Nem azért nem főz a csimpánz, mert buta

Fotó: AFP / VANDERLEI ALMEIDA

-

A főzéshez szükséges szellemi feltételeknek birtokában vannak a csimpánzok, de még önzőznek a konyhában.


Önkontroll, az oksági viszonyok felmérése, tudatos előre tervezés – biztos már rá is vágták, hogy ez a három tényező, ami a főzéshez kell. Itt pedig egy kicsit ki is húzhatja magát az emberiség, mert eddig úgy tudtuk, hogy ezekkel a képességekkel egyedül mi rendelkezünk. A brit Royal Society friss tanulmánya szerint az ember legközelebbi rokonai, a csimpánzok is rendelkeznek mindazzal, ami az étel elkészítéséhez szükséges.

A főzés és sütés technikájának feltalálása fontos lépés volt a törzsfejlődésben. Őseink így több energiát tudtak kinyerni a rendelkezésükre álló ételekből. Egyes feltételezések szerint ez az energiatöbblet tette lehetővé, hogy az agyunk mérete megnőjön.


Enni szeret, de nem főz a csimpánz (képünk illusztráció)


A Royal Society tudósai nem azt vizsgálták, hogy a csimpánzok valóban főznek-e. Szerencsére eddig sem volt kérdés, hogy csak a kutatók elől rejtegetik-e a konyhájukat az állatok. A tüzet sem használják, ez pedig egy olyan képesség, amelyet a mai emberek ősei jóval az ételek elkészítése előtt elsajátítottak. Igaz, kezdetben csupán a fény és hő miatt raktak tüzet.

A kutatok arra voltak kíváncsi, hogy rendelkeznek-e a csimpánzok a főzéshez szükséges mentális képességekkel. A most publikált eredményekhez kilenc vizsgálatot végeztek el. Először például azt állapították meg, hogy a csimpánzok egyáltalán jobban szeretik-e a főtt életeket, mint a nyerset. Az alapvetően főtt krumplira épülő tesztben 29 állat vett részt – szabad akaratából. Az oktatófázis során először megismertették az állatokat az új típusú élelemmel, majd azt mérték, hogy a nyers vagy a főtt krumplit választják-e szívesebben. A csimpánzok egyöntetűen választották az elkészített ételt.

A következő vizsgálat főemlős társaink türelmét vizsgálta. Azt, hogy hajlandók-e várni az elkészített ételre, vagy várakozás helyett beérik a nyers változattal. A vizsgálatot elvégezték úgy is, hogy a türelmes állatok csak több ételt kaptak, de az ugyanúgy nyers volt, mint az, amelyet először kínáltak nekik. A csimpánzok sokkal nagyobb hányada volt hajlandó várni a főtt krumplira, mint a több, de nyers ételre.



Hasonló eredménnyel végződött az a vizsgálat is, amelyben azt nézték, hogy a csimpánzok megértik-e a főzőeszköz és a főtt étel létrejötte közti összefüggéseket. Konyhát nem kaptak, viszont választaniuk kellett egy olyan tál között, amelyből főtt étel jött ki egy kis rázogatás után, és egy olyan között, amelyben nyers maradt a krumpli. Erre akkor is hajlandók voltak, ha a nyers ételt ki kellett adniuk a kezükből – ilyet a főemlősök nem szívesen csinálnak –, hogy főtt legyen belőle. Az ételhez való ragaszkodás erős volt az állatokban, de képesek voltak átállni az új gondolkodásra.



A kutatók a folytatásban az eredmények megismételhetőségét tesztelték újabb csimpánzokkal. Utána pedig azt próbálták ki a főzőtanfolyamon, hogy ha a főtt krumplit már „el tudják készíteni”, akkor más ételek főzésével is megpróbálkoznak-e. A főtt krumplit jobban szerették ugyan az állatok, de a teszt így is jól zajlott. Az is kiderült, hogy a főtt krumplit csak az esetek kis százalékában próbálták berakni a főzésre szolgáló edénybe. És az is, hogy a főzést összekötik-e az étkezéssel: ha egy krumpliszelethez hasonlító, de nem ehető tárgyat kaptak a csimpánzok, nem próbálkoztak.

Az utolsó két, a csimpánzok számára valószínűleg legnehezebb teszt azt vizsgálta, hogy az állatok hajlandók-e szállítani és tartalékolni a nyers élelmet a főtt étel előállításának reményében. Mindkét feltételezésre igen volt a válasz.


Nem csak arra van szükség, hogy a csimpánzok vegyenek öngyújtót (a kép egy más kísérletből származó illusztráció)


Miért nincs csimpánz Jamie?

A kísérletsorozat azt derítette ki, hogy a csimpánzok az összes olyan szellemi képességnek birtokában vannak, amely az ételek elkészítéséhez szükséges. Az egyik tényező, amely miatt mégsem főznek a vadon élő csimpánzok, az, hogy nincs birtokukban a tűzgyújtás módja. Emellett az állatok fő élelmének számító, könnyen megemészthető gyümölcsök esetében lényegesen alacsonyabb volt a főzésre való hajlandóság.

Másrészt a kutatók szerint az emberek számára a főzés társas cselekedet. Fejlett társas viselkedésre van ahhoz szükség, hogy kifejlődhessen. A csimpánzokra az erőforrások megosztása nem volt jellemző. Egyelőre nem féljenek attól, hogy majmok főemlősök lepik el a konyhájukat.


Szedlák Ádám Zoltán

— Kapcsolat
— Követem