt.


Omega-koncert a felcsúti stadionban szombat este


Voltak huhogók, akik szerint se nem ízléses, se nem túl elegáns dolog fellépni az Orbán Viktor háza mellé épített stadionban. Mihály Tamás, az Omega basszusgitárosa nem is volt hajlandó játszani a koncerten, mire Kóbor János azzal vágott vissza, hogy Mihály már rég nem lép fel velük rendszeresen, különben is, Horn Gyula is járt a koncertjeikre, ők igazán nem köthetők egyik politikai oldalhoz sem.

Ezzel együtt az Omega érezhetően jól kijön a jelenlegi kormánnyal, két éve kaptak Kossuth-díjat. És Nagy Feró is megmondta, hogy van az a pénz, amiért megéri fellépni Felcsúton.


Győztünk, fiúk

A kezdés előtt harsány porondmester melegítette be a közönséget, másodlagos frissességű vicceire és erőltetett jókedvére viszont semmi szükség nem volt, mert a látogatók így is vidáman várták a koncertet. Azért, mert a magyar válogatott éppen legyőzte a finneket az Európa-bajnoki selejtezőn, a meccset pedig, zseniális árukapcsolás eredményeként, óriási kivetítőkön lehetett nézni az Omega előtt.


Közönség az Omega-koncert előtt szombat este a Pancho Arénában


Mikor megérkeztem, idilli piknikhangulat uralkodott: ültek a családok a Pancho Aréna gyepén, és Hajdú B. István közvetítését hallgatták. Amikor lefújták a meccset, és nyert a magyar csapat, az emberek boldogan és megkönnyebbülve indultak az italos pultok felé. Úgy láttam, a VIP-szektorban tortát szolgáltak fel.

A közönségben az ötven körüliek voltak a legtöbben, de meglepően sok volt a fiatal is, akik jellemzően a szüleikkel jöttek. Az este ideális családi programnak ígérkezett: olcsón, kétezer forintért lehetett jegyet venni, ennyiért pedig bőven megéri ellátogatni Felcsútra, Budapesten általában többet kell fizetni egy Omega-koncertért (kivéve, ha az az ingyenes Szabadságkoncert, ami tavaly volt). Mivel Felcsútról van szó, biztosan kint volt több politikus is, de ők nyilván a VIP-ben kvaterkáztak, a gyepen csak Pálffy Istvánt láttam, meg egy másik egykori tévébemondót, Batiz Andrást, aki kormányszóvivő is volt Gyurcsány Ferenc alatt. Vagyis úgy tűnt, a pályán kiegyenlítetten képviseltették magukat a pártok, bár ennek semmi jelentősége.


Atya, Fiú, Gyöngyhajú lány, Szentlélek

Egyébként nem is sima Omega-koncertet hirdettek meg Felcsútra, hanem Omega Oratóriumot. Ezt a műsort pár éve találták ki a zenekar tagjai, templomokban lépnek fel vele, a dalokat áthangszerelve adják elő, kórus kíséretével. A legnagyobb slágerek általában kimaradnak, a hangsúly Kóbor János szerint a szakrális, meditatív dalaikon van.


Kóbor János szombat este


Szerencsére kiderült, hogy mégsem a Pancho Aréna levegőjéhez finoman szólva sem illő oratóriumi műsort fogja előadni a zenekar, hanem beatmisét fogunk hallani. Hangulatában ez a templomi fellépések és a sima stadionkoncertek között van félúton, de inkább az utóbbiakhoz áll közelebb. A templomi hangzás abban merült ki, hogy a mátrixos Neo nagypapájának öltözött, hosszú fekete kabátot viselő Benkő László néha bekapcsolta az orgona-effektet a szintetizátorán. Igaz, a koncert előtt valamilyen oknál fogva színpadra szólították a hajmáskéri lelkészt, aki egy ezüsttálcát mutogatott a közönségnek (?), aztán arról beszélt, hogy ma este a zene mellett a hitünket is jó lenne megtalálni, és soha ne felejtsük el az őseinket, akik a hazát építették.


Az Omega Oratórium, FelcsúT, Pancho aréna

Benkő László szombat este


A folytatás aztán nagyjából olyan volt, mint egy sima Omega-koncert, bár a színpadi dizájnelemeket kissé túlgondolták. Volt kórus és szimfonikus zenekar. Voltak meghívott vendégek, köztük az OTP vezérigazgató-helyettese, Wolf László, aki fuvolázott az egyik számban, miközben Benkő László beállt elé, és karmesteri kézmozdulataival feszélyezte Wolfot. Nem világos, a taiko dobosokra mi szükség volt – ez az a fajta látványos dobolás, amikor széles mozdulatokkal püfölik a dobokat –, de belőlük is volt három-négy a színpadon.

A háttérben vegyesen vetítettek régi, fekete-fehér felvételeket az együttesről, valamint templombelsők képeit és Szűz Máriát ábrázoló mozaikos ablakok részleteit. Neonzöld fénypászmák úsztak a levegőben, megszínezve a stadion faberakásos nézőterét. A látványkavalkád olyan szürreálisan, érthetetlenül giccses volt, hogy valóban tátott szájjal lehetett bámulni.


Életfogytig rock’n’roll

A közönség vevő volt a lehengerlő vizuális élményre, bár a koncert közepén, amikor sorban jöttek a szakrális, meditatív szerzemények, kicsit leült a hangulat. Egyébként kényelmesen közel lehetett férkőzni a színpadhoz – a bejáratnál a szervezők ötezer eladott jegyről beszéltek, de valójában ezer-ezerötszáz ember lehetett a stadionban. Igazi Omega-rajongóból keveset láttam, inkább azok a látogatók voltak többségben, akik csak eljöttek szombat este Felcsútra kikapcsolódni.


Az Omega Oratórium, FelcsúT, Pancho aréna

Molnár György a szombat esti koncerten


Őket igazán a legnagyobb slágerekkel lehetett lázba hozni. Ezt Kóborék is tudták, ezért az oratóriumi programból szemezgető középrész után, és különösen a két ráadásban egymás után jöttek a híres számok, a Gyöngyhajú lány, a Petróleumlámpa, A régi csibészek – dalok, amelyek negyven-ötven éve szólnak a rádióból és a színpadokról, és olyan alapvető részévé váltak a magyar popkultúrának és népléleknek, hogy ha valamikor, akkor ezeknek az előadása közben lehet emelkedettségről vagy rituális közösségi élményről beszélni. A régi csibészek alatt egyébként azt a pár hónappal ezelőtti animációs klipet vetítették, amelyben Orbán és Simicska a két régi csibész.


Az Omega Oratórium, FelcsúT, Pancho aréna

Kóbor János és Molnár György


A koncert vége felé a szimfonikus zenekar a Szózatot kezdte játszani, miközben a kivetítőn piros-fehér-zöld háttér előtt villogott az Omega-logó. Nem mondhatnám, hogy ezek láttán a közönség tagjaiban különösebben felhorgadt volna a nemzeti érzés, vagy könnyekig hatódtak volna, de mondjuk nem is zavarta őket a dolog.

Teljesen egyértelmű, hogy ilyesmire semmi szükség nincs egy normális rockkoncerten, de ez egy ilyen buli volt.


Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon!