Nem csillapodik a fekete–fehér ellentét az angolszász világban

Fotó: MTI/MTVA / NOAH SCIALOM

-

A rendőri brutalitások, majd a rendőrgyilkosságok újra felszínre hozták a fehérek és a feketék közti ellentéteket – a jelenség pedig éppúgy letarolja Nagy-Britanniát, mint az Egyesült Államokat.


Black Lives Matter

A Black Lives Matter (Fekete Életek Számítanak) brit tagjai pénteken blokád alá vették a londoni repülőtérhez vezető utakat, később pedig több helyszínt is meg akarnak bénítani – írta a BBC.

Nagy-Britannia-szerte szerveztek tüntetéseket arra emlékezve, hogy öt éve ezelőtt rendőrök lőtték le a 29 éves, fekete Mark Duggant, akinél ugyan volt fegyver, de a lelövése idején nem vette elő. Az eset akkor a szigetország több városában zavargásokat és fosztogatásokat is kiváltott a helyi fekete közösségekből, később a tárgyaláson azonban az esküdtszék felmentette a rendőröket.


Birmingham és Nottingham után Manchesterben is tüntetni fognak Nagy-Britanniában


Hasonló esetekről az Egyesült Államokban is lehetett hallani, amik miatt az egységes USA képe és az állammal szembeni bizalom is szertefoszlani látszik a feketék szemében. Ezekben az estekben is fehér rendőrök lőttek le feketéket. Az áldozatokról tudni vélték, hogy volt náluk fegyver – azonban egyikük sem szegezett fegyvert a rendőrökre. Az áldozatokkal több lövéssel végeztek, ráadásul a lövöldözésekről a szemtanúk felvételeket tudtak készíteni.

Amerikában a Black Lives Matter civil mozgalmat a feketék elleni rendőri erőszak hívta életre, azonban a működését nem mindenki ítélte pozitívnak. Rudy Giuliani, New York volt polgármestere azt állította, hogy éppen ez a fekete mozgalom rasszista, amely – legalábbis az egykori politikus szerint – nevével azt állítja, hogy csak a „feketék élete számítana”. A feketéknek a rendőrökhöz való viszonyukat kellene először átgondolniuk, mivel a rendőrség nem a feketék ellen van, viszont a fekete közösség alapvetően ellenségesen viszonyul az egész rendőrséghez – mondta Giuliani.

A londoni Hyde parkban egy rendőrt késeltek meg, amikor egy békésnek indult vízipisztolycsatán elszabadultak az indulatok: a rendőri intézkedéssel a tömeg egy része szembefordult. Mintegy százfős kemény mag megdobálta a rendőröket, a zavargás során pedig késelések is történtek. Szemtanúk és több médium beszámolója szerint a nekivadult emberek a Black Lives Matter jelszavát kiabálták, ezt azonban a londoni rendőrség cáfolta.

Nagy-Britannia esetében a többség és a kisebbségek közötti viszonyt a Brexit melletti kampány mérgezte meg a legjobban. Ennek következtében a politika nemcsak a menekültek ellen, hanem a szigetországban élő valamennyi külföldi, illetve színes bőrű ellen is hangolta a közvélemény egy részét. Ezáltal meg is nőtt a rasszista erőszak a szigetországban, igaz nem a rendőrség részéről.


Elhaló bizalom

Barack Obama a varsói NATO-csúcstalálkozón azt hangsúlyozta, hogy a dallasi rendőrmerényletek, illetve a feketék és fehérek közti, egyébként régóta konfliktusos múlttól függetlenül Amerika nem olyan megosztott, mint ahogyan azt néhányan sugallják. Az amerikai elnök vélekedését azonban a hétköznapi tapasztalatok és más véleményformálók sem osztják.


Csak »igen, uram« vagy »nem, uram« a válasz.(...)Ha azt mondják, tedd fel a kezedet, akkor tedd fel a kezdet (...) pTartsd a szemkontaktust!"


– ezekre kell odafigyelnie annak, aki nem akar konfliktust az intézkedő rendőrökkel, legalábbis a CNN által megkérdezett afroamerikaiak szerint. A rendőrök és családtagjaik viszont azt mondják: az egyenruhások vannak veszélyben az utcai agresszió és a felszínre tört konfliktusok miatt.


Tüntetések az USA-ban a feketék elleni erőszak miatt


Jesse Jackson tiszteletes, polgárjogi aktivista szerint a jelenlegi amerikai közhangulatot erősen befolyásolja Donald Trump republikánus elnökjelölt. Trump évek óta megbélyegező, lealacsonyító módon beszél a kisebbségekről – elsősorban a muzulmánokról, mexikóiakról –, de még a nőkről is. Ezt a fajta hangvételt Trump követői magukévá tették, így kezd újra elfogadottá válni az Egyesült Államokban a kisebbségekkel szembeni türelmetlenség és előítélet. Ez gerjeszti a fekete ellenes hangulatot is.

Trump meglepően megfontoltan nyilatkozott a rendőri brutalitásról és a Dallasban történt rendőrök lelövéséről az AP hírügynökségnek. Azt mondta: nagyra becsüli az afroamerikaiak országszerte felszínre törő aggodalmait a rendőrség viselkedése miatt. Szerinte, legalábbis részben, a rendőrök felkészületlensége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy két alkalommal is agyonlőttek feketéket, ami végül a dallasi tüntetéshez és a merénylethez vezetett.


Fekete és politikai erő

2014-re ismét aktív lett az Új Fekete Párducok, emellett különböző fegyverklubok alakultak, ilyen a Fekete Felszabadítási Párt, a Huey P. Newton Fegyverklub vagy az Afrikai Amerikai Védelmi Liga. Dallas – amerikai sajtójelentések szerint – a felfegyverzett fekete szervezetek központja lett.

Az afroamerikai radikalizmus azonban nem összeegyezhetetlen a feketék számára a Martin Luther King hirdette erőszakmentes ellenállással. A feketék polgárjogi identitásának egyaránt része a Fekete Párducok mozgalma, mint King szavai.


Black Panthers, Fekete Párducok

Reneszánszát éli a fekete radikalizmus


Hagyományosan a Super Bowl döntője a legnagyobb amerikai sportesemény az évben, milliók követik a televízión keresztül is. Az 50. Super Bowl – a 2015-ös NFL-szezon döntője – több szempontból is rendhagyó volt: a félidei zenei produkciók közül az egyik Beyonce Formation című száma volt, amely a feketék megkülönböztetéséről szól. Mindezt a Fekete Párducokat idéző jelmezben és rájuk jellemző mozdulatok kíséretében adta elő táncosaival az énekesnő.



A produkciót többen is kritizálták, főleg a jobboldalon.


Igazán vérlázító, hogy (a Super Bowlt) platformként használta arra, hogy a rendőröket támadja, azokat az embereket, akik megvédik őt is és minket is, és vigyáznak az életünkre"

– mondta Giuliani, aki ebben az esetben is a rendőrség presztízse mellett állt ki.


Larry Sabato, a Virginia Egyetem politológus professzora az amerikai közszolgálati rádióban azt mondta: nem az 1960-as évek ismétlődnek meg. Ezeket a folyamatokat a politika tudja orvosolni és a saját hasznára felhasználni, akár a Demokrata Párt – Hillary Clintonnal az élen – szavazatokra válthatja a politikailag aktívvá vált afroamerikaiakat.

A feketék politikai aktivizálódása tehát sokat segíthet a konfliktusok orvoslásában, amire mondjuk évtizedekkel ezelőtt nem lett volna még esélyük. A Black Voters Matter (Fekete Választók Számítanak) is arra hívja fel a figyelmet, hogy a feketékre mint megnyerendő választókra tekintsen a politika, és ne mint problémára.

A nagyarányú afroamerikai szavazat elengedhetetlen a politikai sikerhez (főleg Clintonnak) – mondja Sabato. Mindamellett más szavazókat is el kell érnie egy elnökjelöltnek, mivel egy-egy állam sorsa eldöntheti az elnökválasztás végső kimenetelét.